Hidrológiai tájékoztató, 1974

Sztehlik Béla: A Hold hatása a mozgásban levő föld alatti és felszíni vízfolyásokra

15--I/SGC 10 5-­9 * 9 * VII IX X XII hónap 1 4. ábra. A vízmennyiség-változás diagramja Kosice, a Vízmű igazgatóság épülete melleti kút (1969) 1. Újhold, 2. Telehold -4 o * 9 f l/sec 1,0 4­0,5 ­VII 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 trrr— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1— 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 —i— i i i i i i 11 —i— i i i 1 i —L| "1 VIII 1 IX X 2 o XI XII hónap 5. ábra. A vízmennyiség-változás diagramja Cernina, Nizná Vápenka-forrás (1969) 1. Üjhold, 2. Telehold 2. A vízmennyiscg-változási együttható értékének meghatározása A mozgásban levő felszínalatti és felszíni vízfolyá­sok vízmennyiségei változásának a szélső értékeit a megfigyelt maximumok és minimumok jelentik. A jel­zett változásokat a maximális és minimális vízmennyi­ségek viszonya, vagyis a vízmennyiség-változási együtt­ható (K v) fejezi ki. A (K / :) együttható értékének számszerinti meghatá­K, _ Qmax Qmin (i) rozásánál az egyes vízfolyások azonos időtartamokra vonatkozó értékei vehetők figyelembe. Ismeretesek le­hetnek tehát a vízmennyiségi együttható — heti havi, évi stb. értékei. Tekintettel arra, hogy „általános hasz­nálatra" csupán az általános érvényű együttható jöhet tekintetbe, a továbbiakban a (K„) együtthatónak, az egyes lehatárolt időszakaszoktól független és így álta­lános érvényű értékét állapítom meg. A kiértékeléshez szükséges adatok birtokában az egyes vízfolyások „vízmennyiség-változási együtthatóit" (K r) évenként, mindazokban a hónapokban külön-külön kiszámítottam, melyekben a vízfolyás tényleges megfi­gyelést nyert. Az így megállapított „havi együtthatók" értékeinek a figyelembevételével kiszámítottam a forrá­sokra (K vf), a patakokra (K v p) és a kutakra (K vk) vo­natkozó együttható átlagos értékét, majd végül az ösz­szes vízfolyásokra vonatkozó „vízmennyiség-változási együttható" (K v a) átlagos értékét is. a) A vízmennyiség-változási együttható forrásokra vonatkozó átlagos értéke: K, ; /: Qmax f 116 Qmin f (2) b) A vízmennyiség-változási együttható patakokra vonatkozó átlagos értéke: Q Qu ma x P = 2,28 (3) c) A kutakra vonatkozó átlagos vízmennyiség-válto­zási együttható értéke: Qmax k K v k ­•• 2,21 (4) Qmiu k d) Az összes vízfolyásokra (források, patakok, kutak) vonatkozó átlagos vízmennyiség-változási együttható értéke: 1,16 + 2,28 + 2,21 K v a — ­1,88 (5) A „vízmennyiség-változási együttható" értékeinek a meghatározása — az elméleti megállapítások és követ­keztetések lerögzítése mellett — széles körű gyakorlati jelentőségű mindenütt, ahol a víz aikár közvetlenül, akár közvetve, akár — mint az élet fenntartásához szükséges „ős-anyag" — vagy újabb elnevezéssel, mint „nyersanyag" kerül felhasználásra vagy alkalmazásra. Abban az esetben, ha egy felszín alatti — vagy felszí­ni — vízfolyás minimális értéke a telehold állásánál is­meretes egy adott hónapban, a megfigyelt vízfolyás maximális értéke a legközelebbi újhold állásnál követ­kezik be. A telehold után következő újhold, a „Hold­naptárnak" megfelelően vagy a teleholddal azonos hó­napban, vagy a következőben jelentkezik, amint azt a vízmennyiség-változások ismertetett diagramjai is szemléltetik (2., 3., 4. és 5. ábra). A megfigyelt vízmeny­nyiségek minimális és maximális értékeinek az egy­mást követő változása tehát — periodikus és számszerű értéke az előzőekben ismertetett „vízmennyiség-válto­zási" együttható segítségével kiszámítható a már ismert Kv — Qn Qmin összefüggés szerint. Qmin ismeretében ugyanis Qmax = Qmin K v A Qmax ismeretében pedig n Qmin = ­Kv (1) (6) (7) A Kv együtthatót — természetesen — a K, ;f, K v p, il­letve a Kvk (2., 3. és 4. sz. képletek) értékeinek megfe­lelően kell figyelembe venni aszerint, hogy forrásról, patakról, vagy kútról van szó. 3. A havi maximális és minimális vízmennyiségek kinyerhetősége időpontjának a kiszámítása a Hold állásához viszonyítva A felszín alatti és felszíni vízfolyások mozgására a „vízmennyiség-változási együttható" (K„) mellett, a ha­vi maximális és minimális vízmennyiségek kinyerhe­tőségének az időpontja is jellemző. Ezt az időpontot a Hold különböző állásainak a függvényében külön-külön vizsgáltam a forrásoknál, patakoknál és kutaknál, ezért az alábbiakban a felsorolt megjelöléseknek megfelelően, külön-külön értékelem. A kiértékelés során a telehold illetve újhold (O) megjelenésének naptári dátumá­ból és a vízfolyásoknál észlelt maximális illetve mini­mális vízmennyiségek észlelésének időpontjából nyert különbségeket illetve eltéréseket használtam fel és vo­natkoztattam az egyes megfigyelések egész tartamára. a) Források havi max. és min. vízmennyiségei ki­nyerhetőségének időpontja Max f f = H u+t l f+ (t l fk l f) (8) illetve a t\f értékének behelyettesítése után: Maxi/ = H„ + 5 + 5k\f (9) Miny = H t + t 2/ + (t-2f ka) (10) 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom