Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Andrikovics Sándor: XVI. Hidrobiológus Napok (Tihany, 1974. október 3-5.)

emelnünk a víz olyan tulajdonságait, paramétereit, a vízi élővilág olyan tagjait és történéseit, melyek — a felhasználás irányának megfelelően — az emberi egész­séget károsan befolyásolják. A vizekben előforduló kórokozók, baktériumok által közvetített fertőzési veszély nagy, mert a felszíni vizek és a belőlük készült használati vizek útján a kóroko­zók az emberek tömegével kerülhetnek érintkezésbe. Legnagyobb veszélyt a cholera vibrio jelenti. A dysenteria és a typhus kórokozói a vízben kevéssé életképesek, de rövid idő alatt is sok embert támad­hatnak meg. Állandó veszélyt jelentenek az egyéb salmonellák és pathogen coli törzsek. Borsod megyében a Tisza 33%­ban, a Sajó 65%-ban, a Bodrog 100%-ban volt salmo­nellákkal fertőzött 1974-ben. E vizekből veszélyes az ivóvíznyerés, bennük a fürdés nem ajánlatos. A vizekben élő, megbetegedéseket okozó vírusok és gombák vizsgálata még nem terjedt el. Az algák autotróf növények. A vizek 0 2 tartalmát növelik, C0 2 tartalmát csökkentik. Tevékenységük min­denképpen hasznos az ember számára, ám a vizek fel­használhatóságát esetenként megakadályozhatják. Tö­megesen elszaporodva elszínezik, bűzössé teszik a vi­zet, mely így üdülési célokra alkalmatlanná válik, ivó­víz költségesen nyerhető. A kékalgák egyes fajai bőrbetegségeket okoznak für­dőzőkön. Az alacsonyabbrendű vízi állatok közül egyes pro­tozoonok (Trichomonas, Entamoeba stb.) emberi beteg­ségek okozói. A többsejtűek közül a bélférgek petéi terjedhetnek víz útján. A felsorolt élőlények nagyrésze házi szennyvízzel és parti szennyezés útján jut a felszíni vizekbe. A szenny­tisztítás hatékonyságának növelése és a part menti szennyezések megszüntetése csökkenti a vizekkel ter­jedő megbetegedések lehetőségeit." Dr. Fázold Ádám tiszteletbeli elnök közreműködésé­vel tartott első szakosztályi előadóülésünkön negyven szakember Vett részt, akik érdeklődéssel hallgatták fenti előadók közérdekű ismertetőit. Az előadóülésen kialakuló vitázó hozzászólások és az azt követő baráti beszélgetés jó indulási alapot nyújtott munkánkhoz. Limnológiai Szakosztályunk célja: életközpontú szak­mai és emberi közösségbe gyűjteni az alkalmazott lim­nológia — területünkön tevékenykedő — elméleti és gyakorlati szakembereit, s velük együtt mindazon ér­dekelteket és érdeklődőket, akik életközpontú szemlé­letmóddal vizsgálják és értékelik a vízhasználó-víz­szennyező tevékenységünk és a vízi élővilág oksági összefüggéseit az egyre fontosabbá váló vízminőség­gazdálkodás hatékonyságának érdekében. Dr. Váncsa András Lajos XVI. Hidrobiológus Napok 1974. OKTÓBER 3—5. TIHANY Társaságunk Limnológiai Szakosztálya és az MTA tihanyi Biológiai Kutatóintézete közös rendezésében került sor a XVI. Hidrobiológus Napokra. A tudomá­nyos előadássorozat központi gondolata a „Táplálkozási szintek és kapcsolataik vízi ökoszisztémákban" volt. A több mint 70 résztvevő előtt elhangzott 26 előadást és beszámolót az eddigiekhez szinte nem is hasonlítható érdeklődés kísérte. Ez íőleg a hozzászólások nagy szá­mában mutatkozott meg. Az előadásokat követő kötet­len beszélgetések, viták az esti órákban is folytatód­tak. A XVI. Hidrobiológus Napok résztvevőinek közel 50%-át a fiatalabb hidrobiológus generáció képviselte, akik értékes előadásaikkal és hozzászólásaikkal jelen­tősen hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az elhangzott 24 előadás és beszámoló előtt dr. Hor­tobágyi Tibor szakosztályi elnök bevezető előadása vá­zolta a programot, majd dr. Ponyi Jenő igazgatóhelyet­tes közvetítette a külföldön tartózkodó dr. Salánki Já­nos kutatóintézeti igazgató üdvözletét a XVI. Hidro­biológus Napok résztvevőinek. A továbbiakban, az első napon a Balaton foszfor­viszonyaival, főleg a szeszton-P értékek változásaival és eltéréseivel, majd legnagyobb tavunk fitoplankton­jának egyedszám-növekedésével, és a balatoni dévér­keszeg-állomány struktúrájával és produkciójával fog­lalkozó előadásokat hallottunk. Nagy érdeklődés kísérte a Balaton délnyugati felé­ben lezajló vízmozgásokra és hordalékvándorlásra vo­natkozó modellkísérletek ismertetését és hidrobiológiái szempontú értékelését. Ebből az előadásból megtudhat­tuk, hogy a Keszthelyi és újabban a Szigligeti öböl tér­ségében egyre nagyobb mértékben fokozódó eutrofizá­ciós jelenségek legfontosabb oka az, hogy az öböl spe­ciális áramlási viszonyai nem teszik lehetővé a vízbe jutó növényi tápanyagok elkeveredését. Ezek után a Kabhegy alatti „Nagy-tó" tőzegmohos láp algavegetációjáról, a Velencei-tó környezetvédel­mének hidrobiológiái kérdéseiről hallottunk előadáso­kat. Majd két előadás foglalkozott a Velencei-tó és a me­cseki tározó tavak üledékfelszínét nagy területen bo­rító fonalas algagyepek eutrofizációt okozó hatásával. Az első nap utolsó előadásából értesülhettünk a Láz­bérci Víztározó és Víztisztító üzemeltetése közben fel­merülő hidrobiológiái problémákról. Az előadássorozat második napján a halastavi pri­merprodukció-mérés tapasztalatairól, a halivadék táp­lálkozásában jelentős Cíadocera-fajok tömegtenyész­tésével, a harcsaivadékok felnevelése során felmerülő táplálkozásbiológiai kérdésekről, a ponty táplálék­fogyasztásáról és hasznosításáról hallottunk négy nagy­sikerű előadást. A délelőtti utolsó program a Balaton lokális szennyeződéséről tudósító beszámoló volt. Jól kapcsolódott a Hidrobiológus Napok program­jába a délutáni ülésszakon lehangzó 3, a vízi ökoszisz­témák modellezésével foglalkozó előadás. Először a vízi környezetrendszerek modellezhetőségéről általában, majd a rendszerelmélet alapján történő modellezés kér­déseit és a szekunder-produkció modellezhetőségének részletproblémáit tárgyaló előadásokra került sor. A harmadik napon előadásokat hallottunk a Bala­ton anyag- és energiaforgalmában jelentős evezőlábú rák, az Eudiaptomus gracilis táplálékfelvételéről és ér­tékesítéséről, az ABATE szúnyoglárva-irtószer biológiai hatásáról, valamint a Fővárosi Vízművek talajvíz­dúsító medencéinek üzemeltetése közben előforduló né­hány hidrobiológiái problémáról. Az ezután következő két előadás pedig a Duna és Dráva néhány újabb bak­táriológiai, botanikai és zoológiai kutatási eredményeit ismertette. Dr. Hortobágyi Tibor zárszavában összegezte a há­rom napos előadássorozat legfontosabb gondolatait, és javaslatokat kért az 1975-ben is megrendezendő Hidro­biológus Napok témájára. A két rendező szerv a Magyar Hidrológiai Társaság és az MTA Biológiai Kutatóintézet munkatársai között már hagyományos példás együttműködés most is nagy­ban hozzájárult a hidrobiológusok seregszemléjének zökkenőmentes lebonyolításához. Dr. Andrikovics Sándor 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom