Hidrológiai tájékoztató, 1974
Pálmai János-dr. Szirtes Lajos-Somogyvári Imre: Pécs város és környéke ipari és ivóvízigényét távlatban is kielégítő gravitációs föld alatti vízellátó rendszerek
A tervezési és gyártási idők csökkentése miatt a gépláncot két úszótagon helyeztük el. Az első úszótagra a kotrót, az aprítókat, valamint ezek energiaellátó egységét helyeztük. A második egység az ún. zagytovábbító állomás, melyben két zagyszivattyút és ezek meghajtó motorját helyeztük el. Gazdasági okok is indokolták, hogy a zagytovábbító állomás külön egység legyen, mivel a zagytovábbító állomást más úszókotrókhoz kapcsolva nyomásfokozóként is használhatjuk. Ezért került bele két szivattyú, melyek közül a kisebbik a markoló kotrós egységhez, a nagyobbik a PPV-s úszókotróhoz kapcsolható. Az úszótestekről nem kívánok külön szólni, mivel ezekkel kapcsolatban különösebb műszaki probléma nem merült fel. A technológia kialakításának másik nagy kérdése, hogy a felaprított nád a feltöltésbe beépíthető-e, vagy sem. Ha nem építhető be, akkor mi legyen a náddal? Vizsgáljuk meg először, hogy a beépítésnek mi az előnye és mi a hátránya. A technológia szempontjából a beépítés külön problémát nem jelent, mivel a felaprított és iszappal kevert nádat a zagytovábbító szivatytyú a feltöltés helyére juttatja és az további munkát nem igényel. Ha viszont a feltöltést vizsgáljuk, akkor ilyen egyértelmű választ már nem adhatunk. Vizsgáljuk meg, mi történhet a náddal a feltöltésben: — felúszik a zagy tetejére és egy helyen összegyűlik, vagy egyenletesen szétterül a zagy tetején; — nem úszik fel, hanem az iszappal együtt leülepszik, így egy kevert feltöltést kapunk. Az első esetben vagy egy helyen jelentkezik nagy mennyiségű nád, vagy az egész feltöltés tetején egyenletesen szétterített nádszőnyeget kapunk. Ezt a nádréteget vagy el kell távolítanunk, vagy talajjal le kell takarnunk. Az eltávolítás plusz gépigényt jelent és az egységárat emeli. A letakarás kétféleképpen valósítható meg, hidromechanizációs úton és száraz földmunkával. A hidromechanizációs letakarás szállítási költségek tekintetében kedvező, de ebben az esetben előfordulhat, hogy a nád egyrésze újra a felszínre kerül. Ennek elkerülése érdekében a nádréteget valamilyen olcsó műanyaghálóval le lehet takarni. Száraz takarásnál a szállítási költségek magasabbak, de a letakaró háló elmarad. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a területre termőtalaj hordható és így azonnal rendezhető. Mind a letakart nád, mind a feltöltésbe keverten bekerülő nád a későbbiek során esetleg problémákat okozhat. Ezek a problémák a nád rothadása miatti nagyobb mérvű süllyedés, gázképződés (bűzösödés). A nád beépíthetőségéről szakvéleményt kértünk. A szakvélemény nem adott egyértelmű választ, hogy beépíthető-e a nád, vagy sem. Ezért majd csak a kísérletek döntik el, hogy beépíthető-e vagy sem. A tiszta iszapfeltöltést megvalósítani nem lehet, mert: — a feltöltendő területeken is nád van; — a kikotort iszap szervesanyag-tartalma nagyon magas, 60—70%. Ezen okok miatt épületalapozásaknái cölöpalapozást kell alkalmazni, útépítésnél pedig talajcserét kell végezni, a feltöltésbe került nádtól függetlenül. A nád beépíthetőségétől függetlenül megvizsgáltattuk a nádiszap elválasztását. A vizsgálatok szerint a nádiszap könnyen elválasztható, akár fajsúlykülönbségük alapján, akár szűrőszerkezet segítségével. Mindkét elválasztási mód alkalmazása további problémákat vet fel. Ilyenek pl: — az elválasztás hol történjen, vizén vagy parton; — hová kerüljön az iszaptól elválasztott nád és hogyan juttassuk el a kijelölt helyre; — hogyan juttassuk a tiszta iszapot a beépítés helyére. Bármelyik kérdést vizsgáljuk, látható, hogy az elválasztás plusz gépeket, költségeket jelent. Ez az egységárat jelentősen növelné. Mindezek ellenére az elválasztást nem vetettük el, az aprítós kísérletek után, amenynyiben szükséges az elválasztó rendszert is kidolgozzuk. Pécs város és környéke ipari- és ivóvízigényét távlatban is kielégítő gravitációs földalatti vízszállító rendszerek PALMAI JÁNOS* — DR. SZIRTES LAJOS" — SOMOGYVARI IMRE* Déldunántúl népesedési és ipari központja Pécs. A népesség egyre erősödő áramlása a közeljövőben a városok felé, várhatóan Baranya megyét sem kerüli el. Járulékos jelenségei közül nem egy (faluk elnéptelenedése) elsőként itt jelentkezett, országos feltűnést keltve. Pécset fejleszteni kell és ez a kijelentés ma már közhelyként hat. A fejlesztéshez szükséges földrajzi, földtani és egyéb idevágó adottságok rendelkezésre állnak. A számbajöhető akadályok közül mindent eldönthet a vízellátás kérdése. A mecseki karszt és déli előtere a XX. sz. elejéig bőven biztosította a város számára a zavartalan terjeszkedéshez szükséges ivó és ipari vizet. Pécs gazdasági, ipari szerkezete az idők során sokrétűbbé válik és ezzel párhuzamosan fokozódnak, majd rohamosan növekednek a vízigények. — Pécs vízszegénnyé vált. A Tettye-forrás kiépítése, a Duna-vezeték és az új vízadórétegek („P" terület) megnyitása dacára meg kell állapítani, hogy „a növekvő igények mögött azok kielégítése, ütemben egyre inkább elmarad." Hosszú távon zavartalan lendületes fejlődés csak úgy biztosítható, ha az eddigi készletek többszöröse áll már a közel* Banyászati Aknamélyítő Vállalat, ••Mecseki Szénbányák jövőben rendelkezésre. A feladat megoldása mind elvi — mind gyakorlati szempontból egyaránt lehetséges. Pécs közelében ugyanis két kiapadhatatlannak nevezhető víznyerő hely van: a Duna és a Dráva. Tanulmányunk e két forrás kiaknázásának egy lehetséges módját kívánja vázolni két alternatíva keretében. Az alternatívák gerincét egy vízvezető alagút képezné. Az alapgondolatok egyaránt származtathatók a technikatörténet kezdeti időszakaiból és a legkorszerűbb külföldi megoldásokból. Föld alatti víztávvezetékeket találhatunk az ősi Mezopotámiában, a klasszikus római birodalomban csak úgy, mint ma az Egyesült Államokban, az NDK-ban, vagy Finnországban. Ez a megoldás napi 1 100 000 m : i-t megközelítő vízmennyiséget biztosít a városnak, de lehetővé teszi a szállított víz változatos felhasználását az ipar és mezőgazdaság részére beleértve a lakosság ellátását is. A meglevő Duna-vezeték felhasználásával minőség szerint szelektálhatja a szállítandó vizet is. Szükségtelenné teszi — igen hosszú ideig, (esetleg évszázadokig) a vezeték felújítását és több évtizedig annak kitakarítását. Módot nyújt a beruházás lépcsőzetes megvalósítására. Létesítési költségük az eddig felvetett megoldásokkal szemben jelentős ugyan, a fent felsorolt előnyökre tekintettel azonban jól állják az összehasonlítást. 53
