Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel 1776. évi tervezete a Balaton lecsapolásáról

jezésit használja, ami mesterségesen készített kitorkolást és az edénynek a száját jeleníti.) A Sió (^völgy) pedig azért mocsairaisodoitt el, mivel e folyó medre — az aláibbi okok miatt — hibás: 1. a Kiliti-malom és Szabadi birtok között feltöltődött, ezit a feltöltődést az elmúlt években Somogy és Veszprém megye megkísérelte kiásni. 2. Sok helyütt az említett úszó szigetek tömik el a medret. 3. A „Tiszta-víz" beömlésénél a mocsár elnyeli a Siót, s a gyep-akadály egész Hídvégig megmarad. 4. A Kapós beömlésénél a meder szintén eltömődött. 5. Végül néhány malomitöltés is elrekeszti az egész völgyet, amint ezt a IX. tábla is nyilvánvalóvá teszi. Ennyi akadály csak elég a Sió mocsarasodásának megvilágítására, de az 5. a legsúlyosabb. A víz elvezetésének és a völgy kiszárításának lehetőségét szintén a IX. tábla mutatja. Mivel azonban a Sió folyó (medrének) esése a Balaton felszínéhez (=víztükréhez) viszonyítva — szintezéssel — 7 öl 2% lábnak (14,14 méternek) határoztatott meg, míg (a tó) legnagyobb mélysége 4 öl és 3 láb (8,53 m), a tó egész területének és a mocsaraknak kiszárítására — egészen bizonyos megállapítások szerint — még mindig manad 2 öl és 5

3/4 lábnyi (5,61 m) esés; a tó teljes lébocsájtására — az alább kifejtendő okok miatt — mégis legfeljebb 3 öl és 2 lábnyit (6,32 m) javallianék, miért is az esés így 3 öl, 5 láb és 9 hüvelyk (7,51 m) lesz. E nagyszabású munkálatnak haszna a kiöntések terjedelméből és a kiszárítandó medencék térfogatából számítható ki. A VII. tábla mutatja a Balatontól elöntött területet, mégpedig a tervet illetően 3 oszlopban. Az 1. A parttól 1 öl (1,896 m) mélységre levő terület 2. A parttól 2 öl (3,793 m) mélységre levő terület. 3. A parttól 3 öl 2 láb (6,32 m) mélységre levő terület. Az összegezés pedig -azt mutatja, hogy a terv szerint az első esetben 11,466; a második esetben 19,249; a harmadik esetben 129,738 holdat nyernénk meg. A XII. tábla a szükséges költségeket mutatja, s hangsúlyozom. hogy a 3. terv jelentené a legnagyobb hasznot. A Sió mocsarainak terjedelmét pedig a X. tábla mutatja: ez 5868 hold! Az uradalmiak a következő területet nyernék: 11 466 1/5 hold 5 868 1/2 17 334 3,4 11 249 1/5 hold 129 738 hold 5 868 1/2 „ 5 868 1/2 17 117 3/4 „ 135 606 1/2 a Balatonból a Sió-vögyben összesen Az évenkénti várható haszon holdanként 2 Rf-jával számítva 34 669 Rf 37 kr Vegyük még ehhez hozzá a hajózás és a kereskedelem várható növekvő hasznát, amelyet a Kaposfolyóval kapcsolatbaini fejtettem ki. III. Alázatos tervem a Balaton tó vizének lébocsájtására és a Sió mocsarainak kiszárítására Szolgáljoln az alábbiakhoz a hozzáfoiyásoikat tartalmazó VI. tábla alapul. Ezzel arányosan figyelembe kell vennünk a lecsapoló csatornát; ezt mutatja a IX. tábla, míg a XI. táblán a csatorna tervezett méreteit adjuk meg. Legelőször a KL jelű főcsatornát kell kiásni: a simontornyai malomitól a Sárvíz beömlóséig, 4 öl szélességben. s ahol szükséges 9 láb (2,84 m) mélységben. A Balatont lecsapoló csatornát a térkép a KIHA betűjelzés szerint vörös színnel jelöli. Ezt az 1. sz. terv szerint 2 öl 3 lábbal (4,74 m), 2. sz. terv szerint 3 öl 3 lábbal (6,64 m), 3. sz. terv szerint 4 öl 3 lábbal (8,54 m) kell mélyebbre ásni a Balaton szintjénél úgy, hogy a csatoitia szelvénye felül 6 öl (11,38 m), a fenéken pedig 4 öl(7,59 im) szélességű legyen. Ami a csatornának a Balaton közelében levő irányált illeti, remélem, vonalzása biztosítja, hogy mentes lesz a szelek befolyásától. Ügyelni ikell arra is. hogy amikor majd a tó vizét lebocsájtják a csatornán át, tönikre ne tegye azt, és el se öntse a víz az alisóbb feikvésű részeket. A Zala folyó számára a sárga színű csatornát kell elkészíttetni. Megjegyzem, hogy a térképen kékkel jelölt részen a csatorinaásáshoz csak akkor szabad kezdeni, aimiikor a tóból már 3 öl 2 lábnyi (6,32 m) lebocsájtatott. Ezt azért javaslom, miivel vannak helyek. ahol a (a Zalából a tóba) befolyó vizek — még mielőtt a hajózható csatornához érkeznének — zátonyokat építenek. A csatorna méretei azokból a számításokból következnek, amelyek (a tóba) befolyó vízmennyiséget veszik figyelembe. Mivel azonban a Dunán járó nagyobb hajók ezen a szűk helyen egymásímak nem tudnának kitérni, 1000 ölenként ovális-kitérők létesüljenek, amelynek a mélysége egy ilyen hajót be tudná fogadni. míg a másik szemben elhalad. 34 235 Rf 37 kr 271 213 Rf A hajók általában 5 láb (1,58 m) mélyre süllyednek. E csatornát tehát elégséges 6 láb (1,90 m) mélységűre készíteni. Ezúttal nem szabad a költségeket kímélni; a tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy a víz nyaranta 3 lábbal (0,95 m) is apad, tehát a csatornát úgy kell megépíteni, hogy az a nyári vízviszonyoklniak is megfeleljen. Nem ritkán megtörténik ugyanis, hogy tartós szárazságban még 3 lábnál (0,95 m) is nagyobb az apadás, ezért' ebben a hajózható csatornában két zsilip építését is javasolnám; ezek a vízmagasságot szabályozzák. Mivel pedig e zsilipeket a környezet adottságaihoz kell méretezni, méreteiket imost még inem tudom megadni. Az ovális kitérők költségét a költségvetés nem tartalmazza. Ezeket a Sió, meg a Zala mocsarainak kiszárítási költségvetésébe kell majd bevenni; hisz biztosan lesznek olyan előre nem látható, sőt előre meg sem határozható körülmények, amelyekről a költségvetésben eleve gondoskodni kell. Annyi azonban bizonyos, hogy a költségek ellenértéke bőségesen megtérül; ez imár csiaik abból is következik, hogy a (Balaton lecsapolásának) terve egyáltalában felmerült. A költségvetést különben a VI., a VIII. és IX., a XI. és XII. táblázatok, tartalmazzák. A földbirtokosok arányos hozzájáruláséit pedig a XIII. táblázatban állítottuk össze. Itt csupán arra szorítkozom, hogy az 1. terv esetébelni 11 1/3%-os, a 2. „ „ 13 1/3%-os. a 3. „ „ 52 1/2%-os haszon várható. Pénzösszegben kifejezve a haszon nagysága az 1. terv esetében 693 400 Rf a 2. „ „ 1 064 700 Rf a 3. „ „ 5 424 200 Rf Ezért merem ajánlani a Kapós, Sió és Balaton szabályozásának végrehajtását. 54