Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szlabóczky Pál: Beszámoló a "Borsod megye vízellátásának fejlesztési lehetőségei, az V. ötéves tervben" c. ankétról - Balázs László, Paál Ernő, Gerhard Kálmán, Hannák Vilmos, Piukovits József, Orbán Endre-Szlabóczky Pál előadáskivonatával - Dr. Szakatsits György, Cseh Péter, Jancsó László hozzászóláskivonatával

nyoztuk elő. E célkitűzés eléréséhez mintegy 100 000 m

3/nap ivóvíz termelőkapacitást és 1300 km vízhálózatot kell megvalósítani. A hétéves távlati terv kimondja, hogy a jól bevált társulati formát a következő tervidőszakban is meg kell tartani és ezzel is fokozni kell erőforrásainkat. A tervkoncepciónak három alapvető sajátossága van: 1. Alapvetően biztosítani kívánja a többszintes lakásépítéshez szükséges vízigények kielégítését. 2. A társulati formában megvalósítható falusi vízellátás növelését kiemelt feladatként kezelni. 3. Nem irányoz elő olyan mértékű víztermelő kapacitásbővítést központi pénzeszközökből, amely térítésmentesen lehetőséget adna ipari célra történő ivóvíz felhasználásra. Intézményi vízellátás növekedésének üteme egységesen 20%. Az ipari fogyasztóknál a már eddig szerződéssel lekötött mennyiség. Az így kiszámított vízigények alakulása a következő: Lakossági vízigény-növekmény Intézményi vízigény-növekmény Ipari vízigény-növekmény összes vízigény-növekmény: 18 358 m

:

i/nap 4 704 m

;

l/nap 2 100 m

3/nap 25 162 m

3/nap Ez a vízigény-növekmény azonban teljes mértékben nincs összhangban a vízműkapacitások bővítésével, mert a vízigényszámítás az V. ötéves terv időszakára tervezett lakásépítés és korszerűsítés alapján történt, viszont a lakások egy kis hányada olyan településen épült, ahol még az V. ötéves terv végére sem valósul meg a közműves vízellátás. Az V. ötéves tervben előirányzott víztermelőkapacitás-fejlesztés 41 000 m

3/nap értékre tehető. Ennek figyelembevételével az 1980. évre a megyében rendelkezésre álló víztermelőkapacitás 150 000 m

3/nap lesz a tanácsi vállalatoknál valamint a regionális vízművállalat víztermelési kapacitását figyelembe véve az összes rendelkezésre álló vízkészlet 220 000 m

3/nap értékkel számítható. A rendelkezésre álló vízkészletek megoszlása a különböző fogyasztók szerint várhatóan az alábbi lesz: Lakossági vízfogyasztás 35% Ipari vízfogyasztás 28% Intézményi vízfogyasztás 12% Hálózati veszteség 9% Tartalék kapacitás 16% Ha a fenti kapacitásbővítés megtörténik, akkor a megye lakosságának vízellátása az alábbiak szerint alakul: összes ellátott lakosszám: 520 000 fő az össznépesség 66%-a. Ezenbelül Miskolc város ellátottsági szintje 97% Középfokú központok ellátási szintje y 82% Egyéb települések ellátási szintje 42% Gerhard Kálmán, ÉVIZIG: Hozzászólás a ..Borsod megye ivó- és iparivíz igénycinek várható növekedése 1980-ig" című előadáshoz A települések ivóvízszükségletének növekedése csak differenciáltan állapítható meg és csak a nagy számok törvényénél fogva lehet az egész megyére valamilyen átlagértéket megállapítani, amit általában a várható lakosszámra vonatkoztatnak. Az így kimunkált számok elméleti, a vízkészletek felhasználásának (fogyasztásának) irányába mutató értékek. A tényleges vízigény, illetve vízfogyasztás természetesen csak az ipari-művek megépülte után jelentkezik, mint ahogy az egyes településeknél is csak a megépült községi vízmű, vagy hálózatbővítés után lehet konkrét vízfogyasztásról beszélni. A már létrehozott, vagy létrehozandó újabb kapacitások nem mindig növelik a vezetékes ivóvízzel ellátottak számát, tehát nem emelik a vezetékes ivóvízzel rendelkezők ellátottsági százalékát. Ugyanakkor a meglevő és az új vízművek kapacitása (különösen az egyedi községi vízműveknél) nem kerül minden esetben teljes kihasználásra, még a lakosság és az összes érdekeltek 100%-os ellátottsága mellett sem. Ezek a szabad kapacitások kevés kivétellel, csak az idővel növekvő egy főre eső vízfogyasztás növekedésével nyernek a jövőben felhasználást. Ez magyarázza, hogy az előadásban ismertetett, az 1985-ig tervezett 85%-os lakossági ellátáshoz szükséges kb. 103 ezer m

3/nap vízműkapacitás 1980-ig terjedő időarányos részével, kb. 50 ezer m

3/nappal szemben, — bár 41 ezer m

3/nap tényleges vízműkapacitást terveznek létrehozni —, mégis csak kb. 11 ezer m

3/nap többletvízigény kielégítésére kerül sor, mert közel 30 ezer m

3/napra nő 1980-ra a fel nem használható vízműkapacitás. Ez, mint hallottuk, csak 13%-os ellátás növekedést biztosít 1980-ra, 66%-os ellátottsági szint mellett. Mindezen körülmények a meglevő vízbázisaink intenzívebb, átfogóbb kihasználására intenek. Meg kell javítanunk a vízmű beruházásaink hatékonyságát. Átfogóbb, többváltozatú vízellátás tervezését kell előtérbe helyezni a beruházás előkészítésének időszakában, lehetőleg 5 éves előretartással. A megye településeinek vízellátó hálózatát továbbra is társulati úton célszerű kivitelezni, állami, tanácsi támogatással és az érdekeltek anyagi hozzájárulásával. Jó tapasztalatok vannak a vízgazdálkodás- és vízműtársulatok együttműködési keretében létrehozott lebonyolító szervezettel. Hannák Vilmos, BAZ megyei Vízmű: A Borsod megyei Vízművek vízellátás-fejlesztési koncepciója az V. ötéves tervidőszakban Borsod megye meglehetősen elmaradott vízellátási színvonalának emelése a regionális rendszer, valamint Miskolc város vízellátásának fejlesztésén keresztül valósul meg. Legújabb témaként csatlakozik ezekhez a Bükki Erőmű létesítésével kapcsolatban felmerülő vízigény-növekedés, melynek mikénti kielégítésére vonatkozóan még egyértelmű döntés nem született. Mindezek a fejlesztések a Borsod megyei Vízművek működési területén zajlanak le, s nem kis mértékben érintik a vállalat további működésének, feladatainak alakulását — termelő-szolgáltató hálózatának, állóalapjainak és vízforgalmának növekedését. Ennek oka az, hogy a fejlesztésekből a Miskolc városon kívüli települések lakosságának jutó ivóvíz-forgalmazás, elosztás feladata jelenlegi szervezeti felépítés szerint vállalatunkra hárul. így a regionális rendszerből átvett és általunk tovább szolgáltatott vízforgalom nagyarányú növekedése áll elő. A regionális rendszer környezetében a fejlődés üteme eddig is lényegesen nagyobb volt, mint a megye egyéb területein, ahol számottevő olyan ipari koncentráció nincs, amely szükségszerűen hozná magával a kommunális fejlesztés erősebb ütemét. Vállalatunknak éppen ezeken a területeken van leghangsúlyosabb szerepe mind a fejlesztési koncepciók kialakításán, mind a — jórészt társulati beruházások keretében megvalósuló — vízellátási létesítmények kivitelezésén, mind pedig a már működő, de elégtelen kapacitású vízművek rekonstrukciós továbbfejlesztésén keresztül. A megye területén létesülő új ellátási rendszerek telepítésére vonatkozóan alapvető koncepciónk az, hogy mindaddig, amíg az ellátási szint nem éri el a kívánat tos mértéket, feltétlenül és alapvetően előnyben kell részesíteni azokat a településcsoportokat, amelyek egy közös vízbázisról elégíthetők ki ivóvízzel. Nagyságrendi tájékoztatásként elég annyit talán megjegyezni, hogy míg pl. a négy községet magában foglaló bekecsi körzeti vízmű 1 m

:

l vízkapacitásra jutó fajlagos beruházási költsége a kis távolságok és a jó vízbázis miatt kb. 10—12 ezer Ft, addig egy ugyancsak négy községet ellátó riesei körzeti vízműnél ez az érték az első kiépítési ütemben 50 ezer, a másodikban, tehát az adott kapacitás teljes kiterhelése után még 77