Hidrológiai tájékoztató, 1975

Forgó László: Csongrád megye régi ármentesítő társulatai

3000 Koron

a i ^Pengő becsériek (K.) I be^.aldrvi/jiOn _kívü i L.\ ^aJqi^teneífqQ.beftoke •-.

^kiroi/ás (k.) _ ^gjjqnJleltárílU.) adósság (M.) belvízcsat h. ím.) 20 ~íd Jbe fektetett. toké (k.) _ , i ^^ L ^'f _ . í , kai.tiszta ]öv. (k.) iO k 20 yo tiszta jöv. Ik

.) tel WMh-L /] \

,ter.eous.esö be'r. (k/h 1

200) }betnzcsatJ<öJUé£(U.) :>'_' .töltéshossz (m~) IP" / '-jTevi fent.ai(agalk.l \ -f- —l 'Twjzajgrutasok (k.) - V - ^—I %ítésbur'koLat' I /'oj'sl >-' (N

1^

1-^ leolt- loolO)l

Cj|>~lcs

<lcol-^l'oltolC^lQolo»lo i/i<*§l al § S S-C gej CD CD T05 1 Cd CD SN 3. ábra. Az ármentesítő társulatok jellemző adatai II. 1899—1917. (19 év) A rendelkezésre álló adatokkal — utólag — a legkülönfélébb számításokat Is elvégezhetjük. A sok lehetőség közül a legszemléltetőbb az lesz, ha a mentesített ártér területéhez viszonyítjuk mind a műszaki, mind a pénzügyi gazdasági adatokat. Ezeket a számításokat elvégeztem, s az eredményeket a 3. táblázatba foglaltam. Nem tartottam azonban elégnek csak ezt a számítást, ezért a korabeli búza árához folyamodtam. A „forint-időszak" — 1881—1898. évek — búzaegység árát 15 Frt/q értékben számítottam át, a „korona-időszak" 1899—1917. évek búzaegység árát pedig 30 Kor/q értékben kaptam. (A terület egysége az 1200 négyszögöl nagyságú hold.) A táblázatból ezekután a fejlődés egységesen kiolvasható. Itt a részletek elemzésével nem foglalkozhatom. A Csongrád vármegyei társulatoknak a jelentősége nem is ezekkel a tájékoztatónak szánt számított menynyiségi adatokkal mérhető a Tisza-szabályozásban, hanem magával azzal a lehetőséggel, a kormány, az állam számára, hogy nemcsak megépítették saját szervezetükkel és munkaerejükkel a víziműveiket, hanem — érdekeltek lévén — azokat abban az időszakban már továbbfejlesztették, és az árvízveszedelmek során meg is védték. Fenntartásukról, állami előírások és felügyelet mellett gondoskodtak. A társulatok helye az adott tár17