Hidrológiai tájékoztató, 1978

Dr. Vitális Sándor: Szudáni tanulmányutam vízgazdálkodási tapasztalatai

voltak Tebessa és Biszkra mai városok környékén, ami jelenleg teljesen elsiva tagosod ott. Jelenleg a SzaharaAtlasz és a Sott-fennsík vidékén évente 20—30 km-t nyomul előre a sivatag. Mindezt még súlyosbította a Sahel-övezefcben évek óta tartó katasztrofális szárazság. Algéria 2 381 741 km

2 területéről 13,3 millió ha az, ami mezőgazdaságilag művelhető, és 2,5 millió ha erdő. A művelhető területből 6,2 millió ha szántó, 250 000 ha szőlő, 200 000 ha gyümölcsös és 5,2 millió ha legelő, melynek jelentős része lepusztuló félben van. Az ország lakosainak száma igen gyorsan növekszik. Az 1966-ban tartott népszámláláskor a lakosság 11 821 679 fő volt. Ez a szám 1973-ra 15,8 millióra nőtt, és 1986-ra már 24,6 millióval kell számolni. A gyorsan növekvő lakosság szükséges életfeltételeinek a biztosításához okvetlenül szükséges az elsiva tagosod ás folyamatának megállítása, és a további talajpusztulás megakadályozása. E célból az algériai kormány a négyéves tervedben a földterületek védelme, és a lakosság ellátásának javítására irányuló intézkedéseket irányzott elő. Fokozatosan, és több lépcsőben végrehajtották a földreformot. Ennek következetes megvalósításával szemben a legnagyobb akadályt a mohamedán vallás szerinti családi földtulajdon képezte, és képezi még most is helyenként. Sokszor igen jó minőségű földet hevertetnek parlagon, vagy csak legelő gyanánt hasznosítanak, mivel ha valamelyik családtag megművelné, a nagy számú rokonság minden egyes tagja igényt tart? hatna a termés egy részére. Ezért igyekeznek a családi földtulajdont felszámolni a meg nem művelt területek állami tulajdonba vételével és kiosztásával, és a parasatságot mezőgazdasági szövetkezetekbe tömöríteni. Ezzel javítható a földek kihasználtsága és minősége is. A következő négyéves terv előirányzatai között szerepel az ország élelmiszer-önellátásának a megteremtése. Algéria, mely a második viágháború alatt Franciaországot élelmiszerrel ellátta, a felszabadító háború során annyira tönkrement, hogy jelentős élelmiszer-behozatalra szorult. A kormány új agrárpolitikájának eredményeképpen 1975-re valósult meg az, hogy nem szorultak már jelentős gabonabe'nozata 1 ra. Ezzel megoldást nyert az ország gazdasági függőségének legsúlyosabb problémája. A növekvő lakosságszám . mellett azonban az önellátás csak a termelés intenzitásának a fokozásával, és újabb területeknek a mezőgazdasági termelésbe való bevonásával biztosítható. Ennek érdekében újabb tározók építését vették tervbe az öntözővízigények kielégítésére, műtrágyagyárat létesítettek a termelés intenzitásának fokozása érdekében, és intézkedéseket hoztak az erózió és talajpusztulás csökkentése érdekében. Hatalmas méretű erdőtelepítési munkák folynak a leégett erdők és a kopár domboldalak újrafásítása során. A szétszórtan élő mezőgazdasági lakosságot mintegy ezer mintafaluba telepítik át, melyekből az első száz már elkészült. Ezzel megállítják a parasztság városokba áramlását is. Szabályozták és engedélyhez kötötték a szénégetők tevékenységét. Kijelölik, hol és mennyit vághatnak ki az erdőkből. Megkezdődött az állatállomány kicserélése is; elsősorban a kedvező fekvésű mediterrán jellegű szövetkezeti legelőkön tapasztaltuk a nagyobb testű, egészségesebb, jóminőségű szarvasmarhák megjelenését. Vízkutatási munkák indultak meg a Sott-fennsíkon, és öntözőtelepek létesültek az elsivatagosodott sztyeppén. A legjelentősebb munka: a sivatag előrehaladásának a megállítása érdekében a Szahara-Atlasz vonulatán a tunéziai határtól a marokkói határig 1500 km hosszú és 20 km széles erdősáv telepítése kezdődött. Elkezdődött a nomádok letelepítése is, ami a szaharai legeltetés csökkenése révén az ottani növényzet kismértékű regenerálódásához is vezethet. A Szaharában feltárt ásványi kincsek, földgáz,, kőolaj, azbeszt, kőszén, foszfát, vasérc kitermelése elkezdődött. Bánya és ipartelepek, új városok jöttek létre, úthálózat épül. Mindez munkalehetőséget ad a letelepedő nomádoknak, és növeli a terület eltartóképességét. Mindezek a munkák természetesen igen hosszadalmasak, máról holnapra nem valósíthatók meg, hatásuk azonban, ha lassan is, de már érezhető. Megvalósításuk során természetesen új problémák is felmerülnek. Így most már szervezetten kell gondoskodni a letelepített lakosság vízellátásáról, gondoskodni kell a szennyvizek összegyűjtéséről és elhelyezéséről, ami a szétszórtan élő lakosság esetén még nem jelentett problémát. Az ipari tevékenységgel és a lakosság koncentrálásával megjelentek egyes nagyabb városokban a fejlett ipari államokban közismert környezeti hatások, és környezetvédelmi problémák is. De mindezek ellenére a környezetvédelem legfontosabb feladata Algériában és a környező északafrikai országokban az elsivatagosodás elleni küzdelem, a termőtalaj erózió és defláció, valamint a talaj termőereje csökkenésének a hatására létrejövő pusztulásának a megakadályozása, és a sivatag lassú visszaszorítása marad még hosszú ideig. IRODALOM 1. Vergnaud, F.: Sahara, Editions du Seuil, 1970 Paris. 2. Lhote, H.: A la Découverte des Fresques du Tassili, Arthaud, 1973 Paris. 3. Nyssen, H.: L'Algérie, Arthaud, 1972 Paris. 4. Atlas Historique, Stock, 1968 Paris. 5. Toussaint, c.: Géographie, 3e, Hatier, 1961 Paris. 6. Pernet, L.: Géopraphie 6o Hachette, 1961 Paris. 7. Boichard, J.—Prevot, N.: La Nature et les Hommes, Bélin 1971 Paris. 8. Nerlich, G.: Die Verschleierten Manner, GG Interdruck, Leipzig. 9. Voss-Gerling, W.: Algerien, Polyglott, 1970 München. 10. Middle East and North Africa 1973—1974. 11. Petit Larousse Illustré 1975 Larousse, Paris. , Szudáni tanulmányutam vízgazdálkodási tapasztalatai* DR. VITÁLIS SÁNDOR „Víz nélkül nincs élet" az ismert mondás jutott önkéntelenül eszembe, midőn Kordofán tartományban járva a kutaknál láttam az emberek és állatok tülekedését az életet jelentő ivóvízért. Világossá vált előt• Dr. Vitális Sándor Kossuth-díjas geológus, tv. egyetemi tanár, az MHT 1976. június 21-én elhunyt elnöke 1957. évi szudáni tanulmányútján tett megfigyeléseit, azok ma is időszerű volta miatt, Jelen tanulmányban tesszük közkinccsé. (Szerk.) tem, hogy Szudán legfőbb társadalmi, gazdasági és politikai problémája az országos, egységes vízgazdálkodás helyes, céltudatos, tervszerű mielőbbi sürgős megoldása. Víz nélkül Szudánban valóban nincs emberi és állati élet, nincs mezőgazdaság, nincs állattenyésztés, nincs társadalmi, gazdasági, politikai életlehetőség. A szudáni kormány megtisztelő bizalmából alkalmam volt Khartoumban rövid bepillantást nyerni a szudá-