Hidrológiai tájékoztató, 1976

Ditzendy Arisztid: Gondolatok a vízügyi légifotózásról

3. kép. A faddi holt Duna-ág (KISZ tábor). A közel függőleges tengelyű felvételen jól kivehető a partmenti hínárosodás mértéke. Magasság 400 m VIZDOK fotó: Vizy Zsigmond emulziók előállítása és nem utolsósorban az elektronika fejlődése révén. A légifotó értelmezését, a fotóinterpretációt úgy lehet definiálni, mint a légifotón levő elemek azonosításának és ezek jelentőség, illetve fontosság szerinti meghatározásának tudományát, vagy művészetét. Az interpretációs munka nem nélkülözheti az alkalmazó szaktudományban való alapos jártasságot. A fotóinterpretációk első tudományos alkalmazásával a geológiában a szénhidrogén kutatásoknál találkozunk. A nagykiterjedésű és nehéz, zömében ismeretlen terepen dolgozó szakemberek voltak az elsők 4. kép. A pécsváradi Dombai tó. Dokumentációs célú felvétel egy tervezett tó kataszter összeállításához. Magasság 600 m, a szerző felvétele 5. kép. Bódvavendégi légifényképe. A felvétel a VITUKI-nak készült. Szlovák—magyar közös karsztvízföldtani kutatások céljára. A kép egy 20 krrí

1-es területet lefedő fotó mozaik részlete, 1500 m magasságból, közel függőleges tengelyben készült VIZDOK fotó: Vizy Zsigmond akik megértették a sztereoszkópikus fényképek rendeltetésének jelentőségét. Amíg más országokban a második világháború óta óriásit fejlődött a tudományos igényű fotóinterpretáció, Magyarországon — ahol pedig hagyományai voltak — sokáig nem hallatott magáról. A magyar szakemberek elsősorban az igen terjedelmes külföldi szakirodalomból tájékozódtak és csak keveseknek volt alkalmuk a gyakorlatban alkalmazni ezt az ugyancsak gyakorlati módszert. Amíg az elmúlt 2—3 évtizedben a geodézia területén hazánkban is látványosan előretört a légifotogrammetria, a légi fotóinterpretáció alkalmazásával, az e célra készült légifelvételezésekkel, csak mint eseti próbálkozásokkal találkozunk. Az 1960-as években a vízügyi munkáknál, az erdő és vadgazdálkodásban, valamint a nagyüzemi növénytermesztésben lehet találkozni a fotóinterpretáció gyakorlati alkalmazásával, de ezek is inkább csak kísérleti jellegű próbálkozások. A tudományos, vagy polgári célú fotóinterpretáció alkalmazásában lényeges előrelépést a vízügyi repülőgépek megjelenése és a mezőgazdasági repülőgépes szolgálat fejlődése jelentett. Nem véletlen, hogy a nem térképészeti céllal történő fotóinterpretáció gyakorlati alkalmazásával Magyarországon ma, elsősorban a növényvédelemben, a vízügyi tervezésben, kutatásban és a vízminőségvédelemben foglalkoznak. A légifotó alkalmazása a vízügyi munkáknál nem új gondolat. Hankó Géza így ír 1942-ben: „...nagy felhasználási területe a légifényképeknek a — hazai viszonylatban is fontos — vízépítésben van —" (Hankó Géza: Fotogrammetria és alkalmazása). A vízügyi szolgálatban legkorábban dr. Rádai Ödön, a VITUKI munkatársa foglalkozott fotóinterpretációval és ehhez ő maga készítette a légifelvételeket is. Később a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon indult meg a légifotózás, ahol a műszaki tervezésben ma is eredményesen alkalmazzák a fotóinterpretációt. A Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda felismerve a légi fotóinterpretáció jelentőségét, és felmérve a vízügyi szolgálatban jelentkező légifotó iránti igényeket, a vízügyi repülőszolgálattal, a VITUKI-val, és a VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet szakembereivel 12