Hidrológiai tájékoztató, 1978
Vörös Márta: Modellanyagok biológiai lebontásának vizsgálata
mák és panaszok jelentkeznek. így az elkészült vízmüveit befejzését előre nem látott, többletkiadásokat okozó megoldásokkal történő átalakítások hátráltatják. Más esetekben pedig a megépített költséges vízkezelési technológiai berendezések feleslegessé válnak, vagy teljes kapacitásukra nincs szükség. A hazai felszín alatti, porózus vízadó rétegek sajátossága miatt a műszaki vízminősítéseknél legtöbb problémák a vas, mangán, az agresszivitásra utaló szénsav meghatározásánál jelentkeznek. Ha figyelembe vesszük, hogy a vízvizsgálatok költségei a mélyfúrású kutak létesítési költségeinek néhány százalékát teszik ki, akkor anyagi megfontolásokból a szakszerű vízmintavizsgálatok elhagyása sohasem engedhető meg. A mélyfúrású kutak vízminőségének szakszerű meghatározása nem csak az arra települő vízhasználatok tervezési szempontjaiból fontos feladat. Az elkészült kutak vízminőségi adatai további vízföldtani szakvélemények készítésénél kerülnek felhasználásra. Ha ezek nem tükrözik a valóságos helyzetet, akkor az adott rétegekre települő további vízhasználatok vízbeszerzésének és elvi műszaki kialakításának feltételei is torzulnak. A meglevő mélyfúrású kutakra települt vízhasználatok szakszerű üzemeltetése, üzemvitelének ellenőrzése bázisadatul szolgáló szakszerű vízminőségi adatok nélkül elképzelhetetlen. Javaslatok A fentiekben körvonalazott hiányosságok kiküszöbölése szerteágazó feladatot jelentenek. A tervezési, hatósági, beruházási és kivitelezési szakterületeken tevékenykedő különböző szakképzettségű dolgozók azonos szemléletű, szívós tevékenysége szükséges a műszaki vízminősítések területén észlelt hiányosságok felszámolása érdekében. Első lépésben az érvényes, követelményszerű előírások maradéktalan betartatásának elérése lehet a reális célkitűzés. Ennek érdekében javasolható: — a mélyfúrású kutak kiviteli tervezésének fázisában kell már elérni azt, hogy a tervekben egyértelműen, tételesen rögzítésre kerüljenek a műszaki vízminősítések érdekében indokolt vízvizsgálatok fajtái, azok elvégzésének körülményei, — a vízügyi igazgatóságok a mélyfúrású kutakra tervezendő vízhasználatok jellege alapján a kúttervezésre kiadandó vízgazdálkodási műszaki megoldás elvi meghatározásokban tételesen rögzítsék a betervezendő vízvizsgálatok fajtáit, illetve a vonatkozó előírások betartására a tervezők figyelmét hívják fel, — olyan kútkiviteli tervekre, amelyekben az elvégzendő vízvizsgálatokra konkrét, az érvényes előírásoknak megfelelő kivitelezési utasítások nem találhatók, vízjogi létesítési engedélyt nem szabad kiadni. — a mélyfúrású kutak kivitelezésénél a vízminőségi szemléletnek egyenlő rangúnak kell lennie a vízmenynyiségi szemlélettel, — az MSZ.448/1, 1.1, 1.2 pontjaiban szereplő „ellenőrző egészségügyi", illetve „egyszerű vízvizsgálatok" szakszerű műszaki vízminősítésekre nem használhatók fel, — a mélyfúrású kutakra települő vízhasználatok kiviteli tervezése, csak az MSZ 448/1 1.3 pontjában rögzített részletes vízvizsgálatoknak — az OVHSZ. 136/2—• 73. 2.8423 pontjában rögzített körülmények között való elvégzésével készülő eredmények — birtokában végezhetők el, — a vezetékes vízellátás vízkezelési technológiájának tervezésekor az OVHMI 129—71. 3.2 pontjában foglaltak szerint kell eljárni. A vas -és mangántalanítás mértékének meghatározásánál különösen indokolt az OVHMI 135/4—73. 2. pontjában rögzített irányelvekben szereplő határértékeknek tervezés során való figyelembevétele, — vízmintavételének szakszerűségét úgy kell a jövőben biztosítani, hogyha a vízmintát más szerv veszi, mint aki azt vizsgálja, akkor is a vízvizsgálati eredmények felhasználhatósága szavatolható legyen a vizsgálatot végző szerv részéről, —a jövőben a mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítésénél, — ha azt a vízügyi igazgatóságok előírják — a gázvizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni, — a vízfeltárások várható vízminőségi prognózisait döntően befolyásolják az eddig elvégzett kútfúrások vízminőségi adatai. Ennek érdekében vízföldtani szakvélemények készítésénél csak szakszerűen elvégzett, megnyugtató vízvizsgálati eredmények adatait célszerű felhasználni. — az elkészült kutak adatait tartalmazó vízföldtani naplókban a jövőben csak olyan vízvizsgálati eredmények kerüljenek, melyeknél vízmintavétel körülményei (vízmintavétel előtti vízkitermelés ideje, vízkitermelés módja, vízmintavétel helye) (felszíni, mélységi) is rögzítésre kerültek. — meglevő vízművek vízminőségének, üzemvitelének ellenőrzésére az időszakosan végzett „ellenőrző egészségügyi" vízvizsgálatok mellett a műszaki vízminősítések meghatározására vett vízvizsgálatokra is nagy gond fordítandó. IRODALOM (1) Gergely I.: A szocialista vízgazdálkodás útján. Vízügyi Közlemények, 1976. 1. (2) Koltai J.: A falusi vízellátás fejlesztése Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1975. 4. (3) Hozzászólások ,,Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vizminőség-vizsgálat igényei" c. tanulmányhoz. Hidrológiai Közlöny, 1976. 1. (4) KDT. VÍZIG. Vízellátási és Csatornázási Osztály: Kiértékelés a mélyfúrású kutak vízvizsgálati eredményeiknél tapasztalt hiányosságokról és javaslat a mélyfúrású kutak vizének szakszerű műszaki vlzminősítés biztosítása érdekében követendő irányelvekre. Székesfehérvár, Kézirat. Modellanyagok biológiai lebontásának vizsgálata* VÖRÖS MARTA Gabonatermesztési Kutató Intézet Állomása, Táplánszentkereszt A szennyvizek szennyezettségének mértékére jellemző érték a biokémiai oxigénigény. A gyakorlatban használt BOI 5-érték az az oxigénmennyiség (mg/l), amely egy adott szennyvíz ötnapi és 20 C°-on történő biológiai öntisztulásához szükséges. Az elhasznált oxi* Az 1976. évi diplomaterv-pályázaton dicséretet nyert diplomaterv kivonata. gén mérése kémiai vagy fizikai módszerekkel egyaránt elvégezhető. Kémiai módszerek: a) Hígításos meghatározás: az eredeti vagy megfelelően hígított minta oldott oxigén-tartalmának csökkené-> sét mérik Winkler szerinti jodometriás titrálással.
