Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szlabóczky Pál: Beszámoló a "Borsod megye vízellátásának fejlesztési lehetőségei, az V. ötéves tervben" c. ankétról - Balázs László, Paál Ernő, Gerhard Kálmán, Hannák Vilmos, Piukovits József, Orbán Endre-Szlabóczky Pál előadáskivonatával - Dr. Szakatsits György, Cseh Péter, Jancsó László hozzászóláskivonatával

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Beszámoló a „Borsod megye vízellátásának fejlesztési lehetőségei az V. ötéves tervben" c. ankétról A Magyal' Hidrológiai Társaság Borsodi Területi szervezete 1975. május 29-én a Borsodi Műszaki Hetek keretében ankétot rendezett az V. ötéves terv várható Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vízellátási feladatairól. Az ankéton elhangzott előadásokat, és hozzászólásokat a következőkben — a terjedelem adta lehetősén gekhez mérten — kivonatosan ismertetjük. Lehetséges, hogy a közölt elképzelések, tervszámok egy része azóta módosult és bizonyos, hogy a tervidőszakban módosulni fog. Mégis — úgy gondoljuk — hogy az egyébként összehangolt elképzelések kivonatos közlése hasznos lehet már a jelenben is, de méginkább a tervidőszak utáni visszatekintésnél. Az összefoglalóban szereplő elképzelések csak részben hivatalos vélemények, más részben a társulati tagok egyéni véleményei. A beszámolóban egy térség vízgazdálkodási szakembereinek, egy adott időszakban kialakult távlati elképzeléseiből kívánunk összefoglaló képet adni. * * * Balázs László, ÉVIZIG: Borsod megye ivóvízellátásának vízkészlet-gazdálkodási szempontjai az egyéb vízigények figyelembevételével Ha vízfolyásonként áttekintjük Borsod megye vízmérlegét, a következőt érdemes megjegyezni. A Sajó — a 6685 l/s redukált természetes vízkészletéből 2000 l/sec a külföldi vízelvonás, s a Tiszába lebocsátandó 4500 l/s, valamint az egyéb vízkészletnövelő, módosító tényezők figyelembevételével a megyében hasznosítható készlet 2884 l/s. Amivel szemben az igény — 232 l/s, lakossági, 724 l/s mezőgazdasági és 9674 l/s ipari — ami összesen mintegy háromszorosa a készleteknek. Ez nyilvánvalóan úgy elégíthető ki, hogy az ipari vízhasználatokból visszavezetett vizeket a következő üzem ismételten használja, vagyis a Sajó vízmérlege a háromszoros használat után is, a csekély vízelhasználás miatt 754 l/s szabad vízkészlettel rendelkezik. A Bódva vízkészletéből a megyében hasznosítható 1506 l/s értékből a vízelhasználás 1475 l/s, így a vízkészlet kihasználtsága 98%. A Bódva vize a vízminőségét tekintve kiválóan alkalmas ivó vízellátási célú felhasználásra, ezért a megye távlati ivóvízigényeinek kielégíthetősége érdekében mint ivóvízkészletet tartjuk nyilván. Jelenleg a Bódvából túlnyomó az ipari vízhasználat 904 l/s, a mezőgazdasági vízhasználat 433 l/s, az ivó vízhasználat csupán 131 l/s. A Hernád vízkészletének kihasználtsága 98%, kizárólag mezőgazdasági vízhasználatok települtek rá. Vizének minősége jelenleg ivóvízellátási célú felhasználását is lehetővé tenné, s ha a Tisza felé a kötelező vízkészletleadást csökkenteni tudjuk, mennyiségileg is kedvező lenne a távlati ivóvízigények céljaira. Sajnos azonban pillanatnyilag nem látszik kellő biztosíték a vízminőség fennmaradását, illetve javulását illetően. A Bodrognál 2126 l/s a hasznosítható vízkészlet. Az igénybevétel mértéke, a kihasználtság 78%-os. Túlnyomórészt mezőgazdasági célú vízhasználatot telepíteti tek rá. A vízminőség jelenlegi helyzetét és várható alakulását figyelembe véve mezőgazdasági és ipari célú vízhasználatok részére célszerű betervezni. A Tisza Magyarországon hasznosítható vízkészletéből a megye területére leosztott — felhasználható készlet 1880 l/s, ami rendkívül kicsi, ha figyelembe veszszük a jelenleg még csak előjegyzett, de az V. ötéves tervben belépő vízigényeket. Ezek a Leninvárosi térség 46 000 l/s ipari vízigénye, melyből a vissza nem térülő vízelhasználás 1800 l/s lesz, továbbá 6000 l/s a teljes mértékben elhasználásra kerülő mezőgazdasági vízigény. Itt a vízigények kielégítésének lehetőségét a Kiskörei tározás biztosítja. A Tisza vízminőségi helyzete a távlatban is várhatóan alkalmassá teszi majd ivóvízellátási célú felhasználásra. Becslésünk szerint 2000-ig szükségessé válik a megye ivóvízellátásának biztosítására nagy kapacitású tiszai felszíni vízmű kiépítése. A talajvíz és partiszűrésű vízkészlet a megye területén összesen 6635 l/s, s ezzel szemben 387 l/s az ipari, 1272 l/s a mezőgazdasági és 831 l/s a kommunális vízigény. A rétegvízkészlet 4340 l/s, melyből az igénybevétel 934 l/s kommunális, és 79 l/s mezőgazdasági célra. A karsztvízkészlet 2331 l/s, melyből a felhasználás kommunális célra 474 l/s, ipari célra csupán 32 l/s. Szembetűnő a karsztvízkészlet igénybevételénél a Jósvafő— Aggtelek környéki karsztvízkészlet rendkívül alacsony (3%-os) kihasználtsága. A felszín alatti vízkészletek kihasználtsága a megye területére összevontan 34%, melyen belül a talajvízkészlet kihasználtsága 42%,a rétegvízkészlet kihasználtsága 42%, a karsztvízkészleté 22%. Ebből az összevont mérlegből származó kihasználtsági százalékok nem jelentik azt, hogy mindenütt van még szabadvízkészlet. Nagyon fontos feladatunk, hogy a távlati ivóvízigények kielégítésére kiválasztott vízkészletek minőségének és mennyiségének megóvását biztosítsuk. Ez a problémakör egyrészről a tározási lehetőségek fenntartását jelenti, oly módon, hogy a leendő tározóterületekre építési tilalmat rendelünk el. Másrészről a felszíni vizek vonatkozásában — itt elsősorban a Bódváról, Tiszáról, illetve a Hernádról van szó — körültekintő ipartelepítéssel, gazdasági fejlesztéssel elkerüljük, az olyan szennyezési lehetőségeket, amelyek lehetetlenné teszik az ivóvíz célú felhasználást. A felszín alatti vízkészletek mennyiségének, minőségének biztosítása, megóvása mind a már működő vízművek, mind pedig a már feltárt, de még igénybe nem vett ivóvízkészletek esetében jól megalapozott védőterületi, védőidomrendszer lehatárolását teszi szükségessé. Mind a védőterületek, mind a védőidomok kialakítása jelentős korlátozást tesz szükségessé mind a mezőgazdasági művelés, mind az egyéb beépítés, betelepítés vonatkozásában. Ezek a korlátozások természetesen komoly anyagi vonzattal járnak, amelyekkel viszont minden körülmények között számolnunk kell, hiszen olyan vízkincsekről van szó, amelyek társadalmi értéke soha nem látott mértékben megnőtt. Paál Ernő, BAZ megyei Tanács: Borsod megye ivóés ipari vízigényének várható növekedése 1980-ig Anyagi lehetőségeink függvényében -1985-re a lakosság vízellátási szintjének 85%-ra történő növelését irá76