Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Andrikovics Sándor: XVI. Hidrobiológus Napok (Tihany, 1974. október 3-5.)

emelnünk a víz olyan tulajdonságait, paramétereit, a vízi élővilág olyan tagjait és történéseit, melyek — a felhasználás irányának megfelelően — az emberi egészséget károsan befolyásolják. A vizekben előforduló kórokozók, baktériumok által közvetített fertőzési veszély nagy, mert a felszíni vizek és a belőlük készült használati vizek útján a kórokozók az emberek tömegével kerülhetnek érintkezésbe. Legnagyobb veszélyt a cholera vibrio jelenti. A dysenteria és a typhus kórokozói a vízben kevéssé életképesek, de rövid idő alatt is sok embert támadhatnak meg. Állandó veszélyt jelentenek az egyéb salmonellák és pathogen coli törzsek. Borsod megyében a Tisza 33%ban, a Sajó 65%-ban, a Bodrog 100%-ban volt salmonellákkal fertőzött 1974-ben. E vizekből veszélyes az ivóvíznyerés, bennük a fürdés nem ajánlatos. A vizekben élő, megbetegedéseket okozó vírusok és gombák vizsgálata még nem terjedt el. Az algák autotróf növények. A vizek 0

2 tartalmát növelik, C0

2 tartalmát csökkentik. Tevékenységük mindenképpen hasznos az ember számára, ám a vizek felhasználhatóságát esetenként megakadályozhatják. Tömegesen elszaporodva elszínezik, bűzössé teszik a vizet, mely így üdülési célokra alkalmatlanná válik, ivóvíz költségesen nyerhető. A kékalgák egyes fajai bőrbetegségeket okoznak fürdőzőkön. Az alacsonyabbrendű vízi állatok közül egyes protozoonok (Trichomonas, Entamoeba stb.) emberi betegségek okozói. A többsejtűek közül a bélférgek petéi terjedhetnek víz útján. A felsorolt élőlények nagyrésze házi szennyvízzel és parti szennyezés útján jut a felszíni vizekbe. A szennytisztítás hatékonyságának növelése és a part menti szennyezések megszüntetése csökkenti a vizekkel terjedő megbetegedések lehetőségeit." Dr. Fázold Ádám tiszteletbeli elnök közreműködésével tartott első szakosztályi előadóülésünkön negyven szakember Vett részt, akik érdeklődéssel hallgatták fenti előadók közérdekű ismertetőit. Az előadóülésen kialakuló vitázó hozzászólások és az azt követő baráti beszélgetés jó indulási alapot nyújtott munkánkhoz. Limnológiai Szakosztályunk célja: életközpontú szakmai és emberi közösségbe gyűjteni az alkalmazott limnológia — területünkön tevékenykedő — elméleti és gyakorlati szakembereit, s velük együtt mindazon érdekelteket és érdeklődőket, akik életközpontú szemléletmóddal vizsgálják és értékelik a vízhasználó-vízszennyező tevékenységünk és a vízi élővilág oksági összefüggéseit az egyre fontosabbá váló vízminőséggazdálkodás hatékonyságának érdekében. Dr. Váncsa András Lajos XVI. Hidrobiológus Napok 1974. OKTÓBER 3—5. TIHANY Társaságunk Limnológiai Szakosztálya és az MTA tihanyi Biológiai Kutatóintézete közös rendezésében került sor a XVI. Hidrobiológus Napokra. A tudományos előadássorozat központi gondolata a „Táplálkozási szintek és kapcsolataik vízi ökoszisztémákban" volt. A több mint 70 résztvevő előtt elhangzott 26 előadást és beszámolót az eddigiekhez szinte nem is hasonlítható érdeklődés kísérte. Ez íőleg a hozzászólások nagy számában mutatkozott meg. Az előadásokat követő kötetlen beszélgetések, viták az esti órákban is folytatódtak. A XVI. Hidrobiológus Napok résztvevőinek közel 50%-át a fiatalabb hidrobiológus generáció képviselte, akik értékes előadásaikkal és hozzászólásaikkal jelentősen hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az elhangzott 24 előadás és beszámoló előtt dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnök bevezető előadása vázolta a programot, majd dr. Ponyi Jenő igazgatóhelyettes közvetítette a külföldön tartózkodó dr. Salánki János kutatóintézeti igazgató üdvözletét a XVI. Hidrobiológus Napok résztvevőinek. A továbbiakban, az első napon a Balaton foszforviszonyaival, főleg a szeszton-P értékek változásaival és eltéréseivel, majd legnagyobb tavunk fitoplanktonjának egyedszám-növekedésével, és a balatoni dévérkeszeg-állomány struktúrájával és produkciójával foglalkozó előadásokat hallottunk. Nagy érdeklődés kísérte a Balaton délnyugati felében lezajló vízmozgásokra és hordalékvándorlásra vonatkozó modellkísérletek ismertetését és hidrobiológiái szempontú értékelését. Ebből az előadásból megtudhattuk, hogy a Keszthelyi és újabban a Szigligeti öböl térségében egyre nagyobb mértékben fokozódó eutrofizációs jelenségek legfontosabb oka az, hogy az öböl speciális áramlási viszonyai nem teszik lehetővé a vízbe jutó növényi tápanyagok elkeveredését. Ezek után a Kabhegy alatti „Nagy-tó" tőzegmohos láp algavegetációjáról, a Velencei-tó környezetvédelmének hidrobiológiái kérdéseiről hallottunk előadásokat. Majd két előadás foglalkozott a Velencei-tó és a mecseki tározó tavak üledékfelszínét nagy területen borító fonalas algagyepek eutrofizációt okozó hatásával. Az első nap utolsó előadásából értesülhettünk a Lázbérci Víztározó és Víztisztító üzemeltetése közben felmerülő hidrobiológiái problémákról. Az előadássorozat második napján a halastavi primerprodukció-mérés tapasztalatairól, a halivadék táplálkozásában jelentős Cíadocera-fajok tömegtenyésztésével, a harcsaivadékok felnevelése során felmerülő táplálkozásbiológiai kérdésekről, a ponty táplálékfogyasztásáról és hasznosításáról hallottunk négy nagysikerű előadást. A délelőtti utolsó program a Balaton lokális szennyeződéséről tudósító beszámoló volt. Jól kapcsolódott a Hidrobiológus Napok programjába a délutáni ülésszakon lehangzó 3, a vízi ökoszisztémák modellezésével foglalkozó előadás. Először a vízi környezetrendszerek modellezhetőségéről általában, majd a rendszerelmélet alapján történő modellezés kérdéseit és a szekunder-produkció modellezhetőségének részletproblémáit tárgyaló előadásokra került sor. A harmadik napon előadásokat hallottunk a Balaton anyag- és energiaforgalmában jelentős evezőlábú rák, az Eudiaptomus gracilis táplálékfelvételéről és értékesítéséről, az ABATE szúnyoglárva-irtószer biológiai hatásáról, valamint a Fővárosi Vízművek talajvízdúsító medencéinek üzemeltetése közben előforduló néhány hidrobiológiái problémáról. Az ezután következő két előadás pedig a Duna és Dráva néhány újabb baktáriológiai, botanikai és zoológiai kutatási eredményeit ismertette. Dr. Hortobágyi Tibor zárszavában összegezte a három napos előadássorozat legfontosabb gondolatait, és javaslatokat kért az 1975-ben is megrendezendő Hidrobiológus Napok témájára. A két rendező szerv a Magyar Hidrológiai Társaság és az MTA Biológiai Kutatóintézet munkatársai között már hagyományos példás együttműködés most is nagyban hozzájárult a hidrobiológusok seregszemléjének zökkenőmentes lebonyolításához. Dr. Andrikovics Sándor 119