Hidrológiai tájékoztató, 1977
Soltész József: A vízrendezés újabb feladatai
III. zónában az állandó vízszintet egy szintszabályozó állványcső biztosítja. Az újrendszerű gázimentesítő, vas- és mangántalanító (berendezésből méretsor megválasztással 50 m 3/inap db-tól 5000 nv'/nap db-ig kialakítható. A méretsor 8 db különböző átmérőjű berendezést foglal magába. A méretsor tagjaiból több egységet párhuzamosan össze lehet kapcsolni a kezelendő vízmennyiségnek megfelelően. A berendezés gázmentesítő I. zónája szigetelés nélkül szabadba kerül elhelyezésre. A vas- és mangántalanító reaktor II. zónát és a III. zónát a fagyveszély miatt szigetelni kell, vagy épületen belüli elhelyezést biztosítani. A berendezés fajlagos teljesítménye a kezelendő víz minőségétől függően: 8—16 m : !/m 2-ó. Az új gázmentesítési vas és mangántalanítási eljárásnál a (II) reaktor zónájának a működése FERMESICC néven ismert öblítés nélküli (regenerálás nélküli szemcsés oszlop) vas- és mangántalanítási eljárástól abban különbözik, hogy szűrőoszlop (II. zóna) ellenáramú mosatással regenerálható, így a kezelésre kerülő víz oldott vastartalana nem korlátozza az eljárás és berendezés alkalmazhatóságát. Az új eljárás szerinti vas- és mangáratalanítással 3,5—6 mg/l vastartalmú, valamint 0,3 mg/l mangántarttalmú víz vas- és mangántartalma nulla értékre csökkent. A berendezés 1972. óta kifogástalanul üzemel. IRODALOM 1. öllős G.: Vízellátás-csatornázás 2. Sátorhelyi T.: Víztechnológia (Kézirat) A vízrendezés újabb feladatai* SOLTÉSZ JÓZSEF Országos Vízügyi Hivatal A társadalom víz iránti igénye egyre nő az egész világon, mindinkább befolyásolja és esetenként meghatározza a termelőerők fejlődését. Ez nem véletlen jelenség, mivel közismert a víznek mint nyersanyagnak, munkaeszköznek, az alapvető emberi szükségletek kielégítését szolgáló természeti elemnek a növekvő társadalmi szerepe. De ugyanilyen kiemelt jelentőségű a társadalom vízfcárelhárítási igénye is az egyre nagyobb értékű vagyontárgyak megóvása érdekében. E kettős társadalmi igény kielégítése — melyhez napjainkban szorosan kapcsolódnak az élővilág környezetének védelme céljából kifejtett beavatkozások is (vízminőségvédelem, a termőtalaj védelme stb.) — együttesen maguk után vonják a vízgazdálkodás gyors ütemű fejlődését. A vízgazdálkodás e világméretű dinamikus fejlődése jellemző hazánkra is. A vízgazdálkodási helyzetünket a természeti adottságok határozzák meg. A szélsőséges időjárás, a vízrajzi, domborzati, talajadottságok fokozottan megkövetelik, hogy a megváltozott társadalmi igények kielégítése érdekében minél szélesebb körben gondoskodjunk a csapadék kedvezőbb hasznosításáról, a víz pótlásáról, a káros vizek elvezetéséről. Már napjainkban is, a jövőben pedig egyre fokozottabban válik szükségessé a lefolyás egész vízgyűjtőre kiterjedő, átfogó szabályozása. Ez teszi lehetővé a vízkészletek növelését, a természetes vízkészletek minél nagyobb hányadának hasznosítható vízkészletté való átalakítását, és a káros vizek rendezett elvezetését. A vízkészletek optimális hasznosítása érdekében célul kell kitűznünk a szennyvizek hatékony és teljes tisztítását, a belső üzenni vízforgaitást és ismételt vízfelhasználást, a fajlagos, vízigények csökkentését, különösen az ipar területén. El kell érni, hogy az iparbgl tisztítatlan víz ne kerüljön a befogadóba. Törekedni keli a mezőgazdaság kemizálásából, a mezőgazdasági üzemek állattartásából, segéd- és feldolgozó üzeméből eredő vízszennyezés csökkentésére is. A vizek minőségének védelme, a szennyezettség csökkentése a következő időszak legfontosabb vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatai közé tartozik. * A cikk az előadásban elhangzott kutatási, műszaki, fejlesztési, építési, karbantartási és üzemelési kérdésekkel — tekintettel e témakörök későbbi részletes előadásaira, valamint a korlátozott terjedelemre — e helyen nem foglalkozik. Az emberi környezet számára a víz az egyik, a létet is meghatározó tényező. Jelenleg, amikor a civilizációs fejlődéssel együttjáró szennyeződés rontja és fenyegeti környezetünket, a vízgazdálkodás területén kiemelt jelentőségűek a különböző közvetlen környezetvédelmi beavatkozások: így pl. a vízminőség-védelem, vízkárelhárítás, ez utóbbin belül a műszaki talajvédelmi beavatkozások stb. Az egyes népgazdasági ágak igényeivel összhangban álló vízgazdálkodási kiemelt feladatok alapvetően befolyásolják és meghatározzák a vízrendezés előttünk álló feladatait. A vízrendezési feladatok összességükben több népgazdasági ág részéről támasztott igény kielégítését tartalmazzák, mint például települések, közlekedési vonalak, ipari objektumok nagyobb biztonságú védelme. E vízrendezési feladatok túlnyúlnak a mezőgazdasági vízgazdálkodás — vízháztartás-szabályozás keretében végzett vízrendezési feladatokon. A vízrendezési feladatok sorában természetesen (kiemelt helyet foglal el a mezőgazdaság érdekében végzett vízrendezés. Ezt indokolják többek között: A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság technikai bázisának gyors ütemű növekedése, az iparszerű termelési technológiák alkalmazása. A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés során az emberi munka és a felhasznált anyagok, eszközök hatékonysága döntően a termőföld termékenységének megóvása, fokozása útján biztosítható. Ez a gazdasági termelés növelését, a jövedelemviszonyok kedvező alakulását is meghatározó módon befolyásolja. Kutatási eredmények szeriint a többletérték 48— 50%-át a talaj termékenység javulását elősegítő eszközrendszer szolgáltatja, melyben a műtrágya alkalmazása, a talajjavítás, talajvédelem mellett a vízrendezés alapvető jelentőségű, mivel az okszerű talajhasználat szükségszerűen fokozottan igényli a vízkárok kockázatának nagy fokú csökkentését. Közismert, hölgy hazánkban művelésbe vonható számottevő területtartalékkal nem rendelkezünk. Hazánk talajai rendkívül változatosaik. A részletes felmérések szerint a mezőgazdaságilag hasznosított terület közel 50%-án a termelés fejlesztését kedvezőtlen talajtulajdonságok hátráltatják. A mezőgazdasági üzemek 1/3-a rendszeresen az átlagosnál rosszabb eredménnyel gazdálkodik. Ezek csaknem 'kizárólag ott he27
