Hidrológiai tájékoztató, 1974
Sztehlik Béla: A Hold hatása a mozgásban levő föld alatti és felszíni vízfolyásokra
15--I/SGC 10 5-9 * 9 * VII IX X XII hónap 1 4. ábra. A vízmennyiség-változás diagramja Kosice, a Vízmű igazgatóság épülete melleti kút (1969) 1. Újhold, 2. Telehold -4 o * 9 f l/sec 1,0 40,5 VII 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 trrr— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 —i— i i i i i i 11 —i— i i i 1 i —L| "1 VIII 1 IX X 2 o XI XII hónap 5. ábra. A vízmennyiség-változás diagramja Cernina, Nizná Vápenka-forrás (1969) 1. Üjhold, 2. Telehold 2. A vízmennyiscg-változási együttható értékének meghatározása A mozgásban levő felszínalatti és felszíni vízfolyások vízmennyiségei változásának a szélső értékeit a megfigyelt maximumok és minimumok jelentik. A jelzett változásokat a maximális és minimális vízmennyiségek viszonya, vagyis a vízmennyiség-változási együttható (K v) fejezi ki. A (K / :) együttható értékének számszerinti meghatáK, _ Qmax Qmin (i) rozásánál az egyes vízfolyások azonos időtartamokra vonatkozó értékei vehetők figyelembe. Ismeretesek lehetnek tehát a vízmennyiségi együttható — heti havi, évi stb. értékei. Tekintettel arra, hogy „általános használatra" csupán az általános érvényű együttható jöhet tekintetbe, a továbbiakban a (K„) együtthatónak, az egyes lehatárolt időszakaszoktól független és így általános érvényű értékét állapítom meg. A kiértékeléshez szükséges adatok birtokában az egyes vízfolyások „vízmennyiség-változási együtthatóit" (K r) évenként, mindazokban a hónapokban külön-külön kiszámítottam, melyekben a vízfolyás tényleges megfigyelést nyert. Az így megállapított „havi együtthatók" értékeinek a figyelembevételével kiszámítottam a forrásokra (K vf), a patakokra (K v p) és a kutakra (K vk) vonatkozó együttható átlagos értékét, majd végül az öszszes vízfolyásokra vonatkozó „vízmennyiség-változási együttható" (K v a) átlagos értékét is. a) A vízmennyiség-változási együttható forrásokra vonatkozó átlagos értéke: K, ; /: Qmax f 116 Qmin f (2) b) A vízmennyiség-változási együttható patakokra vonatkozó átlagos értéke: Q Qu ma x P = 2,28 (3) c) A kutakra vonatkozó átlagos vízmennyiség-változási együttható értéke: Qmax k K v k •• 2,21 (4) Qmiu k d) Az összes vízfolyásokra (források, patakok, kutak) vonatkozó átlagos vízmennyiség-változási együttható értéke: 1,16 + 2,28 + 2,21 K v a — 1,88 (5) A „vízmennyiség-változási együttható" értékeinek a meghatározása — az elméleti megállapítások és következtetések lerögzítése mellett — széles körű gyakorlati jelentőségű mindenütt, ahol a víz aikár közvetlenül, akár közvetve, akár — mint az élet fenntartásához szükséges „ős-anyag" — vagy újabb elnevezéssel, mint „nyersanyag" kerül felhasználásra vagy alkalmazásra. Abban az esetben, ha egy felszín alatti — vagy felszíni — vízfolyás minimális értéke a telehold állásánál ismeretes egy adott hónapban, a megfigyelt vízfolyás maximális értéke a legközelebbi újhold állásnál következik be. A telehold után következő újhold, a „Holdnaptárnak" megfelelően vagy a teleholddal azonos hónapban, vagy a következőben jelentkezik, amint azt a vízmennyiség-változások ismertetett diagramjai is szemléltetik (2., 3., 4. és 5. ábra). A megfigyelt vízmenynyiségek minimális és maximális értékeinek az egymást követő változása tehát — periodikus és számszerű értéke az előzőekben ismertetett „vízmennyiség-változási" együttható segítségével kiszámítható a már ismert Kv — Qn Qmin összefüggés szerint. Qmin ismeretében ugyanis Qmax = Qmin K v A Qmax ismeretében pedig n Qmin = Kv (1) (6) (7) A Kv együtthatót — természetesen — a K, ;f, K v p, illetve a Kvk (2., 3. és 4. sz. képletek) értékeinek megfelelően kell figyelembe venni aszerint, hogy forrásról, patakról, vagy kútról van szó. 3. A havi maximális és minimális vízmennyiségek kinyerhetősége időpontjának a kiszámítása a Hold állásához viszonyítva A felszín alatti és felszíni vízfolyások mozgására a „vízmennyiség-változási együttható" (K„) mellett, a havi maximális és minimális vízmennyiségek kinyerhetőségének az időpontja is jellemző. Ezt az időpontot a Hold különböző állásainak a függvényében külön-külön vizsgáltam a forrásoknál, patakoknál és kutaknál, ezért az alábbiakban a felsorolt megjelöléseknek megfelelően, külön-külön értékelem. A kiértékelés során a telehold illetve újhold (O) megjelenésének naptári dátumából és a vízfolyásoknál észlelt maximális illetve minimális vízmennyiségek észlelésének időpontjából nyert különbségeket illetve eltéréseket használtam fel és vonatkoztattam az egyes megfigyelések egész tartamára. a) Források havi max. és min. vízmennyiségei kinyerhetőségének időpontja Max f f = H u+t l f+ (t l fk l f) (8) illetve a t\f értékének behelyettesítése után: Maxi/ = H„ + 5 + 5k\f (9) Miny = H t + t 2/ + (t-2f ka) (10) 38
