Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Öllős Géza: Hozzászólás Horváth Imre-Tuzson Tihamér: "A hidraulikai kutatások néhány fotogrammetriai vonatkozása" c. tanulmányhoz - Muszkalay László: Hozzászólás Horváth Imre-Tuzson Tihamér: "A hidraulikai kutatások néhány fotogrammetriai vonatkozása" c. tanulmányhoz

Hozzászólás Horváth Imre—Tuzson Tihamér: A hidraulikai kutatások néhány foto­grammetriai vonatkozása c. tanulmányhoz A tanulmány témája és az előadott anyag egyaráni fontosnak ítélendő meg, sőt azt is mondhatjuk egyér­telműen: fontossága a jövőben várhatóan fokozódik. Állításomat a következő megállapításokkal támasztom alá. A kutatási munkák fő sajátossága a fejlődés bizonyos szakaszáig általában az, hogy valamely tudományterü­let, ahova a kutatás tartozik, rányomja bélyegét. A fej­lődés bizonyos szintjén azután a kutatási munkát szé­lesíteni kell, az oksági alapon való értékelés egyre in­kább szükségszerűvé válik, a folyamat részletei meg­ismerése iránti igény egyre nyilvánvalóbbá válik, más, a társtudományterületek szemlélete is fokozatosan be­épül a kutatási munkába. A kutatás alkár elméleti, akár alkalmazott jellegű, ekkor különösen kibontako­zik. A Szerzők a kimondottan hidraulikai kutatások kö­réből hoznak példákat. Ezek a példák jól szemléltetik a fotogrammetria szerepét. Ezeken túlmenően, a vár­ható igények érzékeltetése céljából további példákat említek. Az alkalmazott hidraulika sok irányban fejlődött és fejleszthető. Például: a csőhidraulika ma már nemcsak a meg­szokott alaphidraulikai jelenségekkel foglalkozik, ha­nem a víz biotóp voltából, a „víz" és a csőanyag egy­másrahatásából származó, ma még sokszor nem tisz­tázott paraméterek meghatározásával is ifoglalkozik. A csőfal „életét", az azon lejátszódó „nem permanens" fo­lyamatokat, a biokémiai fizikai, kémiai eredetű mikro-, illetve makrofolyamatdkat, a korróziós folyamatokat, az anyagok csőfalhoz való fix vagy labilis rögzülését megfelelő paraméterekkel lenne célszerű jellemezni. A cső belső felületének topográfiai felméréséhez korsze­rű kutatási eszközökre és méréstechnikára van szük­ség. Ügy érzem, a fotogrammetria ezen a területen is sok újat hozhat! Azután: a vízfolyások áramlástani viszonyainak ta­nulmányozása a környezetvédelem, a vízminőségszabá­lyozás, a szennyezőanyagok tér és időbeli elhelyezke­dése a hidrológiai körfolyamatban újszerű, a fotogram­metria révén nyilván az eddigiínéi fokozottabban is vizsgálhatók. A fotogrammetria nyújtotta nagyobb te­rületre, vagy térre kiterjeszthető, a különböző időpon­tokhoz tartozó adatmeghatározás a műszaiki, az egész­ségügyi szakember részéire egyaránt fontos érdek. A vízminőségi adatok mérési helyeinek és időpontjainak mértékadó megválasztásához, a felszíni vizekben leját­szódó különböző folyamatok okszerűbb rögzíthetőségé­hez alaposabb, újszerűbb alap- és alkalmazott hidrauli­kai kutatásokra van feltétlenül szülkség. A fotogram­metria ezen a területen is nagyon megbecsült szerepet tölthet be a jövőben! A geodéziai módszerek alkalmazási tere az oxidá­ciós-redukciós rendszerek áramlástani viszonyainak ta­nulmányozásához is bővíthető. A már említett oxidá­ciós árok és a levegőztető medencék hidraulikáján túl­menően, hogy csak még egy példát említsek, a szenny­vízoxidációs tavak valamennyi, rendszerint egyedi hid­raulikai viszonyának meghatározása, és az adatok le­bontási folyamatok szempontjából való optimális érté­kelése a vízfelszín területi kiterjedéséből kifolyólag már eleve a geodéziai módszerek alkalmazását is igény­li. A szennyvíznek tóba való bevezetése, a tó esetleges mesterséges levegőztetése, a szélviszonyok, a vízelveze­tés, az algavisszatartás, az egy vagy több tó által fel­vetett problémák sok és átfogó, az egész tófelületre ki­terjedő áramlási viszonyok részletes elemzését teszi szükségessé. További, aktuális, hazai szempontból fontos példa­ként a fürdőmedencéket hozom fel. Közismert, hogy a fürdők higiénés sajátosságaira nagy gond fordítandó. Az is nyilvánvaló, hogy amelyik fürdőben az áramlási viszonyok kedvezőtlenek — és sajnos sok fürdő eseté­ben ez a helyzet — ott a higiénés viszonyok már eleve gondot jelenthetnek. Ezért a korszerű fürdőtervezés áramlástani alapjainak kifejlesztéséhez a modellkísér­letek és az üzemelő hazai fürdők áramlástani viszo­nyainak ellenőrzése, égető feladatiként áll előttünk. A geodéziai módszerek alkalmazása itt gyors, átütő erejű bizonyító anyagot, nem egy esetben szemléletváltozást eredményezhet! Nagy örömmel tölt el, hogy a Szerzők a geodéziai módszerek áramlástani folyamatok oktatásához való alkalmazására i;s gondolnak. Ezen a területen a kor­szerű oktatás valóban jogos igénnyel jelentkezik. A megismeréshez, az ismeretek hatékony elsajátításához, a jelenségek élményszerűvé, vizuálissá való tétele az oktatásban igen fontos lesz. A kréta, a rajzterem mel­lett egyre jobban kell a folyamatokat is érzékeltetni. Ehhez a plasztikus ábrázolás eszközeihez a jövőben bátrabban kell nyúlnunk! Sok és sokféle példát lehetne a hozzászólás keretén belül is felhozni még. Ehelyett én szívesen csatlakozom a Szerzők, Horváth Imre és Tuzson Tihamér ama meg­állapításához, mely szerint az áramlástani kérdések­kel és a fotogrammetriával foglalkozó kutatók együtt­működésének fokozására gondolnak. Talán ehhez azt teszem hozzá: annak érdekében, hogy az együttműkö­dés elvi és gyakorlati vonatkozásai, távlatibb perspek­tívái is konkrétabban érzékelhetők legyenek, javaso­lom olyan átfogó tanulmány, illetve tervezet összeállí­tását és annak szélesebb körű vita alá bocsátását, amely a vízgazdálkodáson belül minden olyan áramlástani feladatot felvillant, amelyek kutatásában a fotogram­metriának szerepe lehet. Ennek a vitának az alapján kiderül — amire talán ma még sokszor nem gondolunk — hogy a fotogrammetria és a vízgazdálkodás tudo­mányterületei között a kapcsolat sokkal szorosabbá, konkrétabbá teendő. A fotogrammetria szerepét, jelen­legi fejlettségéből eredő alkalmazási lehetőségeit, a benne rejlő ma még sokszor kiaknázatlan előnyöket a kutatás, az oktatás, az egész vízgazdálkodás számára feltétlenül fokozottabban célszerű igénybe venni. Dr. öllős Géza Hozzászólás Horváth Imre—Tuzson Tihamér: A hidraulikai kutatások néhány foto­grammetriai vonatkozása c. tanulmányhoz A fotogrammetria a hidraulikai kutatásokban egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra. Hozzászólásom­ban a tanulmányban megadott általános áttekintést egy speciális alkalmazás ismertetésével kívánom kiegészí­teni. A levegő és a víz szennyeződésének vizsgálata során megállapították, hogy a szennyeződések elkeveredése a befogadóban igen jól leírható a turbulencia matema­tikai-statisztikai értékelése segítségével. Taylor vizsgálatai azt mutatták, hogy a turbulens 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom