Hidrológiai tájékoztató, 1976

Garád Róbert: Hozzászólás a "Fertő tó szabályozása és vízgazdálkodási kérdései" tárgyú előadóülésen - Sashegyi László: A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében

2. kép. A felfelé áramló víz eróziós romboló munkája a Tükör forrás kürtőjében (Sashegyi L. felvétele) 3. kép. A tatai Fényes fürdő (Sarki forrás) a visszahúzódó karsztvíz állapotában (Sashegyi L. felvétele) Karsztvízelszennyeződés Tata térségében A város biológiai viszonyaival több kiváló szerző foglalkozott, de olyan alapvető kérdésekben, hogy milyen változások játszódnak le a karsztvíz visszahúzódása után, milyen kihatással lesz a jövőben a város vízellátására, azt csak az utolsó években lehetett nyomon követni. A Tükör forrás feltárása nemcsak a vízkutatás szempontjából volt értékelhető, de igen értékes felvilágosítást adott a tatai forrásfeltörések további vizsgálatához, és a karsztvíz elszennyeződéséhez. A múltban a nyomás alatt levő források mindaddig biztosították a karsztvíz tisztaságát, míg a visszahúzódó karsztvíz nem kezdett keveredni a felső rétegekben áramló többé-kevésbé szennyezett talajvízzel. Nagyfokú szennyeződés először a Tükör forrás kürtőjében jelentkezett. A 20 m távolságban levő Cseke tó vize igen erőteljesen jut be a forráskürtő járataiba, és szennyezheti a víztermelő kutak környékét. Ha feltételezzük, hogy a többi források hasonló törmelékes, jól vízvezető járatrendszereket hoztak létre, akkor igen csak nagyfokú lehet az elszennyeződés az egész város alatt. A tatai várnál a 117 m A.f.-i szinten a nagy források valamikor a Nagy tó víztükre alatt kréta időszaki mészkő nyitott hasadékán keresztül törtek a felszínre. A források megszűnése után (1972) a Nagy tó vize — követve a hasadékrendszeren keresztül a visszahúzódó karsztvizet — nagymértékben szennyezi a tó alatt levő karsztot. Ennek a forráskürtőnek vízlevezetése nem ismeretes, de némi fogalmat kaphatunk a Fényes források kiszáradt medrében végzett szivárgási próbákból. A Katona forrás kiszáradt medrét 1974-ben 2000 l/p vízmennyiséggel kezdtük feltölteni. A hétnapos feltöltés után a tározótér igen lassan feltelt, és a vízbevezetés megszüntetése után 48 óra múlva tökéletesen kiszáradt. Egy hét alatt 20 160 m

3 jó minőségű ivóvíz áramlott le a kiszáradt forrásmeder alatt 6 m mélységben levő nyugalmi karsztvízbe. Űjabb vizsgálatra a hármas számú tó (3. kép) mellett levő kutató árokban került sor. (Eredmény 400 l/p vízveszteség.) A Katona forrás kiszáradt medre azóta 50 cm vastagságú agyagpaplanos szigetelést kapott, a többi forráshelyek leszigetelése nem történt meg. Jelenleg a mesterségesen feltöltött forrásmedrek vízvesztesége 1400 l/p lehet. A karsztvíz elszennyeződést mégsem a Fényes forrásoknál fellépő vízveszteség okozza, mivel a forrásmedrekbe betáplált víz ivóvízminőségű. A legnagyobb veszélyt a lakosság házi szennyvize jelenti. A város csak részben csatornázott (30%), így a szennyvíz elhelyezése szikkasztó kutakban, vagy kiszáradt forráskutakban történik. Különösen veszélyes lehet a Kiskertaljai forrásterület, ahol a szennyvizek nagy részét gödrökbe vezetik le. Innen a talajvízzel keveredve hamarosan bekerülhet a forráslevezető csatornákon keresztül a város alatt elterülő karsztvízbe. összefoglalás Az említett példák olyan figyelmeztető jelek, amelyek halaszthatatlan intézkedéseket sürgetnek. Tekintettel arra, hogy Tata városának ivóvízellátását egyelőre a helyi karsztra telepített víztermelő kutak biztosítják, a fent említett okok miatt az ivóvíz megóvása érdekében sürgősen felül kell vizsgálni a karsztvizet szennyező területeket. Sürgetni kell a tatabányai regionális vezeték kiépítését és a városi csatornahálózat bővítését a közeljövőben véglegesen rendezni kell. 32