Hidrológiai tájékoztató, 1976
Horváth Gábor: Budapest északi langyos karsztvizeinek összefüggésvizsgálata számítógép alkalmazásával (Előadáskivonat) - Dr. Korim Kálmán: A hévízkutatás és hasznosítás helyzete és lehetőségei Somogy megyében
/Fonyod ^ /4 n #Csisztapuszta /W O 28ű UOQQ "M* Marcali • Nagybajom KAPOSVAR í. ábra. Somogy megye hévízkútjai 1. Termelő kút; 2. Lezárt kút; 3. Vízhozam (l/p) vízhőmérséklet (C°) gyakoribbak az erre vonatkozó külföldi szakirodalmi hivatkozások, valamint a külföldi delegációk tanulmányútjai geotermikus létesítményeinknél. Ismeretes, hogy hazánkban a hévizeket hosszú időn keresztül csaknem kizárólag balneológiai célokra hasznosították. A hévizeinkben rejlő geotermikus energia kihasználása — csekély kivételtől eltekintve — tulajdonképpen az ötvenes évek végén kezdődött, a szentesi kórház komplex hévízhasznosítási rendszerében. Ezt követően a korszerű geotermikus energiahasznosítás gyors fejlődésnek indult, elsősorban a mezőgazdaság terén. i 0 500 [m] 1 i i i 1 1 2. ábra. Az igali fürdő mélyföldtani szerkezeti viszonyai (Jelmagyarázat azonos a 3. ábráéval) Jelenleg az ország 518 hévízkútja közül 76 kút vize üvegházak, fóliasátrak és hollandi ágyak fűtésére, 8 kút épületek fűtésére, míg 13 kút vize ipari célokra szolgál (1975. év végi állapot). Megjegyzendő, hogy az említett nagyarányú fejlődés, amely a hatvanas években bontakozott ki, s 1970—1972-ben érte el csúcspontját, az elmúlt években megtorpant. Mindezek előrebocsátásával tesszük vizsgálat tárgyává az alábbiakban a Somogy megyei hévízkutatás és vízhasznosítás jelenlegi helyzetét, lehetőségeit s kilátásait, elsősorban a meglevő természeti adottságok figyelembevételével. (1. ábra). Mélyföldtani és vízföldtani jellemzés. Somogy megye meglehetősen változatos, és sok helyen még nem ismert mélyföldtani felépítésű terület, s részben az ún. hegységközi (intermontán) süllyedéket képviselő Pannóniai medence tartozéka. Mélyföldtani keretét prekambriumi-paleozóos vízzáró-vízrekesztő kristályos átalakult és magmás kőzetek, valamint az újpaleozóosmezozóos helyenként víztároló-vízvezető repedezett-hasadékos karbonátos képződmények alkotják. A terület felépítménye pedig harmadkori — uralkodóan neogén —porózus és vízzáró rétegek váltakozásából álló medenceüledék sorozat. Hegységszerkezetileg azok a DNy—ÉK-i lefutású tektonikai elemek jellemzik, melyek már a prekambrium végén, de főképpen a paleozoikumban, a varisztid hegységképződés idején alakultak ki. Ezek a primer szerkezeti vonalak határozták meg a fiatalabb üledékgyűjtő medencék helyzetét, alakját és irányát, így a paleozóos (igali) tengervájú, a mezozóos (triász) geoszinklimális és a harmadkori üledékes medencék sajátságait. Ezen elsődleges tektonikai vonalak mellett a neogénben ÉNy—DK-i szerkezeti elemek képződtek, melyeknek geometrikus és földttudományi szerepét és kihatását éppen a legújabb kutatások vizsgálják. A hévíztároló rendszerek földtanilag négy csoportba tartoznak: a) Paleozóos (karbon időszaki) karbonátos kőzetek. b) Mezozóos (triász időszaki) karbonátos képződmények. c) Miocén (tortónai) mészkő, homokkő és konglomerátum. d) Felsőpannóniai többszintes, több telepes homoksorozat. a) Alaphegység jellegű, karbon időszaki repedezetthasadozott karbonátos hévíztároló kőzetek (mészkövekdolomitok). Ez a törésekkel-vetőkkel tagolt, s a megye északi részén húzódó kelet—nyugati irányú karbonátos mélyrögvonulat csak bizonyos helyeken hévíztároló. A karádi s tabi meddő fúrások azt bizonyítják, hogy meddő blokkok iktatódnak közbe. E karbon időszaki mészkő repedésrendszerében tárolt, s áramló hévizet csapolja meg az 1947-ben fúrt, szénhidrogénkutatás céljából mélyített, majd hévíztermelésre kiképzett Igal—1. sz. kút (2. ábra). b) Ugyancsak alaphegység jellegű triász időszaki repedezett-hasadékos karbonátos képződmény (főleg mészkő). E vetőkel-törésekkel átjárt rögvonulat a megye ÉNy-i részén található. A Balatonberény—Fenékpuszta között húzódó, s tulajdonképpen a Keszthelyi hegység mélybesüllyedt folytatását képviselő, langyos hévizet tartalmazó karbonátos vonulatot paleozóos kristályos zóna választja el a Buzsák—Táska—Sávoly közti triász időszakinak feltételezett mészkő tömegtől. Ez utóbbit tárták fel a táskái szénhidrogénkutató fúrások, melyek közül a Táska—1., 2., 5. és 6. sz. fúrásokat hévíztermelő kutakká képezték ki. Közülük jelenleg csak a Táska—1. sz. kút üzemel (1. kép, 3. ábra). c) Miocén (tortóniai) mészkő, homokkő, konglomerátum. A tortóniai partmenti karbonátos-törmelékes képződmények lokálisan hévíztárolók. így a Buzsák—16. jelű meddő CH-kutató fúrásból hévízkúttá kiképzett csisztapusztai fürdő kútja réteges zátonymészkő rezervoárt csapol meg. A Fonyód-kopaszdombi, még ma sem 34
