Hidrológiai tájékoztató, 1975

Forgó László: Csongrád megye régi ármentesítő társulatai

mindez döntő módon befolyásolja. A Tiszavölgyi Társulat szakmai vezetésében a Körös—Tisza—Marosi Társulat vezetői kezdettől fogva rangos helyet kaptak. A társulat több megye területén működött, központja azonban Csongrád vármegye volt. Ez a tény történelmileg is azt bizonyítja, hogy a vízgyűjtő egység (az öblözetek egymásraható összessége) nem pedig a változásoknak szubjektíve is kitett közigazgatási egység a döntő a vízügyi szervezetek határainak kialakításában. Egészen az 1920. évig tartott a társulatok történelmi és eredeti öblözeteinek átalakulása a végső határok szerint. A vármegyének így hat, majd öt társulata maradt, azonos területen, s ez az állapot, a társulatok 1948-ban történt államosításáig, meg is maradt. A Csongrád vármegyei társulatok felügyeleti szerve a szegedi Folyammérnöki Hivatal volt. A 2. ábrán együttesen tüntettem fel a Csongrád vármegyei társulatok jellemző adatait. Az ország gazdasági, pénzügyi viszonyai tükröződnek a társulatok adataiban, ezért egy folyamatról több grafikon készült. Az egyik rész 1881—1898-ig forint értékben, a másik rész 1899— 1917-ig korona értékben. A társulatok sorsát, működését, életét a törvények szabályozták. Csongrád vármegye társulatait érintő vagy a vármegye sorsát befolyásoló törvényeket kivonatosan az alábbiakban sorolom fel: 1. Az 1879 :XXV. te. Szeged város védvonalának helyreállítása és a külföldi szakértők költsége. 2. Az 1879:XXV. tc. ... árvízkárok helyreállítására 8 millió forint a társulatoknak, előlegképpen. 3. A 1880 :XIX. tc. A szegedi körtöltés, valamint a város védvonalának fedezetlen hányadáról. 4. Az 1880:XXXIX. te. A szegedi Tisza szakasz kiszélesítésére és állandó közúti híd építésére. 5. Az 1880 :XX. tc. Az ún. „Tiszai és szegedi kölcsön", 40 milliós államkölcsön kamatozó nyereménykötvények formájában. A társulatok helyzetét és működését rendező jogszabályok: 6. Az 1879 :XXXIV. tc. A vízszabályozási társulatokról szóló 1871: XXXIX. tc. módosítása és kiegészítése. 7. Az 1881 :LII. tc. A Körös—Tisza—Maros-szögében működő 15 érdekeltség társulattá szervezéséről és védműveinek egységes kiépítéséről. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium e célra 2 millió forint összeget folyósított, mint törlesztéses kölcsönt. 8. Az 1884:XIV. tc. az ún. „Tiszai törvény..." a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, úgyszintén mindezen folyók völgyének ármentesítése műszaki tekintetben egy egységes egészet képez . .." 9. Az 1885:XXIII. tc. A „vízjogi törvény", az 1884. évi tiszai törvénnyel együttesen fogalmazta meg a műszaki árfejlesztés rendezésének elvét, valamint az osztályozást és a hozzájárulási arányt határozta meg. . 10. Az állam fentiekkel együtt, a víziművek rendes fenntartási költségeit üzemelési költséggé nyilvánította, adóvisszatérítést állapított meg, ún. „kataszteri likvidációt" engedélyezett, az ármentesített területek adójának emelését hatálytalanította, a „maximális megterhelésen" felüli költségeket magára vállalta. Mindezekkel a törvényekkel és intézkedésekkel a kormány végre eljutott oda, hogy — úgy szólván — mindenben elfogadta Széchenyi 40 év előtti szervezési programját. A társulatokat abban az időszakban Csongrád vármegyében is igen kevés műszaki adat jellemzi. Megépítettek és fenntartottak 371 km hosszú töltést, nagy részben az előírt méretekkel, melyből 33 km burkolattal is el volt látva. A mentesített ártér kataszteri tiszta jövedelme 32%-kal növekedett. A mentesített ártér becsértéke az első szakaszban 5,5-szeresre, a második szakaszban pedig további 1,35-szörösre növekedett. Ilyen módon a többi jellemző adat is leolvasható és számítható a megfelelő grafikonról (3. ábra). Az országos adatok viszonyában a 3. táblázatban között kimutatás tájékoztat. 3. táblázat A Csongrád vármegyei társulatok helye a Tiszavölgyi Társulatban csoportosult ármentesítő társulatok között É v e k Sorszám 1881 1898 1900 1917 Sorszám Megnevezés, egység orszáterü(%) orszáterü(%) orszáterü(%> orszáterületi <%> gos leti (%) gos leti (%) gos leti (%> gos területi <%> a d a tok 1. A mentesített ártér millió hold (1 h = 1200 D-öl) 2,8 0,17 6,1 5,7 0,71 12,4 6,0 0,71 11,8 6,6 0,67 10,1 2. Kat. tiszta jöv. (millió Frt., Korona) 6,7 — — 16,4 — — 32,2 5,3 16,0 49,4 6,9 14,0 3. Az ártér becsértéke (millió Frt., Korona) 185,5 14,0 6,6 558,4 78,0 13,2 1247,4 155,0 12,3 2186,4 210,0 9,6 4. Töltések hossza (1000 km) 2,4 0,16 6,8, 3,8 0,4 10,5 8,7 0,4 1,8 4,2 0,371 8,0 5. Töltésburkolat (1000 km) 0,14 0,033 — 23,5 6. A befektetett tőke (millió Frt., Korona) 30,6 4,0 13,0 102,4 10,5 10,2 217,7 21,0 9,7 283,4 25,0 8,0 7. 8. Belvízcsat. hossza (1000 km) Belvízcsat. költsége (millió Frt., Korona) — — — — — — 5,8 38,8 0,85 3,0 14,6 7,9 10,3 65,9 1,12 2,5 10,8 3,8 9. Adósság (kölcsön) (millió Frt., Korona) 23,7 1,8 7,6 95,9 19,0 19,8 206,4 38,0 18,4 252,6 28,0 11,1 10. Kat.-ban elfogadott tőkebefefet. (millió Frt., Korona) 27,8 2,0 7,2 57,9 17,0 29,4 156,9 34,0 21,7 225,1 39,0 17,3 11. Hat évi fenntartás (millió Frt., Korona) átl. 0,8 3,0 0,5 16,6 12. Adóvisszatérítés millió Frt., Korona) 5,2 1,0 19,2 16