Hidrológiai tájékoztató, 1978

Dr. Vitális Sándor: Szudáni tanulmányutam vízgazdálkodási tapasztalatai

ni országos vízgazdálkodás jelenlegi szervezeti felépítésébe, tanulmányozni az egyes minisztériumok alá tartozó vízügyi hivatalok, intézmények munkáját, s végül 10 napon keresztül tanulmányozhattam Kordofán tartomány egy részéne ivóvízellátását. A látottakról és tapasztalatokról e rövid tanulmány keretében számolok be. Előre bocsátom, hogy e tanulmányban a szudáni szakemberek előtt közismert elméleti és szakmai kérdéseket nem tárgyalom, hanem mozaikszerűen mondom el a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakember meglátásait, őszintq baráti egyéni szakvéleményét és segíteni akaró tanácsait. Lehetséges, hogy olyan javaslatokat, tanácsokat tárgyalok, amik a szudáni szaktársak előtt közismertek, de mentségemül szolgáljon a rendelkezésre álló rövid tanulmányozási idő. Előre kell még bocsátanom, hogy a hiányosságokat feltáró kritika nem akar senkit bántani — ez távol áll tőlem — hanem a hiányosságok feltárásával célom az igazi baráti testvéri segítés, tanácsadás. Az első részben szervezési kérdésekről, a másodikban pedig a kordofáni tanulmányutam során levont következtetésekről, tapasztalatokról közvetlen gyakorlati megoldásokról számolok be. I. A szudáni országos vízgazdálkodás átszervezése Az egységes, országos vízgazdálkodás helyes megoldása nagyrészben a vízügyi szolgálat korszerű, a célnak megfelelő megszervezésétől függ. Jelenleg Szudánban az öntözés, vízenergia-hasznosítás a Földművelés-öntözés és Vízenergia-hasznosítás minisztériuma, a hidrogeológiai szolgálat (Földtani Intézet), az Ásványi nyersanyagok Minisztériuma, a vízfúrások — állami ásott kutak mélyítése a Közlekedésügyi Miniszté-, rium alá tartozik, s ezenkívül különösen ivóvízellátási kérdésekkel a kerületi kormányzóságok, sőt a helyi hatósági szervek is foglalkoznak. Ilyen módon az országos vízgazdálkodás egységes irányítása, a helyes, célszerű, előrelátó tervezés a sok gazda közt, a bürokrácia útvesztőjében elsikkad, s nincs olyan koordináló, irányító szerv, mely az ország vízgazdálkodásának kérdésével nagyobb távlatban foglalkozzon. (Magyarországon 10 évvel ezelőtt teljesen hasonló volt a helyzet. Mi szakemberek évtizedeken át harcoltunk a vízgazdálkodás egységes, országos megszervezéséért, s a kérdést véglegesen csak 1952-ben oldották meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság felállításával, mely közvetlenül a Minisztertanács alá tartozik. A Főigazgatóság hatáskörébe vonták más minisztériumokból az összes vízügyekkel foglalkozó szerveket. Hasonló a helyzet más közép-európai országban, sőt pl. a kis Hollandiának külön vízügyi minisztériuma van.) Magyarország, de más európai országok példája nyomán, véleményem szerint Szudánban is sürgősen meg kell valósítani az országos vízgazdálkodás egységes irányítását. Szudánban a vízkérdés minden szempontból annyira életbevágó, alapvető fontosságú, hogy külön Vízügyi Minisztériumot kell szervezni (minél előbb), a vízügyekkel foglalkozó szerveket, intézményeket a többi minisztériumból ez alá kell rendelni. Az új Vízügyi Minisztérium első feladata lenne a vízügyi szolgálat teljes átszervezése, kiépítése, majd ezután az országos távlati (legalább 30 éves) vízgazdálkodási keretterv elkészítése. (Az átszervezéshez és tervezéshez, amíg kellő számú szudáni szakember nem áll rendelkezésre, még áldozatok árán is nagy szervezési és tervezési gyakorlattal rendelkező külföldi szakértőket kell igénybe venni.) A vízgazdálkodási kerettervben a Nílus teljes folyószabályozásától, végleges vízi energia hasznosításától, az öntözéstől kezdve a fúrt és ásott kutak telepítéséig minden vízhasznosítási kérdésnek szerepelnie kell. (Magyarországon a múltban ilyen átfogó keretterv híján a felszíni vizek hasznosításánál, de különösen az ivóvízellátásnál igen nagy hibákat követtünk el, amit fáradtságos munkával most kell rendbehoznunk, kijavítanunk.) A Vízügyi Minisztérium főbb osztályai (főosztályai, igazgatóságai) a következők lennének: 1. Igazgatás (Szervezés, a többi osztályok munkájának koordinálása, adminisztráció stb.). 2. Tervezés (Országos vízgazdálkodási keretterv, részlettervek elkészítése és ellenőrzése, vízépítési nagy laboratórium kiépítése). 3. Felszíni vizek (A Nílus stb. vízjárás, vízhozammérések, tehát a teljes vízrajzi szolgálat irányítása). 4. Felszín alatti (talaj) vizek (Ivóvízellátási szolgálat). a) Hafirok tervezése, telepítés kivitelezés. b) Hidrogeológiai szolgálat. c) Ásott és fúrt kutak tervezése, kivitelezése. 5. Meteorológia (A jelenlegi szolgálat kiegészítve talajvíz-megfigyelő kúthálózattal, talajpárolgás-mérés, egy teljes hidrológiai megfigyelő állomás kiépítése minta-vízgyűjtőben pl. El-Obeid hafirnál). 6. Öntözés (öntözési tervek, kivitelezések fejlesztése, vízelosztás automatizálás, elszivárgás megakadályozása csatornákban). 7. Vízenergia-hasznosítás (Vízlépcsők tervezése, építése, illetve azok ellenőrzése. Törpe vízerőművek tervezése). 8. Tartományi (körzeti) vízügyi igazgatóságok (a helyi vízügyi szolgálat ellátása). Természetesen a fenti beosztás csak nagy általánosságban jelöli meg a szervezeti felépítést. A Vízügyi Minisztérium végleges megszervezése előtt nagyon célszerűnek tartanám, ha egy-két szudáni szakember tanulmányutat tenne Közép-Európában és tanulmányozná a magyar, csehszlovák, román, stb. vízügyi szolgálat kiépítését, illetve működését. Ne vegyék tőlem rossznéven, hogy elsősorban szervezéskérdésekkel foglalkozom, de számos országban szer-, zett tapasztalatom szerint a helyes, célszerű vízgazdálkodás nagyrészben a jól megszervezett vízügyi szolgálattól függ. II. A kordofáni tanulmányút tapasztalatai A kordofáni tanulmányutam során (12 nap alatti 2000 km autóút) megtekinthettem a megtett út sorrendjében: Faragulíah, Bara, El Obeid, Umm Kireidim, Nazrub, Girgil, Tinni, Sadiri, Id Bella, Edid Raka, Homrát esh Skeikh, Umm Badr, Dikka, Fógya, Umm Bell, En Nahud, Hvai, Wad-Abu Szaid és Semeih városok, községek, települések ivóvízellátását, ezenkívül El Obeidben a fúrási üzemet és meteorológiai állomást, s El Obeidből autón térve vissza Khartoumban láthattam a Nílus mentén a gezira öntözést is. Az Ivóvízellátás a megtekintett helyeken lényegében háromféle módon van megoldva: 1. csapadékvíz tározás, haf ír, 2. ásott kutak és 3. fúrt kutak révén. Tapasztalataimat és ennek alapján gyakorlati tanácsaimat ilyen csoportosításban fogom tárgyalni. Természetesen, ahol valami nem a csoportba tartozó építő gondolat, gyakorlati megoldás merült fel, azt is felemlítem, s ezért elnézést kérek az esetleges rendszertelenségért. 1. Csapadékvíz tározás, hafirok. A legősibb ivóvíz

7 ellátási mód Szudánban a természetes csapadékvíz tározók felhasználása, amit igen helyesen ma mesterséges hafirok létesítésével fejlesztenek tovább. Ilyen ősi természetes hafirt láttam Umm Badr-nál. A vízigény nagymérvű növekedésével a természetes hafir mesterséges mélyítésével, vagy mint El Obeid vízellátásánál a természetes hafir mellé épített mesterséges hafir létesítésével lehet később a növekvő vízigényt kielégíteni. El Obeid ivóvízellátása a várostól délre kb. 30 km távolságra egy természetes depresszióban kialakult nagy víztározó s a mellette mesterségesen épített víz72