Hidrológiai tájékoztató, 1977

Jósa Ernő-Nyitrai Tibor-Szabó Margit: Ivóvíztároló homokösszletek geofizikai kutatása

Hasonlóiképpen határolható el horizontálisan a sülylyedékperemi durvatörmelékes összlet a süllyedék középső részére jellemző finomszemcsés képződményektől. Tulajdoniképpen ezek felismerését követően indult meg az ELGI-ben az ivóvíztároló homokösszletek geofizikai kutatása. A következőkben a kialakult munkamódszerek szemléltetésére néhány tipikus feladatot ismertetünk. 2. Áttekintő jellegű geofizikai kutatás Az 1. ábra. Csongrád környékén mintegy 800 km

2-es terület geoelektromos-vízföldtani vázlatát mutatja. A mindössze három szelvény anyagából egyértelműen következük, hogy a terület északkeleti felén az ivóvízfeltárás szempontjából vizsgált pleisztocén összlet felső 200—300 m-es szakaszára az agyagos, délnyugaton a homokos 'kifejlődés jellemző. A felszínközelben mindhárom szelvényen találunk 0—50 m mélységű, homokos kitöltésű lokális süllyedékéket. A terület délnyugati felét zömmel a 25—35 ohmm ellenállású összlet alkotja. A fúrások szerint ez uralkodóan vékony agyagcsíkos finomhomokból áll. A tájékozódó mérések legkedvezőbb vízföldtani felépítést Csongrád környékén jeleznek, ahol — a felszínközeli tárolókon kívül — 150—200 m mélységtől lefelé nagykiterjedésű, feltehetően közép és durvahomoikos kifejlődésű (40—60 ohmm) összlet található. Ezért ha e térségben vízigény jelentkezne, akkor részletes kutatásra ez a terület javasolható. 3. Részletes geofizikai kutatás A részletes geofizikai kutatás bemutatására két példát is választottunk. Egyértelmű geofizikai modellt és és igen kedvező vízföldtani szerkezetet mutat a 2. ábra, amely a Pecöl—Ikervár környékén végzett mérések egyik eredménytérképe. E Szombathely vízellátását célzó kutatás főbb eredményei a következők. Porózus rétegek 350—500 m mélységig fordulnak elő. A felsőpannóniiai rétegösszlet teljes elagyagosodásánaik határa — amely az ivóvízbeszerzés alsó határa is — a bemutatott jellemző szelvényen látható. A 300 m mélységig részletesen kutatott területen, számottevő porózus összlet, két szintben ismeretes. A felszínközeiben, lapos tefcnőszerű, EÉK—DDNy-d tengelyű, sekély süllyedékben (30—90 m között) alakult ki homokos víztároló. A mélyszintben (170—300 m között) a terület keleti harmadán vastag homokiréte1— 2°~

,3VA 5%í 8m 2. ábra. Részletes kutatások eredménytérképe Pecöl— Ikervár területéről 1. Jellemző geofizikai — vízföldtani szelvény; 2. Fúrás; 3. A felszinközeli süllyedék határa; 4. A felszínközeli homok-összlet elterjedése; 5. Vízműtelepítésre alkalmas terület; 6. Vízutánpótlódási irányok; 7. Az alsó porózus összlet határa; 8. Az alsó porózus összlet elterjedése gékből álló, nyugat felé fokozatosan eliszaposodó porózus összletet találunk. A geofizikai-hidrológiai komplex vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy vízmű elsősorban a felszínközelben 'kimutatott pliocénvégi süllyedék két peremsávjában kialakult homokvonulatra telepíthető. A homokvonulat fajlagos ellenállása jelezte a kúttel építés optimális területét. A geofizikai földtani modellből nem csak a süllyedék kontúrja határozható meg, hanem a vízutánpótlódási irányokra is következtethetünk. A mélyszinti tárolókat vizsgáló próbakutak (P—10 és P—10a) vízhozama kicsi volt. A radiológáaii karo3. ábra. A zalaegerszegi vízkutatás eredménytérképe 1. Fúrás; 2. Vízföldtani szempontból kedvező terület; 3. Változó felépítésű zóna; 4. Vízföldtani szempontból kedvezőtlen terület 23