Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szlabóczky Pál: Beszámoló a "Borsod megye vízellátásának fejlesztési lehetőségei, az V. ötéves tervben" c. ankétról - Balázs László, Paál Ernő, Gerhard Kálmán, Hannák Vilmos, Piukovits József, Orbán Endre-Szlabóczky Pál előadáskivonatával - Dr. Szakatsits György, Cseh Péter, Jancsó László hozzászóláskivonatával

mindig 30 ezer Ft körül jár. A körzeti vízművek építésének programjában — s abban, hogy ez vezérelvvé vált megyénkben — vállalatunknak meghatározó szerepe volt. A körzeti elv érvényesül a teljes egészében vállalati kezdeményezéssel kialakulóban levő, és már futólag említett Szerencs—Bekecs-i vízbázis létesítésével is. Az a vízkutatás, melyet a Szerencsi Vízmű rekonstrukciójának keretében végeztettünk Bekecsen, rendkívüli eredményessége folytán nagyobb lehetőségeket nyújt az eredeti elképezeléseknél. A 2. ütem kivitelezése már az új tervidőszak feladata. A termelés és fogyasztás egyensúlyát tekintve késélen áll a helyzet Sátoraljaújhely térségében. Az egyensúly biztosítására a növekvő igények mellett számos kisebb jelentőségű, de hatékony intézkedést tettünk. Végleges megoldást azonban csak a város 2. víztelepének beruházása hozhat. A jelentős vízkutatással alátámasztott fejlesztési koncepciónk szerint a térségben egy komplex termelő és elosztó rendszer kerül megvalósításra, 15 ezer m

3/nap kapacitással. Az északi karsztforrásokból, bányakutakból, valamint a Bódva felső folyásának kavicsteraszából nyerhető vízmennyiség a karsztvidék még vízzel el nem látott községeinek teljes közművesítése után is mintegy 10— 12 ezer m

3/nap értékű szabad vízkészlet hasznosítását tenné lehetővé déli irányba, tehát Edelény felé. Nagy kár, hogy ezt a koncepció-tervet, melynek megvalósításához — a regionális rendszer fejlesztési terveivel fennálló kapcsolatai miatt — felettes szervi koordinációra lett volna szükség, nem részesítették eddig a jelentőségének megfelelő figyelemben. Véleményem szerint feltétlen időszerű lenne megyei szerveinknek ezt a kérdést felszínre hozni, s a koncepció részletes kidolgozásához, koordinálásához minél előbb hozzálátni. Beruházásaink teljes részletességű terve a következő 5 éves időszakra még nem készülhetett el. Bizonyos azonban, hogy az igények legszerényebb kielégítésére legalább 30—32 millió Ft-ot kell fordítanunk. Olyan témák szerepelnek benne, mint pl. Sátoraljaújhely, Ózd és Szerencs belső hálózatainak rekonstrukciója, Tokaj technológiai gépházának teljes korszerűsítése, a Haricai Vízmű összekötése a Parasznya—Varbó-i rendszerrel stb. A rohamos fejlődés érzékeltetésére ismertetem a következő várható értékeket: Várható víztermelés éves értéke az 1975. évben 16 000 mill./m

3. A víztermelés növekedésének számított értéke 1980. év végére: A jelenlegi rendszer 20%-os fejlődése 3200 mill./m

3 Ipartelepítéssel összefüggő bővülések 3600 mill./m

3 Körzeti vízművek létesítése 1900 mill./m

3 Egyéb víztársulatok vízművei 2300 mill./m

3 Egyéb bővülések 1000 mill./m

3 Teljes várható víztermelésnövekedés 1980-ra: 12 000 mill./év. összes várható víztermelés az 1980. évre 16 + 12 = = 28 millió m

3/év, amely az 1975. évi várható vízmenynyiség 175%-a. Ez átlagosan évi 15%-os növekedésnek felel meg, csak a Borsod megyei Vízművek által kiszolgált településeken. Piukovits József, Miskolci Vízművek: Hozzászólás a „Borsod megyei Vízművek vízellátási fejlesztési koncepciója az V. ötéves tervidőszakban" című előadáshoz A regionális rendszerek kiépítésében a megye vízellátásához az utóbbi évek során már a Miskolc Városi Vízmű is hozzájárult és a jövőben mind nagyobb mértékben fog hozzájárulni. A karsztforrások szélsőséges vízjárása ugyanis szükségessé tette, hogy Miskolc vízellátásának biztosítására kilépjünk a város közigazgatási területéről a Sajó—Hernád kavicsteraszára és ott, esetleg 15—20 km távolságban keressünk újabb tartós víznyerő helyeket. Ennek a kezdeményezésnek természetes velejárója az is, hogy az új vízkivételi művek építésével meg kell oldani a környező kisebb települések vízellátását is és így tulajdonképpen egy regionális rendszer is létrejön. A Sajóecsegi Vízmű 0 500-as fővezetékének megépítésével nemcsak az történt, hogy a vízmű tisztított Bódva vize bejutott Miskolcra, hanem az is, hogy kooperációs kapcsolat létesült az ÉRVV és a Miskolci Vízművek között és megnyílt a lehetőség arra, hogy a két nagy vízmű kitermelt vizét egymás hálózatába eljuttassa. Az Alsózsolcai Vízmű megépítésével bekapcsolást nyert Alsózsolca község a vízellátásba és előfordulhat olyan eset is, hogy a Színva-forrás vizét Alsózsolca község fogja elfogyasztani. Terveinkben szerepel Sajólád, Onga és Arnót bekapcsolása is. A Miskolci Vízmű Vállalat az V. ötéves tervben 393 millió Ft fejlesztést irányoztunk elő, amellyel 35 0000 m

3/nap, vagy másképpen 13 millió m

3/év víztermelő-kapacitás belépését és kitermelt víz szolgáltatását tudjuk garantálni. Orbán Endre, OVIBER, Szlabóczky Pál, OFKFV: Regionális jelentőségű szabad felszín alatti vízkészletek gazdaságos felhasználásának lehetőségei ivóvízellátás céljára Borsodban Borsod megyében a nagy vízfogyasztó körzetek közelében két olyan felszín alatti víztároló képződmény található, amely kőzetösszetétele és geomorfológiai felépítése miatt a legnagyobb teljesítőképességű vízadó összlet: — a Sajó—Hernád törmelékkúp, — a bükki karbonátos hegységtömeg. Ezenkívül a különféle külfejtéses bányászat nyomán olyan jelentős mértékű vízkészletek jelentkeznek (bányató, vízszínsüllyesztés), amelyek vízbeszerzési szempontból már nem hagyhatók figyelmen kívül. A 100 millió m

3-t meghaladó térfogatúra tervezett perkupái tározó komplex beruházás gazdaságosságát jelentősen javítaná, ha az itt létesíthető lignit külfejtést követően épülne meg. így a külfejtés maradékgödrének felhasználásával a tározótérfogat legalább 40—50 millió m

3-rel, a maximális tározási vízoszlop pedig 20—30 m-rel növelhető. A Miskolctól délre elterülő Sajó—Hernád-völgyi kavicsmezőn ma még kedvező vízműtelepítési helyek találhatók, melyeket meg kellene védeni a felesleges beépítéstől, illetve elszennyeződéstől. A Sajó és a kesznyéteni üzemvíz-csatorna között, illetve a Sajó és a Tisza közötti összeszögelésben jelentős érintetlen ivóvízkészlet áll rendelkezésre, vízmű telepítésre alkalmas, zavartalan területen, mivel a kavicsösszlet vastagsága 60—90 m. A Tisza folyó Sajó betorkolása feletti, kevésbé szenynyezett szakaszából időszakos vízdúsítás céljára felszíni vízkivétel végezhető, alacsony csapadék-utánpótlású időszakokban. A számított víztermelés 150 ezer m

3/nap. A tisztítóműből a víz egyrészt Leninváros felé, másrészt a Nyékládháza melletti vízelosztó és nyomásfokozó csomópontba továbbítható. A nyelőkutas talajvíz dúsításához szükséges minőségű előkezelt dúsítóvíz a jó hatásfokú és rugalmas üzemű cyclofloc-derítéssel és gyors homokszűréssel biztosítható. A Sajó és Hernád folyók összefolyása közén a Miskolci Vízmű megbízásából az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat kutatást végzett. Eszerint itt 5 db 30—40 m mélységű 1 m átmérőjű termelőkúttal 50 ezer m

3/nap tisztavízkapacitású vízmű telepíthető, mint az Alsózsolcai Vízmű külső kúttelephelye. A Hernád folyó böcsi' duzzasztójának bögéjéből emelt vízzel (talaj, illetve rétegvíz dúsítással) a víztermelés 80—90 ezer m

3/napra emelhető. A dúsítás a vastag és jó vízvezető képességű kavicsösszlet miatt nyelőkutakkal itt is megoldható. 78