Hidrológiai tájékoztató, 1978

Merényi Endre: Mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítése

1. táblázat A vízművek által termelt víz kémiai vizsgálatainak összefoglaló értékelése (1970. évi adatok) Megye Vizsgált vízművek száma összesen A vi kifogástalan zsgálat elfogadható minősí tűrhető tése* nem elfo-í gadható Baranya 55 — 28 6 21 Bács-Kiskun 71 3 39 5 24 Békés 33 2 8 12 11 Borsod-A-Z. 44 — 19 5 20 Csongrád 40 — 20 5 15 Fejér 29 1 15 7 6 Győr-Sopron 7 — 3 — 4 Hajdú-Bihar 38 — 18 4 16 Heves 47 — 19 9 19 Komárom 23 — 9 11 3 Nógrád 18 — 8 4 6 Pest 52 6 21 9 16 Somogy 33 — 9 7 17 SzabolcsSzatmár 29 — 3 3 23 Szolnok 41 — 15 11 15 Tolna 43 — 26 5 12 Vas 12 1 9 — 2 Veszprém 73 — 31 23 19 Zala 20 2 6 2 10 összesen: 708 15 306 128 259 *Megjegyzés: A minősítés az MSZ 448/31—67. szabvány alapján készült. amire fel akarják használni. A másik, ha az emberrel érintkezésbe kerül az ún. közegészségügyi vízminőség. A víz akkor megfelelő, ha mind a technikai, mind a közegészségügyi követelményeket kielégíti. A műszaki vízminősítés a vízügyi szervezet, a közegészségügyi vízminősítés a közegészségügyi szervezet feladata és jogkörébe tartozik. Természetesen össze kell hangolni a két vízminősítési rendszert [3], Az eddigi tapasztalataink szerint legtöbb problémát a két vízminősítési rendszer közül a nem az igényeknek megfelelően végzett műszaki vízminősítések okozzák. A műszaki vízminősítések a jelenleg érvényes műszaki szabályozások, szabványok, előírások és irányelvek 'követelményszerű előírásai révén általában meghatározottak. A műszaki vízminősítésre vonatkozó legfontosabb előírásokat, irányelveket, szabványokat az alábbiakban foglaljuk röviden össze. — MSZ 448. Vízvizsgálati Szabványok. 448/1.1 Ellenőrző egészségügyi ivóvízvizsgálat. 1.2 Egyszerű vízvizsgálat. 1.3 Részletes vízvizsgálat. — MSz 5199/1. Kutak. Általános műszaki követelmények. 2.424. Vízmintavétel. A termelt víz vegyi és bakteriológiai vizsgálata. — OVHSz. 136/2—73. Víztermelő fúrt kutak. 2.842. Vízvizsgálati szempontok. 2.85 Gázvizsgálat. — MNOSz. 20920. Hidegvízellátás. Víztisztító berendezések üzemeltetésével kapcsolatos vegyvizsgálatok. — MNOSz. 22910. Vízvizsgálat. Általános irányelvek. — OVH V. Cs. F., valamint a Vízg. Főosztály 61.312/ 1974. sz. közös közleménye a vízvezetékben szállított metántartalmú vizek vizsgálatáról. (V. É. XXI. évf. 7. sz.) Az érvényes követelményszerű előírások ellenére gyakran tapasztalható, hogy az elvégzett vízminősítések nem felelnek meg az érvényes előírásoknak, gyakran a kétfajta vízminősítési rendszert összekeverik, azokat egymással egyenértékűnek tekintik. Mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítése területén észlelt tapasztalatok A továbbiakban röviden összefoglaljuk a teljesség igénye nélkül a mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítésénél a tervezési és kivitelezési gyakorlat területein észlelt negatív tapasztalatokat [4], A mélyfúrású kutak kiviteli terveiben a kútfúrás során elvégzendő és műszaki vízminősítésekre kiható részletes kivitelezési utasítások gyakran hiányoznak, a vonatkozó előírásokra való figyelemfelhívások elmaradnak. így a kivitelezés során gyakran a kivitelező, a beruházó szakmai felkészültségétől, lelkiismeretétől függően kerülnek elvégzésre a műszaki vízminősítést meghatározó vízvizsgálatok. Az elkészült kutak adatait tartalmazó vízföldtani naplókban szereplő vízkémiai vizsgálatok és vízkémiai szakvélemények egyértelműen alátámasztják a különböző fajta, gyakran nem az érvényes előírásoknak megfelelően végzett, műszaki vízminősítésként nem kezelhető vízvizsgálatok sokaságát. A kútfúrások során még mindig kísért az igényelt vízigény kielégítésére irányuló vízmennyiségi szemlélet. Az elkészült kutak vizének vízvizsgálatai gyakran a kútkíképzés helyességének műszaki kontroljára szorítkoznak a szennyezettségre vonatkozó komponensek meghatározásával (MSZ. 448/1, 1.1. ellenőrző, egészségügyi, illetve MSZ. 448/1, 1.2. egyszerű vízvizsgálatok végzése). Így az elvégzett vízvizsgálatok a nem teljes vízminőségi jellemzők kvalitatív jellegű meghatározásai révén gyakran csak egészségügyi vízminősítésként hasznosíthatók, szakszerű műszaki vízminősítésre nem alkalmasak. Gyakran fordulnak elő azok az esetek is, mikor is a műszaki vízminősítést meghatározó vízvizsgálati körülmények nem az előírásoknak megfelelően biztosítottak, illetve a tényleges körülmények és műszaki jellemzők nem kerülnek rögzítésre. így gyakran az egyébként hasznosítható vízvizsgálatok további felhasználhatóságát teszik ezen körülmények kétségessé. Amikor a vízminta vételét a kivitelezők, vagy megbízottjaik végzik el, a nem hivatalos, nem szakmai vízmintavétel révén a vízminősítést végzők (pl. egészségügyi szervek) eredményeiket csak tájékoztató jelleggel adják meg, így ezek az eredmények csak becslésre, tájékozódásra alkalmasak. Legsúlyosabb problémák talán a fentiekben körvonalazott körülmények között készült hiányos vízvizsgálati eredményekre tervezendő vízhasználatok kiviteli terveinek készítésekor jelentkeznek. Az ismertetett ellenőrző egészségügyi, az egyszerű és a hiányosan végzett részletes vízvizsgálatok a kutak vízföldtani naplóiba kerülve lesznek kiindulási adatai a további kiviteli terveknek. A nem megalapozott vízvizsgálati eredmények, így sok esetben meghatározó tényezői lesznek a tervezendő vízművek elvi kialakításában, illetve a költséges beruházások előkészítésében. A hiányos, vízminta vizsgálati eredmények révén született műszaki vízminősítések alapján megtervezett vízművek üzembe helyezése és azok üzemeltetése során egyes esetekben egészségügyi, műszaki és üzemviteli problé30