Hidrológiai tájékoztató, 1976

Garád Róbert: Hozzászólás a "Fertő tó szabályozása és vízgazdálkodási kérdései" tárgyú előadóülésen - Sashegyi László: A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében

2. kép. A felfelé áramló víz eróziós romboló munkája a Tükör forrás kürtőjében (Sashegyi L. felvétele) 3. kép. A tatai Fényes fürdő (Sarki forrás) a visszahúzódó karsztvíz állapotában (Sashegyi L. felvétele) Karsztvízelszennyeződés Tata térségében A város biológiai viszonyaival több kiváló szerző foglalkozott, de olyan alapvető kérdésekben, hogy mi­lyen változások játszódnak le a karsztvíz visszahúzódása után, milyen kihatással lesz a jövőben a város vízellá­tására, azt csak az utolsó években lehetett nyomon kö­vetni. A Tükör forrás feltárása nemcsak a vízkutatás szem­pontjából volt értékelhető, de igen értékes felvilágosí­tást adott a tatai forrásfeltörések további vizsgálatá­hoz, és a karsztvíz elszennyeződéséhez. A múltban a nyomás alatt levő források mindaddig biztosították a karsztvíz tisztaságát, míg a visszahú­zódó karsztvíz nem kezdett keveredni a felső rétegek­ben áramló többé-kevésbé szennyezett talajvízzel. Nagyfokú szennyeződés először a Tükör forrás kür­tőjében jelentkezett. A 20 m távolságban levő Cseke tó vize igen erőteljesen jut be a forráskürtő járataiba, és szennyezheti a víztermelő kutak környékét. Ha fel­tételezzük, hogy a többi források hasonló törmelékes, jól vízvezető járatrendszereket hoztak létre, akkor igen csak nagyfokú lehet az elszennyeződés az egész város alatt. A tatai várnál a 117 m A.f.-i szinten a nagy források valamikor a Nagy tó víztükre alatt kréta időszaki mészkő nyitott hasadékán keresztül törtek a felszínre. A források megszűnése után (1972) a Nagy tó vize — követve a hasadékrendszeren keresztül a visszahúzódó karsztvizet — nagymértékben szennyezi a tó alatt levő karsztot. Ennek a forráskürtőnek vízlevezetése nem ismeretes, de némi fogalmat kaphatunk a Fényes for­rások kiszáradt medrében végzett szivárgási próbák­ból. A Katona forrás kiszáradt medrét 1974-ben 2000 l/p vízmennyiséggel kezdtük feltölteni. A hétnapos feltöl­tés után a tározótér igen lassan feltelt, és a vízbeveze­tés megszüntetése után 48 óra múlva tökéletesen ki­száradt. Egy hét alatt 20 160 m 3 jó minőségű ivóvíz áramlott le a kiszáradt forrásmeder alatt 6 m mélység­ben levő nyugalmi karsztvízbe. Űjabb vizsgálatra a hármas számú tó (3. kép) mellett levő kutató árok­ban került sor. (Eredmény 400 l/p vízveszteség.) A Katona forrás kiszáradt medre azóta 50 cm vas­tagságú agyagpaplanos szigetelést kapott, a többi for­ráshelyek leszigetelése nem történt meg. Jelenleg a mesterségesen feltöltött forrásmedrek vízvesztesége 1400 l/p lehet. A karsztvíz elszennyeződést mégsem a Fényes forrá­soknál fellépő vízveszteség okozza, mivel a forrásmed­rekbe betáplált víz ivóvízminőségű. A legnagyobb ve­szélyt a lakosság házi szennyvize jelenti. A város csak részben csatornázott (30%), így a szennyvíz elhelyezése szikkasztó kutakban, vagy kiszáradt forráskutakban tör­ténik. Különösen veszélyes lehet a Kiskertaljai forrás­terület, ahol a szennyvizek nagy részét gödrökbe vezetik le. Innen a talajvízzel keveredve hamarosan bekerül­het a forráslevezető csatornákon keresztül a város alatt elterülő karsztvízbe. összefoglalás Az említett példák olyan figyelmeztető jelek, ame­lyek halaszthatatlan intézkedéseket sürgetnek. Tekin­tettel arra, hogy Tata városának ivóvízellátását egye­lőre a helyi karsztra telepített víztermelő kutak biz­tosítják, a fent említett okok miatt az ivóvíz megóvása érdekében sürgősen felül kell vizsgálni a karsztvizet szennyező területeket. Sürgetni kell a tatabányai regionális vezeték kiépí­tését és a városi csatornahálózat bővítését a közeljö­vőben véglegesen rendezni kell. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom