Hidrológiai tájékoztató, 1975
Vass Béla: Karsztvíz tározási kísérletek a Mecsekben
vállalat gyártsa le és építse be. A másodlagos betonozásba kerülő, nagy pontossággal beállítandó szerkezeteket a technológiai szerelést végző vállalatnak kell legyártania, a beállítást és betonozást a társvállalkozó jelenlétében kell elvégezni. Ezzel a módszerrel a kivitelezés során sok fölösleges és kellemetlen módosítás kerülhető el. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat ipari tagozata a betonozandó acélszerkezeteket (pl. szegmens csaptengelyek) mm rendű pontossággal mérte be, így a szerelés során javításokra nem volt szükség. Egyes alvállalkozók által készített támkapu-szárnyak hegesztési varrat szakaszait a röntgenfelvételek alapján ki kellett vésetni és újra hegesztetni. A felső várakozótér mólójánál a modellkísérletek alapján a cölöpök közé merülőfalakat kellett 69 m hosszúságban tervezni, hogy a víz keresztirányú áramlási sebességét 0,30 m/s-ra lehessen lecsökkenteni. Eredetileg előregyártott, befüggesztett vasbeton lemezeket terveztek, de a kivitelezés során acélkeretbe foglalt, impregnált pallókból összeállított táblákat készítettek. Ezek elhasználódás utáni cseréjét csak tartósan alacsony vízszinteknél lehet végrehajtani. Az új létesítményt sikerült úgy megtervezni, hogy az az új esztétikai elvek szerint harmonikusan illeszkedik bele a környezetbe, azzal mintegy egységet képezve. A mintegy 350 millió Ft értékű vízügyi beruházás nagymértékben hozzájárul az érintett terület komplex vízgazdálkodási tervéhez. Karsztvíz tározási kísérletek a Mecsekben* VASS BÉLA Baranya megyei Tanács V. B., Pécs A Föld lakott területein élő emberiség ivóvízzel való ellátása egyre nagyobb gondot jelent az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek. Az összkomfortos életkörülmények biztosításával, a különböző iparágak mértéktelen és sokszor csak a profitot néző fejlesztésével ma már annyira szennyezi környezetét az ember, hogy az abba tartozó vizek egy része éppen a nagy szennyezettségi fok miatt nem használható ivóvízellátási célokra. A sűrűn lakott területeken, ipartelepek környezetében elsősorban a felszíni vizek válnak olyan mértékben szennyezettekké, hogy ivóvízként csak igen költséges tisztítással hasznosíthatók. Településeink jó ivóvízellátása érdekében munkálkodó szakemberek figyelme tehát elsősorban az olyan még rendelkezésre álló vizek felé irányult, amelyek minősége ivóvízként megfelelő. A ma még aránylag jó minőségű vizek között első helyen áll a karsztvíz. A Baranya megyei karsztterületeken levő városok és egyéb települések vízművei már sok helyen termelik és hasznosítják a közelben nyerhető karsztvizeket közvetlen vagy közvetett formában, de a lehetőségek sok esetben még korántsem mondhatók teljes mértékben kihasználtnak. A vízmű vállalataink gazdasági mutatói jelzik, hogy a karsztvizek termelési önköltsége kedvező, a jó minőség és általában a magaskarsztok magas fakadási szintjei miatt (gravitációs vezetési lehetőség). A karsztvizeknél, azok között is elsősorban a magaskarsztnál a mennyiség az, ami bizonytalanná teszi felhasználásukat. A magaskarsztvizet adó forrásoknál tapasztalható rendkívüli nagy hozamingadozás elsősorban a vízellátás biztonságát veszélyezteti, de rossz esetben a termelés gazdasági mutatóit is ronthatja (pl. szükségessé teszi rossz kihasználtsági fokkal csúcsvízművek építését). Ha tehát lehetővé válik a vízmennyiséggel való gazdálkodás, a mennyiségi változások intenzitása csökkenthető, nemcsak a vízellátás válik biztonságosabbá karsztvízre telepített vízműveinknél, hanem a víztermelés 1 m 3/re eső önköltsége is kiegyenlítettebb lesz. A gazdálkodási lehetőségeket az adottságok szabják meg minden esetben és mindig egyedileg kell dönteni. A gazdálkodási lehetőségek tehát csak úgy dönthetők el a legmegfelelőbben, ha a döntéshez az eddiginél fokozottabb mértékben állanak adatok rendelkezésre, tehát az olyan területeken, ahol a karsztvíz-gazdálkodásra lehetőség mutatkozik, a karszt megkutatottsági mértékét a lehetőségek határain belül növelni kell. Gazdaságosság, de megbízhatóság szempontjából is az a legkedvezőbb helyzet, ha egy karsztterületre a * Előadásként elhangzott az MHT Pécsi Területi Szervezete 1975. április 15-i előadóülésén. hagyományos előkutatások alapján víztermelő művet telepítünk a további bővítések biztosításával és több éves üzemi adatok alapján, további mérések és kutatások (üzemközben végzett kutatások) elvégzésével döntünk a gazdálkodási lehetőségeket nyújtó további bővítésekre nézve. Az ilyen vízműveknél mindig figyelemmel kell lenni a befutó adatokra (megbízható adatokra), amelyeket lehetőleg regisztráló műszerekkel kell beszerzni, ezért közműveink építése során törekedni kell a műszeres adatbeszerzési lehetőségek megteremtésére, régebbi vízműveinknél, víztermelő egységeinknél pedig az utólagos kiépítésre. Elsődleges célunk minden esetben a folyamatos víz 7 mennyiség biztosítása. A gazdálkodás lényege a közel azonos vízmennyiségre való törekvés. A megoldás lehetőségét szinte kínálja a karsztnak az a sajátossága, hogy a víz által oldható kőzet belsejében nagy üreges, hasadékos zónákat találunk, amelyekben a víz áramolni, annak hiányában tározódni képes. A karszt tározási tulajdonságai a felszíni tározással szemben kiválóak, hiszen itt a víz minősége nem romlik meg oly módon, hogy újra kellene tisztítani felhasználás előtt és ha a lehetőségek adottak, a beruházások is kevésbé költségesek, mint sok esetben a felszíni tározóknál. A föld alatti karszttározóknál meg kell különböztetnünk magas és mélyszinti tározást attól függően, hogy a magaskarszt támaszkodó szintjében, illetve a felett, vagy a támaszkodó karsztvíz szintje alatt igyekszem tározni a vizet. A két tározási módot tapasztalataim szerint nem igen lehet szétválasztani élesen, mert legtöbb esetben a magaskarszt összefügg a mélykarszttal és táplálja annak vízkészletét a töréses zónákon keresztül. A mélykarszt tározóképességének igénybevétele esetében mélyfuratú kutak sorozatával, vagy arra alkalmas helyen hajtott karsztaknával lehet vízkivételt biztosítani, míg a magaskarsztnál általában vízzáró gátak megépítésével és üzemeltetésével biztosítható az olyan jellegű vízgazdálkodás, melynek célja, hogy a karszt legalább megközelítőleg akkor és annyi vizet adjon, amennyi a vízművek üzeméhez kell. A magaskarszttározásnál megakadályozom, hogy a nagyvízhozamok vize felhasználatlanul elfolyjon és nemcsak a magaskarszt vízhozama lesz ezáltal egyenletesebb, hanem összefüggés esetén dúsítom a mélykarszt-tározót is, ezért a két megoldást, ahol arra lehetőség van, együttesen kell alkalmazni. Az így megteremtett vízgazdálkodási lehetőség nemcsak az egyenletesebb vízelosztáshoz vezet, hanem gazdaságosabb víztermelést is lehetővé tesz. Csak egy példát említek: mérlegelve a lehetőségeket és fokozva a magaskarszt-termelést, ami69
