Hidrológiai tájékoztató, 1976
Horváth Gábor: Budapest északi langyos karsztvizeinek összefüggésvizsgálata számítógép alkalmazásával (Előadáskivonat) - Dr. Korim Kálmán: A hévízkutatás és hasznosítás helyzete és lehetőségei Somogy megyében
Horváth Gábor: Budapest északi langyos karsztvizeinek összefüggésvizsgálata számítógép alkalmazásával (Előadáskivonat) 1976. március 16-án a Balneotechnikai Szakosztály és a Hidrogeológiai Szakosztály közös előadóülésén elhangzott előadás vázolta, hogy a budapesti gyógyforrások nyugalmi vizszíne az utóbbi 15 évben jelentős mértékben csökkent. Ez a csökkenés a legnagyobb értéket az északi langyos karsztvizeknél érte el. Római-fürdőn, Csillag-hegyen és Pünkösd-fürdőn a vízszín-sülylyedés a 2—2,5 m-t meghaladta. Ez olyan mérvű változás, mely a fürdők üzemét veszélyezteti és ha a Duna mellett elhelyezkedő hévforrásoknál is jelentkezik, akkor azok gyógyvíz jellegét is megszüntetheti a beáramló Duna vizének hatása. A vizsgálat alapjául a Fővárosi Fürdők műszaki laborja által gyűjtött nagymennyiségű vízszín-adatok szolgáltak, melyeket a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar „ODRA—1204"-es számítógépén dolgoztuk fel. A vizsgálatokat először a nyugalmi vízszínekre ható tényezők elemzésével kezdtük. Csapadék, Duna-vízállás és mesterséges beavatkozások nyugalmi vízszín-változással való összefüggéseit kerestük. Ezt korreláció számítással próbáltuk kimutatni. Ilyen vizsgálatok már régebben is történtek, csak azok során a nagymennyiségű számítás miatt rövid adatsorokkal tudtak dolgozni. (Cziráky József: Korreláció számítás a Duna vízállása és a Szentimre gyógyfürdő források vízhozama között. Hidrológiai Közlöny, 1949. 11—12. sz.) A vizsgálatok kimutatták, hogy az északi langyos karsztvizek nyugalmi vízszínét a Duna vízállása 5—30 nap késéssel befolyásolja a Dunától való távolság függvényében. A karsztvíz utánpótlódási területén elhelyezkedő figyelőkutak vízszínváltozása és a Rómaifürdő „R—16" jelű kútja között is kimutatható kapcsolat. A solymári VITUKI karsztvíz figyelőkútban 3 hónappal hamarabb jelentkeznek a változások. A dorogi bányászat során létrehozott karsztvízszín-csökkentések pedig másfél éves késéssel fejtik ki hatásukat a Rómaifürdői figyelőkútra. Az 1966—70. évek között 30 cm/év és az 1970—74. évek közötti 10 cm/év vízszín-csökkenés Római-fürdőn arányban van az ezidő alatt Dorogon az aktív bányavízvédelem során lyemelt karsztvíz-mennyiséggel, mely átlagosan 1969-ig 120 m 3/p és 1969-től napjainkig 40 m : 1/p értékű. Megvizsgáltuk autokorrelációs függvény és spektrum függvény segítségével a Római fürdői mérési adatokat abból a szempontból is, hogy rendelkeznek-e éven belüli vagy többéves periódusokkal. Ennek alapján megállapítható, hogy kimutathatóan csak éves periódusok jelentkeznek, mely a strandok idényjellegű vízkivételének hatása. Tehát a többéves periódus 5—7 év, mely a hidrometeorológiában többször bizonyítva volt, ebben a vizsgált 9 éves adatsorban nem volt kimutatható. Minden valószínűséggel kizárható az a feltevés, hogy a jelenlegi csökkenő vízszínek a többéves periódus hullámvölgyét jelentik, és a dorogi és egyéb bányászat során történt mesterséges beavatkozástól függetlenül az elkövetkezendő években a nyugalmi vízszínek ismét emelkedni fognak. Ezért az elkövetkezendő időben mérlegelni kellene, hogy a kitermelt barnakőszén értéke arányban áll-e a budapesti gyógyforrások elapadásával. A téma konzulensei voltak: Bozóky-Szeszich Károly BME, és dr. Almássy Bálint Főv. Fürdőigazgatóság. A hévízkutatás és hasznosítás helyzete és lehetőségei Somogy megyében* DR. KORIM KÁLMÁN Vízkutató és Fúró Vállalat Az energiahordozó természeti nyersanyagforrások számbavétele, felkutatása és hasznosítása napjainkban rendkívül nagy jelentőségű. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése és korszerűsítése, az urbanizálódás folyamata mind nagyobb energiaigényekkel jár együtt, s ezért fokozott figyelmet kell szentelnünk a hagyományos energiaalapanyagok mellett az új, még feltáratlan energiakincsek reális felmérésére és kiaknázására. Szerte a világon egyre nagyobb tudományos, műszaki és anyagi felkészültséggel és ráfordítással vizsgálják eme új energiaforrások egyikének, a geotermikus energiának előfordulási, feltárási és hasznosítási viszonyait s felté* A Somogy megyei Műszaki és Közgazdasági Hónap keretében 1975. október 24-én Kaposváron elhangzott előadás. 3 teleit. Az 1961. évi római konferencia, majd az 1970. évi pisai szimpózium után 1975. májusában San Franciscóban rendezték meg az ENSZ II. Geotermikus Energia Szimpóziumát (Second United Nations Symposium on the Development and Use of Geothermal Resources), ahol felmérték a geotermikus energia különböző területein elért eddigi eredményeket és megvitatták a perspektívákat. Ma már a világnak kb. 15 országában hasznosítják iparilag a geotermikus energiát, s ezek között Magyarország előkelő szerepet játszik, minthogy a mezőgazdasági hasznosítás terén első helyen áll. Hazánk kedvező geotermikus viszonyaival, adottságaival, a geotermikus energiakincs sajátságaival és jellemzőivel, valamint a geotermikus energia hasznosításával gazdag hazai irodalom foglalkozik, és egyre
