Hidrológiai tájékoztató, 1977

Komjáti Sándor: Újszerű eljárás a víz gázmentesítésére, vas- és mangántalanítására

Medtnctoljzat (gravitációi méris sztrinf) 4. ábra. Az andezit lávatakaró elkerülése vízfúrás te­lepítése során az előzetes mágneses és geoelektromos mérések segítségével (Hatvan) 1. Mágneses ható elterjedése; 2. Geofizikai szelvény; 3. Java­solt fúrás helye tázsivizsgálatok (n — n és n — -/) kimutatták, hogy a kedvezőnek ítélt keleti sáv vasitag homokrétegei több­ségükben szárazak. A kutatás gazdaságosságára jellemző, hogy a vizsgált közéi 100 km 2-es területen mindössze négy próbakőt telepítése elégségesnek bizonyult. A részletes, kutatásra második példáként a Zala­völgy Zalaegerszeg—Bagodvitanyéd közötti szakaszán végzett vízkutató geoalekitromos mérések egyik térké­pét mutatjuk be (3. ábra). E terület vízföldtani szem­pontból viszonylag kedvezőtlen. A felső 200 m-es plio­cén összletben a porózus képződmények keskeny sá­vokban, szeszélyesen, több szintben települnek. A vízföldtani szempontból kedvező, illetve kedvezőt­len sávok csapása megközelítően ÉK—DNy-ii. Ennek a csapásnak láthatóan semmi köze nincs a Zala-völgyet és a környező felszínt kialakító eróziós irányokhoz. Összehasonlítva azonban a 2. és 3. ábrát, megállapít­ható, hogy az egymástól 40—50 km-re levő két nyu­gatdunántúli területen a pliocénvógi víztárolók csapá­sa és kifejlődése hasonló. A zalaegerszegi kutatás egyik lényeges tanulsága úgy fogalmazható meg, hogy az idősebb víztároló szer­kezetek többnyire a topográfiától függetlenek, megis­merésükre az eddigi gyakorlatban a szokásosnál na­gyobb területek vizsgálata szükséges. 4. A geofizikai módszerek komplex alkalmazása A különböző módszerek komplex alkalmazásának szemléltetésére a hatvani vízkutatás anyagából mu­tatjuk be a 4. ábrát. Hatvan területén, ahol a medencealjzatot 2000 m kö­rüli mélységiben jelzik a gravitációs számítások, a víz­fúrást felsőpannóniai homokos (tározókra szándékozták telepíteni. Kérdéses volt azonban a várostól északra a felszínen ismert andezittömeg kiterjedése. Ezt már egy korábbi áttekintő mágneses térkép is jelezte, sőt sejttette, hogy a vulkáni tömeg a város alá húzódik. E nehezen és költségesen fúrható kőzetet mindenképpen célszerű volt elkerülni, ezért ennek kö­rülhatárolására a területet mágneses és geoelektromos módszerrel vizsgálták. Az A—A geofizikai szelvény nyugati szakaszán je­lentkező mágneses anomália jellege mutatja, hogy ezen a területen már nincs összefüggő mágneses tö­meg; az anomália — mérésekkel egymástól elválaszt­hatatlan — több, kisebb-nagyobb hatótól származik. A geofizikai rétegszelvény a kisellenáilású (15 ohmm), összlet alatt porózus (20—50 ohmm ellenállású) felső­pannóniai törmeléknek és — mágneses anomáliája miatt — andezittörmeléknek minősített képződménye­ket mutat. Alul nagy mélységben kis ellenállású (5— 6 ohmm) impermeábiilis összlet látható. A vízfúrást a szelvény nyugati szakaszára javasol­ták, ahol nehezen fúrható andezit tömeggel a méré­sek szerint már nem kellett számolni. Az 1971-ben mélyült fúrás nem is harántolt andezitet. A kiragadott példákkal elsősorban arról szerettünk volna meggyőzni az olvasót, hogy a felszín alatti víz­készleteink megismeréséhez, felméréséhez a vízföldta­ni modell kielégítő pontosságú ismerete, ehhez az is­meretszerzéshez pedig — az eddigi gyakorlattól elté­rően — viszonylag nagy terület megkutatása szüksé­ges. E feladat gyors és gazdaságos megoldásában al­kalmazható a vízkutató geofizika. Újszerű eljárás a víz gázmentesítésére, vas és mangántalanítására KOMJÁTI SÁNDOR Vízgépészeti Vállalat Magyarországi települések ivóvízellátása, elsősorban (részben az ipari és mezőgazdasági vízellátás is) fel­szín alatti mélységi vízkészletekre támaszkodik. A magyarországi településiek földrajzi elhelyezkedéséből adódik, hogy a vízellátást sok esetben csak mélységi víz kitermelésével (vízbányászattal) lehet biztosítani. A vízföldtani adottságok és a föld mélyében keletke­zett gázok alkotóelemei következtében a mélységi víz igen gyakran oldott állapotban levő: vas- és mangán­ionokat, vagy gyulladás- és robbanásveszélyes (éghető) földgáz komponenseket tartalmaz. Előfordul olyan eset is, mikor a vas- és mangánionokkal együtt éghető gáz­komponenseket is tartalmaz a felhasználandó víz. A kitermelt vízből gyulladás és robbanásveszélyes 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom