Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dévény István: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete

Területi szervezetünk arra törekszik, hogy a MTESZ közgyűléseinek irányelvei szellemében, a gazdaság- és tudománypolitikára vonatkozó párt-, és állami határozatok szerint vegyünk részt a soron levő ágazati feladatok rendszerében, s hogy a nagy vízügyi beruházásokkal kapcsolatban már az alapkoncepció kidolgozásához minél sokoldalúbb segítséget nyújtsunk. Szorgalmazzuk a tudományos eredmények széles körű ismertetését és gyakorlati alkalmazásukat. Rendszeresen foglalkoztunk a szakmai képzés és továbbképzés fejlesztési lehetőségeivel is. Kiemelten foglalkozunk a fiatal munkatársak képzésével, a társasági keretek közötti munka megismertetésével és az abba való bekapcsolásukkal. Munkánk fő célja adott: az MSZMP XI. kongresszusa által kitűzött célok megvalósítására, az V. ötéves terv vízgazdálkodási ágazatra jutó feladatainak telje-? sítésében minél szélesebb körű társadalmi segítséget nyújtani. Társaságunknak fokozottabb a felelőssége tagtársaink alkotókészségének kibontakoztatásában, felkészültségük, tájékozottságuk növelésében. A társasági életben harmonikus egységben kell tovább folytatni a vízgazdálkodás elméleti és alkalmazott területeinek művelését, különös tekintettel a tervidőszak kiemelkedő feladataira: — a vízkészletnövelő létesítmények — víztározók — építésére, — a vízzel való takarékosságra, a friss vízigény csökkentésére, — a vizeink és környezetünknek fokozott védelmére, — a belvízrendezés fejlesztésére és korszerűsítésére, — a hegy- és dombvidéki területeken a talajvédő gazdálkodás széles körű bevezetésére, — az öntözési lehetőségek tervezett ütemben történő megvalósítására és annak teljesmértékben történő kihasználására, — a vízellátási és csatornázás fejlesztési tervek megvalósítására. Erősítjük kapcsolatainkat a műszaki és természettudományi társegyesületekkel. Tovább fejlesztjük a társasági munka módszereit a tudományos kutatás, a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés mind teljesebb összhangjának szolgálata érdekében. A vízgazdálkodásit műszaki, kultúrtörténeti emlékeink megóvására nagy gondot kell fordítani. Országunk és megyénk vízgazdálkodási helyzetéből következik, hogy feladatainkat csak a környező országokkal kialakított baráti együttműködéssel tudjuk megoldani. Mindezek szükségszerűen írják elő számunkra, hogy valamennyi fórumon még szorosabb nemzetközi kapcsolatot építsünk ki. Vezse Sándor 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete 1952. november 18-án mint a Társaság szegedi csoportja alakult meg, így az 1977. évben tölti be működésének 25. esztendejét. A szegedi hidrológusok azonban már több mint egy évvel előbb összesereglettek a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi csoportjában és ott 1950 és 51-ben jónéhány hidrológiai tárgyú előadás hangzott el. Amikor 1952-ben a Magyar Hidrológiai Társaság önálló szegedi csoportja megalakult, utána röviddel kialakult tevékenységének főbb irányvonala is. Eszerint elsősorban Szeged és környékének, szélesebb körben az egész Dél-Alföldnek hidrológiai kérdéseit kell előadások és tanulmányutak keretében feltárni, biológiai, földrajzi, földtani és egyéb szakterületek vonatkozásait megismertetni és ezért már kezdettől fogva nemcsak a hidrológus szakembereket tömörítette a Csoport maga köré" hanem azt lehet mondani az említett szakterületek néhány igen kiváló szakemberét is működő tagjai közé sorolhatta. A szegedi Csoport első igen nagyszabású, széles körű tevékenysége a Tisza csatornázási kérdéseivel, illetve ezen kérdésnek főként Szeged és környékére vonatkozó kihatásaival foglalkozott. Kilenc munkabizottságban tárgyaltuk a csatornázással kapcsolatos kérdéseket és 1953. júniusában országos ankéton ismertettük a leszűrt következtetéseket. A munkabizottságok zárójelentései és az ankéton elhangzottak eredményeképpen kiviláglott, hogy Szegeden és közvetlen környékén duzzasztóművet építeni nem szabad, ezt az amúgy is igen magas talajvízszín, és főként Szeged és környékének igen alacsony fekvése nem engedi meg. A következő években többek között a tiszai árvédelemről, az alsó-tiszai töltések méretezéséről, a hullámterek hasznosításáról, a fehértói madár-rezervátumról, az országos kerettervnek Csongrád megyei vonatkozásáról, a dél-alföldi öntözőberendezések lehetőségeiről hangzottak el előadások, amelyeken a felszólalók igen jelentékeny száma (átlagosan előadásonként 5—6 hozzászólt) nagymértékben hozzájárult a kérdések kiegészítéséhez, kiszélesítéséhez. 85 Az 1957-ben elhangzott előadások közül megemlítendő a Szentes város vízügyi kérdéseivel, illetve Hódmezővásárhely vízrajzi^ kérdéseivel foglalkozó két előadás. 1958-as előadások közül elsősorban a Maros folyó völgyeinek kialakulásával foglalkozó előadást és a Kiskunhalas és környékének vízügyi kérdéseivel fog-, lalkozó előadást említem meg. Ugyancsak ez évben is-, mertette egy-egy előadó a Maros folyó torkolatának rendezésével kapcsolatos kérdéseket, egy másik előadó pedig a Jugoszláviában tervezett Duna—Tisza—Duna-Csatorna kérdésével és ennek főként délvidéki vízfolyásainkra gyakorolt hatásával foglalkozott. Megemlítem még az országos visszhangot kiváltó vitadélutánt) amelyen a talajvízmozgás törvényszerűségével kapcso? latos nézeteit fejtette ki két kiváló szakember. Mivel nézetük nem teljesen fedték egymást, ez természetesen széles körű vitát váltott ki, amelyen ha a kérdés nem is oldódott meg véglegesen, de annak helyesebb irányban való vizsgálódását minden bizonnyal elősegítette. Az 1959. évi előadások közül a budapesti- balneológiai szakosztállyal közösen Makón rendezett ankétot említjük meg, amelyen elhangzottak alapján fogott hozzá Makó városa több millió forintos beruházással a lehetőségek kihasználásához és gyógyfürdőjének kiépítéséhez. Ez évben emlékeztünk meg a szegedi 1879. évi tavaszi árvíz 80 éves évfordulójáról, amelyről és az azóta előállott fejlődésről Szeged Város Tanácsával, a Hazafias Népfronttal és a Szegedi Vízügyi Igazgatósággal közösen rendezett ankéton hangzottak el előadások. A következő években elhangzott előadások közül megemlítendőnek tartom az 1960. évben különböző külföldi tanulmányutakon részt vett tagtársaink beszámolóját, a Szeged—Mindszenti Tisza-szakasz kérdéseivel foglalkozó hajóutat, az algyői vízrendszer komplex hasznosításával foglalkozó előadást és főként a Szeged környéki hévíz feltárásával kapcsolatban tartott kétnapos ankétet. Ezen az ankéton elhangzott javaslatok alapján határozta el Szeged város tanácsa újabb hévíz fúrását és elhatározta Szeged városának fürdővárossá való fejlesztését. Sajnos ez a fejlődés a Szeged