Hidrológiai tájékoztató, 1975

Pichler János: A Fertőtáj tudományos kutatásának 1974. évi eredményei - Garád Róbert: A Fertőtáj kutatás egyes szakterületein folyó irodalmi munkatevékenység jelenlegi helyzete

A Fertőtáj tudományos kutatásának 1974. évi eredményei 1. A MTA Fertőtáj Bizottság tagjai és munkatársai négy év tudományos vizsgálatai alapján elkészítették a Fertőtáj eddigi kutatási eredményeinek ADATGYŰJTEMÉNY-ét. Az 1700 gépelt oldalt kitevő, 40 ábrával, 50 térképpel ellátott munka a táj természeti és gazdasági adottságainak, a termelés helyzetének, a lakosság életkörülményeinek, az üdülés- és tájfejlesztés kiindulásának statisztikai és egyéb módszerekkel történt adatfeldolgozását tartalmazza. A vizsgálati módszerek a következő irányelveken alapultak: — az eddigi rendszeres és esetenkénti adatgyűjtések eredményei; — a szakágazatilag jelentősebb alapadatok teljes és folyamatos sorozata; — az adatok jellemző kiértékelése; — az adatok létének és forrásának megjelölése. A 27 fejezetből álló, 6 kötetre előirányzott sorozatból három, a „Természeti adottságok" feltárásának, három az „Alkalmazott kutatások" eredményeit foglalja magában. Az ADATGYŰJTEMÉNYEK és az 1969—1973. években megjelent HELYZETFELMÉRŐ TANULMÁNYOK együttesen képezik majd a Bizottság munkásságát öszszefoglaló TÁJMONOGRÁFIA alapját. Az „Adatgyűjtemény" szerkesztői: dr. Aujeszky László, Schilling Ferenc, dr. Somogyi Sándor. A szaklektorok: dr. Vendel Miklós, Bencsik Béla, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Kárpáti István, dr. Páter János, dr. Balogh Béla. A kötetek az 1975. évben folyamatosan a VITUKI kiadásában jelennek meg. 2. Az Akadémia elnöksége, a MTA Fertőtáj Bizottságnak a kormányszintű környezetvédelmi programba való bekapcsolása érdekében „Az ember környezetének természetvédelme" című főirány feladatai közé beillesztette a „Fertőtáj szervesanyag forgalmának kutatása" és a „Makrovegetáció és zoocönozisainak szerepe a Fertő tó anyag- és energiaforgalmában" című témákat. 3. A Bizottság 1974 novemberi ülésén Markó László igazgatóhelyettes főmérnök ismertette az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDVIZIG-nak) a Fertő tó korszerű vízgazdálkodására irányuló tevékenységét. A vízháztartási vizsgálatokat — a Magyar—Osztrák Vízügyi Bizottság irányítása mellett — a tó egész vízgyűjtőjére kiterjedő hidrometeorológiai hálózat állomásainak észlelései és mérései alapján végzik. Az előírásnak megfelelő vízszintet az elmúlt 5 évben a fertőszéli zsilip kezelésével elég jól tudták szabályozni. A vízmérleg tényezői közül jelentősen finomították a tóba ömlő patakok és a zsilipen lefolyó víztömeg mérését. Széles körű megfigyeléseket végeztek a párolgás tényezőjének meghatározására. A felszín alatti vizek mozgásának megállapítására a VITUKI-val közösen talajvízkutakat fúrtak. A VITUKI-nak a Fertő tó kutatásában való részvételéről az ülésen Bárányi Sándor tudományos osztályvezető adott tájékoztatást. Az Intézet a kutatási feladatok módszertanán dolgozik. Előirányozták, hogy az ÉDVIZIG helyi mérései alapján a tó hullámzás és vízlengés jellemzőinek meghatározására pedig hidrobiológiái vizsgálatokat végeznek. Elkészítették a Fertő tó és vízgyűjtőjének alaptérképét, melyen a tó geometriai, vízrajzi és vízgazdálkodási adatait, valamint az észlelőállomásokat tüntették fel. A Bizottság elhatározta, hogy elkészíti a Fertőtáj további tudományos kutatásának programját. E célból az 1975. évben munkatársaitól 27 szakágazati területről kutatási témajavaslatok kidolgozását kéri. 4. A Fertő tó kutatás a Magyar és az Osztrák Tudományos Akadémiák, valamint a Magyar—Osztrák Kulturális és Műszaki Együttműködés szerződésében is szereplő téma. 5. A Központi Légkörfizikai Intézet (KLFI) Hidrometeorológiai Főosztálya (dr. Antal Emánuel) — az ÉDVIZIG megbízásából végzett — folyamatos vizsgálatai szerint a 115,60 m A.f. vízszinthez tartozó 292 km

2 tófelületről az 1973/74. hidrológiai évben 263 millió m

3 víz távozott el párolgás útján. A számítás során 148 km

2 kiterjedésű nyílt vizet és 144 km

2 vegetációval benőtt felületet tételeztek fel. A megosztásra pontosabb adatokat csak légi fényképezéssel lehet meghatározni. Külön kategóriát kell, hogy képezzen a nádas mellett a vegyes vegetációval (sás, káka stb.) borított terület, mert ennek evapotranszspirációja kisebb. A tó szabad vízfelszínének párolgása az 1970—1974. évek periódusában évi átlagban 897 mm-t tett ki. Ezen időszakot a hűvös nyár és enyhe tél jellemezte. Energiaháztartási méréseik szerint a márciustól októberig terjedő időszakban a sugárzási energia 92%-a fordítódott párolgásra. A vízi vegetáció vízfogyasztásának vizsgálatát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növényélettani Tanszéke végezte. A nádprodukció felmérése érdekében 1974-ben végrehajtott fenológiai megfigyelések és fenometriai mérések eredményeit a KLFI kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium Laboratóriumában értékelték. 6. Az OMMI Vízélettani Osztálya (dr. Veszprémi Béla) a Haltenyésztési Kutató Állomás megbízásából a Fertő tavi halállomány életkörülményeinek feltárására az 1974. évben vízkémiai, fotoplankton, zooplankton, iszapkémiai és benthosz vizsgálatokat végzett. A kutatási eredmények alapján az Országos Halászati Felügyelőség a halállomány felfrissítésére 3 évre terjedő munkatervet készít, melyet az illetékes osztrák szervekkel egyeztet. Pichler János A Fertőtáj kutatás egyes szakterületein folyó irodalmi munkatevékenység jelenlegi helyzete A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége — kormányhatározat alapján — a Fertőtáj különleges természeti adottságainak kutatására koordináló szervet létesített. Az MHT Soproni Területi Szervezete, mint illetékes társadalmi közösség, a lehetőségek és körülmények ismeretében számos részletfeladat megoldásánál közreműködött. A már évtizedes tevékenység öszszefoglalását mellőzve, rögzíteni kívánjuk a jelenlegi feladatokat, hogy a további javaslatok és elképzelések az együttműködést biztosíthassák. 1. Elkészült a Hanság természet- és tájvédelmi körzetté nyilvánítására kért Tanulmányterv. Ez a munkabizottsági munka a Hanság általános le-