Hidrológiai tájékoztató, 1973

Mátrai István: A Badeni Vízgazdálkodási Napok

Dr. Springer Ferenc a Velencei-tavi Intézőbizottság titkára előadásában többek között a Velencei-tó és környékének üdülőközponttá fejlesztésére irányuló program kidolgozásával kapcsolatban a VITUKI hidrobiológusainak kutatásait és tanácsait igen pozitívan értékelte. Ezek után több részletelőadás hangzott el, amelyek a Velencei tó bakteriológiai viszonyait, mikro- és makrovegetációját az üledék, a nyíltvíz és a hínárosok meso- és makrofaunájának alapvonásaival foglalkoztak. Dr. Felföldy Lajos összefoglaló előadása, és az igen nagyszámú hozzászólás rámutatott arra, hogy a Velencei tó Közép-Európa egyik legkülönlegesebb „tava", mely az eddigieknél lényegesen nagyobb szabású és szervezettebb hidrobiológiái kutatást igényelne, mind általános, limnológiai, mind alkalmazott szempontból egyaránt. A délutáni előadások általában víztípustól függetlenül a hidrobiológiái problémák széles skáláját érintették. A növényevő halak Balatonba telepítésének lehetőségeivel és a halastavak termelésbiológiai problémáival foglalkozott a két halászatbiológiai előadás. Majd a Keleti Főcsatornán időnként kialkuló vízvirágzás okairól, a Zooflagelláták vízminősítésben betöltött szerepéről, az időjárási tényezőknek a Ciliata planktonra gyakorolt hatásáról, valamint az Eudiaptomus gracilis táplálkozásbiológiájáról hallottunk érdekes előadásokat. A Hidrobiológus Napok harmadik napján az előadások legnagyobb része a Duna hidrobiológiái kutatásának újabb eredményeit ismertette. Az előadások közül 2 patogén bakteriológiai témájú, 2 alkalmazott hidrobiológiái és ugyancsak 2 előadás hidrozoológiai jellegű volt. Az itt elhangzottak közül kiemelném dr. Némedi László és Bozóky Szeszich Károly patogén bakteriológiai vizsgálatait, amelyek sok hézagpótló eredményt közöltek a Duna szaprobiológiai viszonyairól, és ezen túlmenően a nagyszámú vizsgálati eredmény korszerű számítógépes feldolgozásásak is tanulságos példáját adták. A programba csak a helyszínen felvett 2 beszámoló jól kapcsolódott a Hidrobiológus Napok témájához. A jugoszláviai Palicsi tó elszennyeződéséről és a megmentésére irányuló törekvésekről tudósító előadás mindnyájunk számára érdekes és egyben figyelmeztető is volt. Ismét nagy élményt nyújtott dr. Entz Béla előadása, melyet az egyiptomi Nasszer tavon végzett újabb hidrobiológiái kutatásairól, középafrikai útiélményeivel kigészítve adott elő. Dr. Hortobágyi Tibor professzor zárszavában összegezte a háromnapos tanácskozás tapasztalatait, kiemelve az előadások és hozzászólások néhány jelentősebb gondolatát, valamint méltatta az évenként megrendezésre kerülő Hidrobiológus Napok jelentőségét a botanika, zoológia, egészségügy, szennyvízbiológia szakterületein munkálkodó hidrobiológus szakemberek összefogásában. A XIV. Hidrobiológus Napok programjának sikeres lebonyolítását nagymértékben elősegítette a két rendező szerv (a Magyar Hidrológiai Társaság és a MTA Biológiai Kutatóintézete) munkatársainak lelkes segítsége, jó együttműködése. Dr. Andrikovics Sándor A Badeni Vízgazdálkodási Napok (1973. április 30 — május 5.) Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (ÖWWV) a szokásos évi vízgazdálkodási napokat 1973-ban a Bécs melletti Badenben rendezte meg. A tanácskozás középpontja a „DUNA" volt. A Duna jelentősége, annak többcélú hasznosítása egyre jobban előtérbe kerül, nemcsak Ausztriában, hanem a többi Duna menti országban is, ami fokozódó nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. Ausztria energiatermelésében már eddig is jelentős szerepe volt a dunai vízerőműveknek. Eddig 4 osztrák és 1 közös osztrák—német vízlépcső lépett üzembe, jelenleg 1 épül, a hátralévő 6 osztrák és 1 közös osztrák—csehszlovák lépcső folyamatos építését elhatározták (1. ábra). A Duna szerepe az osztrák ipari fejlesztésben is egyre növekedő, különösen a várhatóan 1982-re elkészülő Duna—Majna—Rajna-csatorna üzembehelyezésével, és a hajózás további szerepének fellendülésével. A többcélú dunai vízlépcsők az energiatermelésen kívül lehetővé teszik, a folyamatos akadálymentes hajózást, az előállított víziút-paraméterek megfelelnek a Dunabizottság ajánlásainak. Az épülő atomerőművek és olajerőművek hűtővízellátásban is nagy szerepet játszik a Duna. A fokozódó hasznosítással együtt jár természetesen a vízszennyeződés növekedése. Ezek a szempontok helyezték előtérbe a Duna kérdését. Az elhangzott előadások és tanulmányút sok oldalról világította meg a felmerülő kérdéseket, amelyek ismerete Magyarország számára is igen hasznos, egyrészt a Duna csehszlovák—magyar szakaszán tervezett vízlépcsők építésénél, másrészt általában a vízminőségi kérdésekkel való összefüggésben. A konferenciával kapcsolatban tanulmányutakat is rendeztek. A bevezető tanulmányút résztvevői április 30-án reggel indultak el Passauból a Theodor Korner nevű pompásan felszerelt hajón. Az első napi út Kremsig tartott. Útközben mód volt az elkészült 5 vízlépcső és a dunai tájba igen szépen beilleszkedő szabályozási művek tanulmányozására. Útközben Linzben, majd este Kremsben a város képviselői fogadták a hajó vendégeit. Este a volt dominikánus Dómban ünnepi orgonahangversenyt tartottak a vendégek tiszteletére, majd megtekintettük a Krems város 1000 éves történetének emlékeit híven bemutató múzeumot. Május 1-én került sor a Krems—Bécs-i hajóútra. Útközben a hajóról megtekintettük a Wachau szépségeit és 3 épülő művet az Altenwörth-i dunai vízlépcsőt, a GKT Zentendorf-i atomerőművét és a NEWAG Theiss-i olaj erőművét. A tanácskozás május 2—3-án a Badeni kongresszusi palotában zajlott le. Az ülést dr. Julius Kar professzor, a Szövetség elnöke, a bécsi Hochschule für Bodenkultur rektora nyitotta meg. A tartományi főnök és a polgármester részéről történt üdvözlések után elsőként dr. Werner Kresser, a bécsi Technische Hochschule professzora tartott igen érdekes, átfogó előadást, „A Duna hidrológiája" címmel. Ez az előadás is kidomborította, hogy mennyire összefüggnek a feladatok a Duna mentén elterülő 8 országban. Dr. Kari Stiglbauer, udvari tanácsos az österreichische Raumordnungskonferenz főtitkára „ Területfejlesztés és vízgazdálkodás az osztrák Duna-szakaszon" címmel tartott előadásában rámutatott a területfejlesztés és a vízgazdálkodás szoros kapcsolatára. Hangsúlyozta, hogy szükség van a három osztrák Duna-menti tartomány, Oberösterreich, Niederösterreich és Burgenland egységes területfejlesztési tervére. Ennek előmozdítására az 1971. évben megalakult osztrák terület116