Hidrológiai tájékoztató, 1975

Összefoglaló tagtársaink 1974. évi külföldi útjairól és külföldi szakemberek beutazásáról

írását, a változó vízrendszerét, az összefoglaló biológiai életét dolgozta fel. A rohanó idő sok mindent megváltoztat. Vigyáznunk kell meglevő értékeinkre és a leírt javaslatok részletesen elemzik a tennivalókat. Városunk érdekes egyéniségei most keresik a lehetőségeket és alkalmakat, hogy átadhassák a stafétabotot a jövő világ képviselőinek, az ifjúságnak. Ez a tanulmány egyéni ízzel összefoglalja a mát, hogy a holnap szebb és jobb legyen. 2. Részben már elkészült, részben most kerül sokszorosításra a Fertötáj építészeti, idegenforgalmi és településtörténeti adottságait összefoglaló tanulmány. Mindenütt a legfontosabb életelem egyike — a víz a főszereplő. A Fertő tó évszázados változásai sajátos tájjelleget varázsoltak a környékre. Kimeríthetetlen emberi és néprajzi emlékanyag vár részbeni feldolgozásra. A munkacsoport feldolgozta azokat a szempontokat, melyek azt célozzák, hogy a most folyó tájfejlesztés ténylegesen kultúrtáj építés legyen. A természeti szépségek ne tűnjenek el, hanem hangsúlyosabbá váljanak. A tájrendszert alkotó kis tájegységek ne pusztuljanak el és összefüggésben a kapuvári, mosoni, hansági láprétekkel, láperdőkkel továbbra is betöltsék eddigi szerepüket. E terület fejlesztése nagy társadalompolitikai jelentőségű. A bel és külföldi látogatók ezen a tájon szerzett tapasztalatai tükrözik a magyar társadalom lényeges törekvéseit is. Az ősi környezeti feltételek természetesen nagymértékben megváltoztak, de az átöröklődések és megszokottságok még sokáig élnek sokszor már csak a tudat alatt. A táj hegyei, a dombos erdők és a nagy víztükör köszönti azokat, akik felkeresik és adományait elfogadják. 3. A Fertő élővilága. Dr. Csapody István szerkesztésével összeállított tanulmány. A már sokszor nehezen megtalálható madár- és növényritkaságok mellett leíródtak azok a biológiai egyedek, melyek a táj értékét sajátosan tükrözik. A víz adta az életelemet. A megváltozó tájjelleg, az egyre jobban megfogyatkozó víziélet problémáját rögzítette a gondosan szerkesztett összefoglalás. A Fertő tó hazánk fajokban és egyedekben még mindig gazdag, megragadóan vonzó tava. Mindenképpen érdemes arra, hogy a jövő nemzedékei örökségül kapják. Remélni szeretnénk, hogy sem természeti katasztrófa, sem emberi ártó szándék most már nem fogja veszélyeztetni egyedülálló pusztai állóvizünket, s annak élővilágát. 4. A Fertőtáj hidrogeológiáját és földtörténeti összefoglalóját dr. Kárpáti László munkabizottsága állította össze. A részben még mellékletekre váró szöveganyag szervesen bevezeti a már vázolt Fertőtáj témaköröket. A földkéregmozgások, a vulkáni utóhatások, a feltörő kénes és savanyúvizek mind-mind megtalálható tudományos tényezőket jelentenek. Területi-szervezeti munkabizottságaink ezekkel a tanulmányokkal részben a műszaki továbbképzést is szolgálják. A helyi tudományos egyesületek igénylik a tájjellegnek megfelelő kiegészítő előadásokat és elnökségünk ezért programozza az itt vázolt témák feldolgozását. Garád Róbert összefoglaló tagtársaink 1974. évi külföldi útjairól és külföldi szakemberek beutazásáról Eddigi szokásunkhoz híven, most is közöljük tagtársaink 1974. évi — egyesületi kiküldetésben történt — külföldi útjaira és a külföldi szakemberek — egyesületünk révén történt — beutazására, illetve a Társaság szakosztályaiban, területi szervezeteiben tartott előadásokra vonatkozó adatokat. A ki- és beutazók számát összehasonlítva az előző évek statisztikai adataival, ez az utóbbi években az alábbiak szerint alakult: Év Kiutazó (fő) Beutazó (fő) 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 52 69 46 7 16 132 317 12 120 73 236 204 30 39 37 71 51 136 158 90 139 211 79 99 1963—74 1284 1140 Fenti adatok szerint tehát az elmúlt 12 év alatt évente átlagosan 107 kiutazás és 95 beutazás történt. s Kiutazás 1974-ben Mucsy György március 4—9-ig Raachban, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség szennyvíztisztítási szemináriumán vett részt. Dr. Bérezik Árpád március 25—28-ig Bécsben a Nemzetközi Dunakutató Közösség nemzeti képviselőinek megbeszélésén való részvétel után megbeszélést folytatott az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetséggel. Dr. Szebellédy Lászlóné és Varga Miklós április 25— 26-ig Erfurtban a Kammer der Technik szennyvíztisztítási kollokviumán vett részt. Varró István május 10—12-ig Várnában a Sojuz Nauchno Technikeskite Drujestva környezetvédelmi konferencián vett részt. Dr. Szalai György június 3—7-ig Bratislavában a „Mezőgazdasági öntözés jelenlegi helyzete és perspektívái" című konferencián vett részt. Dr. Juhász József és dr. Kaszap András június hó 6—15-ig Eforiában a Nemzetközi Ásványvíz Szimpóziumon vett részt. Környei László és Varró István augusztus 19—22-ig Brightonban a Nemzetközi Vízellátási Szövetség 10. kongresszusán vett részt. Dr. Fázold Ádám és Jobbágy Sándor augusztus 20— 25-ig Korjazsmában a „Papíripari üzemek szennyvíztisztítási módszerei" tárgyú konferencián „A szennyvizek szennyeződés-csökkenésének tapasztalatai a magyar városokban" címmel tartott előadást. Bulkai Pál, dr. Joó Ottó, Nagy L. Dénes és dr. Vágás István szeptember 23—26-ig Leobenben az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség „Települések és ipartelepek vízgazdálkodása" témájú konferenciáján vettek részt. Béress Béla szeptember 27—29-ig Várnában a Sojuz Nauchno Technikeskite Drupestva által megrendezett „Házi- és ipari szennyvíztisztítás" című szemináriu121