Hidrológiai tájékoztató, 1976

Horváth Gábor: Budapest északi langyos karsztvizeinek összefüggésvizsgálata számítógép alkalmazásával (Előadáskivonat) - Dr. Korim Kálmán: A hévízkutatás és hasznosítás helyzete és lehetőségei Somogy megyében

500100015002000 80085090095010001050110011501200 3. ábra. A Táska 3., 2., 1. és 4. fúráson át szerkesztett földtani szelvény 1. Homok és agyag (felsö-pannániai)\ 2. Márga és agyagmárga (alsó-pannóniai); 3. Mészkő és márga (miocén)-, 4. Mészkő és márga (eocén); 5. Mészkő (triász és karbon)\ 6. Települési diszkordancia üzemelő hévízkutat tortónai homokkő és konglomerátum rétegekre képezték ki. Szintén tortóniai törmelékes rétegből termel a balatonfenyvesi langyos vizű kút, ahol azonban nem történik érdemleges hasznosítás. d) Felsőpannóniai homok-homokkő sorozat. A felsőpanóniai üledéksorozat a Pannóniai medence egészére jellemző általános rétegkifejlődési és kőzettani megjelenésben fordul elő Somogy megyében is. A hévíztároló porózus, homok-homokkő rétegek a felsőpannóniai alemelet középső és alsó szakaszán települnek. Itt az egyedi homokrétegek dimenzionális viszonyai hévíztárolási szempontból kedvezőek, bár vízadóképességük kisebb, mint a nagyalföldi és kisalföldi azonos korú rétegeké. Felsőpannóniai homokrétegekre képezték ki az alábbi hévízkutakat: Babócsa (GB—5 és GBF—4): Barcs; Csokonyavisonta; Igalfürdő 2. sz. kutat; Kaposvár (2. kép); Kálmáncsa; Marcali 1. és 2. (4. ábra); Nagyatád-fürdő és cérnagyári kutat; Nagybajom; Nagykorpád; Szulok—2/a; Tarany—8. A hévízkutak jelenlegi állapotát az 1. ábrán és az 1. táblázatban láthatjuk, összesen 22 db 35 C°-nál melegebb vizet termelő hévízkutat tartunk nyilván Somogy megyében. Ezek közül 16 kút üzemel, 6 kút pedig lezárt állapotú. Az országos hévízkútkataszter külön csoportban tartalmazza azokat a meddő szénhidrogénkutató fúrásokat, melyeket az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 0 forintra leírva vízhasznosítás céljából a Központi Földtani Hivatalon keresztül az Országos Vízügyi Hivatalnak átadott. Somogy megyében mintegy 120 ilyen fúrást tartunk számon, melyek néhány kivételtől eltekintve (pl. Mesztegnyő—1, Lábod—1) csupán lehetőséget nyújtanak, de még nincsenek megvizsgálva vagy kiképezve hévíztermelési szempontoknak megfelelően. E kutak esetleges felhasználásakor a fennálló rendelkezések irányadók, s a kútkiképzés műszaki tervezése és kivitelezése során a legkörültekintőbben kell eljárni, a gazdaságossági és szakmai-technológiai tényezők mindenkori szem előtt tartásával. 4. ábra. Típusos felsőpannóniai rétegkifejlődés a Marcali 1. sz. kútban 1. Beszűrözőtt mokréteg ho1. kév. A Táska 1. sz. kút 1970. májusában (Bélteky L. felvétele) 2. kép. A kaposvári fürdőmedence 1970. szeptemberében (Bélteky L. felvétele) 3* 35