Hidrológiai tájékoztató, 1974

Karászi Kálmán: 10 éves az MHT Középdunántúli Területi Szervezete

önköltséges tanfolyamot szervezett, víztermelő üzem, vízműhálózat, szennyvíztisztító-telep, és csatornahálózat kezelők részére. A négy tanfolyamon 108 dolgozó végzett és kapott szakmunkás bizonyítványt 1973-ban. A munkásképző tanfoyamok szervezése és lebonyolítása nem elsősorban a tudományos egyesületek feladata., ennek ellenére Csoportunk a tanfolyamokat nagyra értékelte, nemcsak a kiképzett létszám miatt, hanem a Csoportból kikerülő előadók gyakorlatszerzése és mint tagság összetartó erő kialakulása miatt is. A MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezetében a Környezetvédelmi Bizottság megalakult. Csoportunk a Vízvédelmi és Erdőgazdálkodási Szakbizottság irányításában és munkájában vesz részt. A környezetvédelemben a jövő generációjára háruló feladatok tudatosítására, a helyes szemlélet és az alkalmazkodási készség kialakítására, kísérletképpen Csoportunk az 1973—74-es tanévben két általános iskolában környezetvédelmi szakkört szervezett és indított be. A kísérlet sikerült, ezért az 1974—75-ös tanévre már egy gimnáziumban is szerveztünk szakkört. A nagy igényre tekintettel a szakkörök előadói feladatait a jövőben tagságunk nem fogja tudni ellátni. Célunk a szakkörök részére az iskolában tanult tantárgyak alapján olyan foglalkozási anyag összeállítása, amely a neveléshez, szemlélet-kialakításhoz szükséges, és a természettel kapcsolatos döntési képesség elsajátításához segítséget ad. Csoportunk jó kapcsolatot tart a területi párt és tanácsi szervekkel a MTESZ egyesületeivel, valamint az összes olyan vállalatokkal, intézményekkel, társadalmi szervekkel, amelyek hasonló témakörben dolgoznak. Az utóbbi időben a MTESZ Hajdú-Bihar megyei rendezvényein a párt és állami vezetők bevezető előadásai elég jelentős irányvonalat és feladatot adtak egyesületi munkáinkhoz. Csoportunk az elmúlt 15 év munkája során több értékes szakmai javaslatot szolgáltatott a párt és tanácsi vezetők részére, ezért munkánkat igénylik és megfelelően értékelik. Debrecen város 15 éves (1976—1990) városfejlesztési koncepciójának vázlati tervét a Városi Tanács Csoportunknak véleményezésre megküldte. Csoportunk Debrecen város 5. ötéves tervi vízellátására, és csatornázására, valamint belvízrendezésének feladataira véleményét megadta. Tudományos együttműködés keretében a jugoszláv szabadkai DIT szervezetével 4 éven keresztül cseréltünk tapasztalatokat, évenként 3—3 fővel. 1970 óta a lengyel Koszalini NOT szervezetével tartunk rendszeres kapcsolatot, s ez idő alatt 17 tagtársunk ismerhette meg a lengyel testvéregyesület munkáját. 1974 óta a Krakkói NOT Szervezettel is felvettük a kapcsolatot, és úgy látjuk munkájukban eredményesen tudják kint járt tagtársaink felhasználni tapasztalataikat. Csoportunk a fentiekben ismertetett tevékenysége, aktív tagságunk eredményes munkáját tükrözi, amelyért tagságunknak köszönetemet fejezem ki. Némethy László 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete 1964. november hó 25-én ünnepi ülésre készítették elő a MTESZ székesfehérvári székházának tanácstermét, ahol ezen a napon új vendégek, főleg vízügyes szakemberek gyülekeztek össze. Az ünnepi ülést dr. Vitális Sándor egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Ezen a napon tartotta a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Csoportja alakuló ülését. A Középdunántúli Csoport megalakulásával megteremtődtek annak feltételei, hogy e térség vízzel dolgozó szakemberei, vizimérnökei, hidrogeológusai és hidrológusai egy helyi csoportba tömörüljenek, megtárgyalhatják szakmai problémáikat és társadalmi úton is biztosíthatják a vízgazdálkodás különböző tudományágainak mind mélyebb elsajátítását, fejlesztését és a gyakorlatban való eredményesebb hasznosítását. A csoport megalakulása egy láncszeme volt annak a fejlődésnek, amely a Magyarhoni Földtani Társulat kebelén belül működő Hidrológiai Szakosztályból 1949-ben önálló Társulattá alakulásával a Magyar Hidrológiai Társaság — fejlődését jellemezte. Ekkor már 8 szakosztálya volt a Társaságunknak és itt Székesfehérváron alakult meg a 12. vidéki csoport. A Csoport megalakulása láncszemévé vált annak a fellendülésnek is, amely a MTESZ székesfehérvári szervezeteinek, társegyesületeinek munkáját jellemezte ebben az időben. De ugyanakkor Csoportunk megalakulását időszerűvé tette, a szakemberek összefogását igényelte a Középdunántúl komplex vízgazdálkodási problémáinak súlya, e térség gazdasági társadalmi fejlődésében a vízgazdálkodás megkülönböztetett jelentősége. Az alakuló ülésen az elnökségben helyetfoglaló Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal Elnökhelyettese vázolta fel a Középdunántúli Csoport kiemelt feladatait a terület vízgazdálkodásának fejlesztésében. Csoportunk a megalakulása pillanatában már igen komoly célkitűzéseket tudott — és kellett —• programjába állítani, mivel területünkön igen jelentős ipari vízellátási problémák, szennyvízelhelyezési gondok jelentkeztek. Sajátos problémaként állt elő a karsztvízszint süllyesztéssel együttjáró bányászat fejlesztése, ami egyrészt a statikus karsztvízkészlet csökkenésként, de másrészt vízszerzési bázisként jelentkezett és így területünkön a közműves vízellátás-fejlesztés különös jelentőséget kapott. A hegy és dombvidéki tározási lehetőségek kihasználásával az öntözés fejlesztésére nyílt nagy lehetőség. Sajátos középdunántúli problémát jelentett, hogy területünkön van hazánk két nagy tava a Balaton és a Velencei-tó A Balaton vízszabályozása, a Sió-csatorna kiépítésével kapcsolatos beruházások előkészítése — ami fenti célon túl a hajózást, árvízvédelmet, öntözést stb. szolgálja — ez is a Középdunántúl komplex feladataként jelentkezett, de egészen sajátos középdunántúli probléma volt a Velencei-tó komplex kérdése is. E felsorolt vízgazdálkodási és hidrológiai kérdések csak a legfontosabbak, de már előre tükrözték a középdunántúli csoport munkájának jelentőségét, szépségét, de egy kicsit a feladatok mennyiségét is. 10 év múlt el az alakuló üléstől és ez az elmúlt tíz év ahogyan gazdag és eredményes volt területünk vízgazdálkodásának fejlesztésében, ugyanúgy gazdagnak mozgalmasnak és eredményesnek minősíthetjük Csoportunk életében is. Munkánk, programunk szervezéseiben nem az öncélúság, de sokkal inkább a gyakorlati célszerűség vezérelt bennünket. Mielőtt fényképet készítenénk 10 éves tevékenységünkről éppen ezért helyesnek érezzük ha egy-két mozaikkal jellemezzük azt a fejlesztő építő tevékenységet és előrehaladást, mely képet ad a Középdunántúl vízgazdálkodásának fejlődéséről, létesítményeinek gyarapodásáról, ami egyben meghatározója is volt programjaink tartalmának, célkitűzéseink irányának. Kiemelkedőbb feladataink az elmúlt 10 évben A mezőgazdasági • vízhasznosítás érdekében megépített nagyobb tározók ú. m. a Kispodári, Nórápi, Kálváriavölgyi, Monostorapáti, öcsényi, Kocsolai és Martonvásári tározók. Ezen tározók üzembelépését legtöbb-