Hidrológiai tájékoztató, 1974

Pálmai János-dr. Szirtes Lajos-Somogyvári Imre: Pécs város és környéke ipari és ivóvízigényét távlatban is kielégítő gravitációs föld alatti vízellátó rendszerek

A tervezési és gyártási idők csökkentése miatt a gépláncot két úszótagon helyeztük el. Az első úszótag­ra a kotrót, az aprítókat, valamint ezek energiaellátó egységét helyeztük. A második egység az ún. zagyto­vábbító állomás, melyben két zagyszivattyút és ezek meghajtó motorját helyeztük el. Gazdasági okok is in­dokolták, hogy a zagytovábbító állomás külön egység legyen, mivel a zagytovábbító állomást más úszókotrók­hoz kapcsolva nyomásfokozóként is használhatjuk. Ezért került bele két szivattyú, melyek közül a kiseb­bik a markoló kotrós egységhez, a nagyobbik a PPV-s úszókotróhoz kapcsolható. Az úszótestekről nem kívá­nok külön szólni, mivel ezekkel kapcsolatban különö­sebb műszaki probléma nem merült fel. A technológia kialakításának másik nagy kérdése, hogy a felaprított nád a feltöltésbe beépíthető-e, vagy sem. Ha nem építhető be, akkor mi legyen a náddal? Vizsgáljuk meg először, hogy a beépítésnek mi az előnye és mi a hátránya. A technológia szempontjából a beépítés külön problémát nem jelent, mivel a felap­rított és iszappal kevert nádat a zagytovábbító szivaty­tyú a feltöltés helyére juttatja és az további munkát nem igényel. Ha viszont a feltöltést vizsgáljuk, akkor ilyen egyér­telmű választ már nem adhatunk. Vizsgáljuk meg, mi történhet a náddal a feltöltésben: — felúszik a zagy tetejére és egy helyen összegyűlik, vagy egyenletesen szétterül a zagy tetején; — nem úszik fel, hanem az iszappal együtt leülep­szik, így egy kevert feltöltést kapunk. Az első esetben vagy egy helyen jelentkezik nagy mennyiségű nád, vagy az egész feltöltés tetején egyen­letesen szétterített nádszőnyeget kapunk. Ezt a nád­réteget vagy el kell távolítanunk, vagy talajjal le kell takarnunk. Az eltávolítás plusz gépigényt jelent és az egységárat emeli. A letakarás kétféleképpen valósít­ható meg, hidromechanizációs úton és száraz földmun­kával. A hidromechanizációs letakarás szállítási költ­ségek tekintetében kedvező, de ebben az esetben elő­fordulhat, hogy a nád egyrésze újra a felszínre kerül. Ennek elkerülése érdekében a nádréteget valamilyen olcsó műanyaghálóval le lehet takarni. Száraz takarás­nál a szállítási költségek magasabbak, de a letakaró háló elmarad. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a területre termőtalaj hordható és így azonnal rendez­hető. Mind a letakart nád, mind a feltöltésbe keverten bekerülő nád a későbbiek során esetleg problémá­kat okozhat. Ezek a problémák a nád rothadása miatti nagyobb mérvű süllyedés, gázképződés (bűzösödés). A nád beépíthetőségéről szakvéleményt kértünk. A szak­vélemény nem adott egyértelmű választ, hogy beépít­hető-e a nád, vagy sem. Ezért majd csak a kísérletek döntik el, hogy beépíthető-e vagy sem. A tiszta iszapfeltöltést megvalósítani nem lehet, mert: — a feltöltendő területeken is nád van; — a kikotort iszap szervesanyag-tartalma nagyon magas, 60—70%. Ezen okok miatt épületalapozásaknái cölöpalapozást kell alkalmazni, útépítésnél pedig talajcserét kell vé­gezni, a feltöltésbe került nádtól függetlenül. A nád beépíthetőségétől függetlenül megvizsgáltattuk a nádiszap elválasztását. A vizsgálatok szerint a nád­iszap könnyen elválasztható, akár fajsúlykülönbségük alapján, akár szűrőszerkezet segítségével. Mindkét el­választási mód alkalmazása további problémákat vet fel. Ilyenek pl: — az elválasztás hol történjen, vizén vagy parton; — hová kerüljön az iszaptól elválasztott nád és ho­gyan juttassuk el a kijelölt helyre; — hogyan juttassuk a tiszta iszapot a beépítés he­lyére. Bármelyik kérdést vizsgáljuk, látható, hogy az elvá­lasztás plusz gépeket, költségeket jelent. Ez az egység­árat jelentősen növelné. Mindezek ellenére az elválasz­tást nem vetettük el, az aprítós kísérletek után, ameny­nyiben szükséges az elválasztó rendszert is kidolgoz­zuk. Pécs város és környéke ipari- és ivóvízigényét távlatban is kielégítő gravitációs földalatti vízszállító rendszerek PALMAI JÁNOS* — DR. SZIRTES LAJOS" — SOMOGYVARI IMRE* Déldunántúl népesedési és ipari központja Pécs. A népesség egyre erősödő áramlása a közeljövőben a vá­rosok felé, várhatóan Baranya megyét sem kerüli el. Járulékos jelenségei közül nem egy (faluk elnéptelene­dése) elsőként itt jelentkezett, országos feltűnést keltve. Pécset fejleszteni kell és ez a kijelentés ma már köz­helyként hat. A fejlesztéshez szükséges földrajzi, föld­tani és egyéb idevágó adottságok rendelkezésre állnak. A számbajöhető akadályok közül mindent eldönthet a vízellátás kérdése. A mecseki karszt és déli előtere a XX. sz. elejéig bőven biztosította a város számára a zavartalan ter­jeszkedéshez szükséges ivó és ipari vizet. Pécs gazda­sági, ipari szerkezete az idők során sokrétűbbé válik és ezzel párhuzamosan fokozódnak, majd rohamosan növekednek a vízigények. — Pécs vízszegénnyé vált. A Tettye-forrás kiépítése, a Duna-vezeték és az új vízadórétegek („P" terület) megnyitása dacára meg kell állapítani, hogy „a növekvő igények mögött azok ki­elégítése, ütemben egyre inkább elmarad." Hosszú tá­von zavartalan lendületes fejlődés csak úgy biztosítha­tó, ha az eddigi készletek többszöröse áll már a közel­* Banyászati Aknamélyítő Vállalat, ••Mecseki Szénbányák jövőben rendelkezésre. A feladat megoldása mind elvi — mind gyakorlati szempontból egyaránt lehetséges. Pécs közelében ugyanis két kiapadhatatlannak nevez­hető víznyerő hely van: a Duna és a Dráva. Tanulmányunk e két forrás kiaknázásának egy le­hetséges módját kívánja vázolni két alternatíva kere­tében. Az alternatívák gerincét egy vízvezető alagút képezné. Az alapgondolatok egyaránt származtathatók a technikatörténet kezdeti időszakaiból és a legkorsze­rűbb külföldi megoldásokból. Föld alatti víztávvezeté­keket találhatunk az ősi Mezopotámiában, a klasszikus római birodalomban csak úgy, mint ma az Egyesült Államokban, az NDK-ban, vagy Finnországban. Ez a megoldás napi 1 100 000 m : i-t megközelítő vízmennyi­séget biztosít a városnak, de lehetővé teszi a szállított víz változatos felhasználását az ipar és mezőgazdaság részére beleértve a lakosság ellátását is. A meglevő Duna-vezeték felhasználásával minőség szerint szelek­tálhatja a szállítandó vizet is. Szükségtelenné teszi — igen hosszú ideig, (esetleg évszázadokig) a vezeték fel­újítását és több évtizedig annak kitakarítását. Módot nyújt a beruházás lépcsőzetes megvalósítására. Létesí­tési költségük az eddig felvetett megoldásokkal szem­ben jelentős ugyan, a fent felsorolt előnyökre tekintet­tel azonban jól állják az összehasonlítást. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom