Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Horváth Imre-Tuzson Tihamér: A hidraulikai kutatások néhány fotogrammetriai vonatkozása

juk. Ilyen feladatoknál a mozgó — a jól elkülöníthető és azonosítható — elemi részek három koordinátájának igen rövid időközönkénti (több század, esetleg ezred mp alatti) változását kell meghatározni. A gyorsan végbemenő folyamatok fotogrammetriai úton történő vizsgálatára elsősorban a gyors soroz&tfelvételek készítésére alkalmas berendezésekkel készült képsorok használhatók. A topográfia, de mint már láttuk a lassabban mozgó tárgyak vizsgálata sem támaszt a felvevőkamarákkal szemben ilyen igényeket. A megoldást ez esetben a sztereofilmezés, egyes esetekben a gyorsiiilmezés vonalán célszerű keresni. Az NSZK-ban gyártott Bobotmotor Rekorder elnevezésű kamara ilyen gyors egymásutáni felvételek készítésére alkalmas. E géppel mp-ként 4, a sztroboszkópos változattal pedig 120 felvétel készíthető. Két kamara szinkronban is működtethető, az asszinkron eltérés ideje maximálisan 3 millsecundum. Természetesen kísérleti célokat szolgáló berendezések kisüzemi előállításának is megvan a reális lehetősége. Szinkronizált, szilárd bázison elhelyezett filmfelvevőgépekkel a modellekben előállított vízáramlások folyamata gyors egymásutánban rögzíthető. E képpárok bármelyikéről a térmodell 'kiértékelő berendezésben előállítható, szemlélhető és alkalmas kiértékelő berendezéssel az egyes elemi részek térbeli koordinátája meghatározható. Egyéb felvevőberendezések Újobban parányi lebegő részecskék áramlási vizsgálatára egyre gyakrabban alkalmaznak mikroszkóppal összeépített filmfelvevő-berendezést is [21]. Például a Leitz laborlux II mikroszkóppal egy 16 milliméteres Fastax típusú gyorsfilmfelvevőt építettek össze. A nagy nagyítású mikroszkóp látómezején átáramló lebegő műanyag részecskékről másodpercenként 1000—5000 kép készíthető. Néhány gondolat a kiértékelésről Egyszerű tükörsztereosakóppal az áramlási térmodellek sztereofotogrammok útján szemlélhetők. Kisebb pontossággal és hosszadalmasabb munkával az azonosítható pontok képkoordinátája komparátorra kimérhető. Ha azonban pontok tömegének koordinátáit akarjuk meghatározni, akkor a felvételek automatizált kiértékelésére kell törekedni. Erre a célra alkalmas a Zeiss gyár sztekométere. E berendezéssel és a vele összekapcsolt számítógéppel analitikus úton a pontok koordinátái gyorsan meghatározhatók és lyukszalagon rögzíthetők. A képkoordináták kimérését a kiértékelő berendezés ± 2 mikron pontossággal tudja mérni. A kiértékelés pontossága tehát elsődlegesen a kép minőségétől, a jó azonosítástól és a pontok egymástól történő elkülönítésétől függ. A (kiértékelő berendezés hazai alkalmazására — véleményünk szerint — előbb-utóbb számítani lehet. E műszer megjelenésével lehetőség lenne arra, hogy térbeli folyadékáramlások sztereoképpárjainak gyors, metrikus kiértékelését is elvégezhessük. Ily módon a hidraulikai kutatás egy igen jelentős kísérleti eljárással gazdagítható. 5. Befejezés: következtetések, javaslatok Jelen tanulmány korlátozott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az említett módszereket és eljárásokat behatóbban tárgyaljuk. Az érdelklődők további részleteket a hivatkozott tanulmányokban találhatnak. Másrészről viszont indokolt lehet a fotogrammetria iitt nem említett egyéb módszereinek bevezetése és alkalmazása is, ami további kutató- és fejlesztő munkát igényel. Végül, de nem utolsósorban megemlíthető, hogy a fotogrammetriai módszerekkel történő értékelés eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkalmazott hidraulika egyes fejezeteit az eddigieknél jobban szemléltetve oktathassuk, s ez a Vízgazdálkodási Főiskolai Karon folyó üzemmérnökképzésben is eredményes lehet. A Főiskolai Kar kutatási munkái kapcsán szándékozunk ilyen irányban is továbblépni. Fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a fotogrammetria alkalmazása a hidraulikai kutatásban indokoltnak tekinthető. Az eddig ismert és elterjedten alkalmazott módszereken túlmenően javasolható, hogy a térbeli áramlási viszonyok esetére is megfelelő pontosságot biztosító eljárást kell kidolgozni. Ebben a munkában az áramlástani kérdésekkel és a fotogrammetriával foglalkozó kutatók célszerű együttműködése szükséges. Ilyen értelemben legyen szabad a rövid tanulmányt a geodéta kollégák számára szerény gondolatébresztőnek tekinteni. IRODALOM 1. Babós K.: Pontossági követelmények és javasolt hibahatárok a vízügyi szolgálat geodéziai munkáinál. Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Közleményei, 1970/3 Baja. 2. Döhler M.: Neues Verfahren zur photographischen Aufnahme bewegter Flüssigkeitsoberflachen. Bildmessung und Luftbildwesen, 33/1965, 184—185. 3. Hankó a.: Dunai áramvonalképek fotogrammetriai kiértékelése. Földméréstani Közlemények, 1954/4. 4. Hankó Z.: Természetes vízfolyások kismintavizsgálatai. VITUKI Jelentés, Kézirat, 1969. 5. Herrmann H.: Geschwindigkeitbestimmung durch Photographie. Mod. Fototechnik, 17 (1969), 710—712. 6. Horváth I.: A forgókefés eleveniszapos szellőztetőmedencék kismintavizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1963/3. 7. Horváth I.: Mass-Tranfer in Aeration Tanks. International Conference, Paris, 1972. 8. Horváth I.: Modelling of Oxygen Transfer Processes in Aeration Tanks. In Proe. 3rd Int. Conf. Water Pollut. Res., Munich; W. P. C. F. Washington, 1966. 9. Horváth 1.: Víz- és szennyvíztisztító műtárgyak hidraulikai vizsgálata. VIZDOK kiadvány, VMGT—38. Budapest, 1972. 10. Horváth T.: trt- vasút- és vízépítéssel kapcsolatos geodéziai munkák. A BGTV munkái és eredményei, Budapest, 1972. 11. Muszkalay L.: — Vágás I.: Ülepítő medencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny, 1954/11—12. 12. Ollős G.: Alkalmazott hidraulika. Szakmérnöki jegyzet, MTI. 48, 1963. 13. Schwidefszky K.: Precision photogrammetry at close ranges with simple cameras. Photogrammetric Record, 6/1970/ 567—589. 14. Szepessy Gy.: A vízgazdálkodás céljait szolgáló geodéziai munkák. A BGTV munkái és eredményei, Budapest, 1972. 15. Szepessy J.: Dunai áramképfelvételek Visegrádnál. Hidrológiai Közlöny, 1955/11—12. 16. Szűcs E.: A Bánhidai Erőmű 320 t/ó kazánjai tüzterének és égőinek modellvizsgálata. VEIKI Zárójelentés, Budapest, 1965. 17. Tuzson T.: Földalatti csővezetékek térképezésének korszerű módszere. Kézirat, Baja, 1972. 18. Bezzegh L.: A fotogrammetria alkalmazásának lehetőségei a vízgazdálkodásban. Kézirat, Sopron 1968. 19. Kovács B. — Sipos S.: Korszerű geodézia a vízügyi gyakorlatban. VIZDOK kiadvány, VMGT—32. Budapest, 1971. 20. M. I. Busov—V.U. Kiszlov—B. A. Novakovszkij: Apparatura dija opredelenija parametrov dinamicseszkih processzov sztereofotogrammetricseszkim metodom. 21. Wenzel, H. G.—Mathews M. I.: Photomicroscopic sublayer velocity measurement. Proc. ASCE, Vol. 96 No. HY 12, (1970), 2467—2480. 25