Hidrológiai tájékoztató, 1972
Dr. Bársonyos Jenő: A Keleti Bükk talajszennyező létesítményeinek közegészségügyi vonatkozásai
így szétöntözött mosdóvizek is helyenként pangó tócsákat képeznek. Munkaszüneti napokon a turistaház nagy átmenőforgalommal is bővülve, erősen zsúfolt, s ezeken a napokon a szennyvízprodukció, de a kirándulók által felelőtlenül szétdobált legkülönbözőbb hulladékok talajszennyező hatása lökésszerűen jelentkezik. A Szentléleki turistaház közvetlen szomszédságában a Bláthy Ottó Villamosenergia ipari Technikum és a 3. sz. AKÖV üdülője, valamint honvédségi és erdészeti építmények is vannak. Az ezekben a létesítményekben keletkező szennyvizek elvezetése, tisztítása és elhelyezése megoldatlan és a Szentlélek valamint az innen K-i irányban lejtő völgy és környéke talajszennyező tényezőit súlyosbítják. 3. Fehérkőlápai turistaház: a férőhelyek száma 20, azonban csúcsforgalmi időkben az átmenőforgalorn, a férőhelyek számának sokszorosa. Az épület belső vízvezetékét és csatornahálózatát kiépítették, azonban a külső közművek hiánya miatt, a vízellátást a szomszédos kis vízhozamú (minimum 3 nrVnap) Szent István forrásból, vödrözéssel oldják meg. A fekálik elhelyezésére űrgödrös árnyékszék szolgál, míg a mosdóban és a konyhában keletkező szennyvizek, a már kiépített csatornahálózaton egy beton gyüjtőmedencébe folynak. Mind az árnyékszék űrgödrének, mindpedig a szennyvízgyűjtő medencének kellő időben történő kitakarítása, tartalmuk elszállítása, komoly problémákat okoz, mert a turistaház megközelítése gépjárművel csakis kifejezetten száraz időjárás esetén lehetséges a kiépített utak hiányában, s így könnyen előfordulhat, hogy a szennyvízgyűjtő medence megtelve túlfolyik és levegőszennyező hatásán kívül, a talajt is megfertőzi, sőt annak a lehetősége sincs kizárva, hogy a kiemelt fekáliát és szennyvizeket felelőtlen egyének esetleg a környéken kiöntözik, annak minden súlyos következményeivel, mint ahogyan hasonló esetben már volt a múltban szomorú példa. 4. DIGÉP Sebesvizi üdülője: vízellátása, szenny- • vízkezelése az 1969. évben a közegészségügyi követelmények szemmeltartásával megoldást nyert. A vízellátását az üdülőtől D-re kb. 200 m-re lévő forrás foglalásával megfelelő hálózat kiépítésével, hydrofor közbeiktatásával biztosítják. A forrás belső védőterületét a terep domborzati viszonyainak figyelembevételével körülkerítették. A kb. 8 m3/nap házi szennyvizet. 2 kamarás oldómedence után, szikkasztó alagcsőhálózatba vezetik. Mind a vízellátás, mind a szennyvízelvezetés vízjogilag rendezett. Közegészségügyi ellenőrzéseink során a vízjogi engedélyben előírtak betartásáról meggyőződtünk, mégis említést érdemel, hogy a karsztos fennsíkon, még az előzetesen tisztított szennyvizek alagcsöves elszikkasztása, talajszennyeződés szempontjából nem teljesen megnyugtató, legfeljebb szükségmegoldásként fogadható el. 5. Csipkéskúton a Szilvásváradi Állami Gazdaság méntelepet üzemeltet. A telepen a szolgálati lakáson kívül vendégszobák is vannak és üzemi konyhát is működtetnek. (Az állandó lakosok száma: 2. feljáró dolgozók száma: 4, vendégszobák befogadóképessége: 14 fő. kihasználtságuk — az Á. G. igazgatóiától kapott tájékoztatás szerint: 80°/o, — a konyha napi átlagos adagszáma: 15—20 adag.) A Csipkés-kutak (források) vizét, igen kezdetleges gyütőrendszerrel egynéhány m3-es medencébe vezetik, ahonnan hydrofor közbeiktatásával juttatják a hálózatba. A szolgálati lakás, a vendégszobák, az üzemi konyha, valamennyi istálló vezetékes vízellátással rendelkezik. s a keletkező szennyvizeket, minden előzetes tisztítás nélkül, az általuk használt források védőterületén, elszikkasztják. Szennyvízelhelyezés és talajszennyezés szemoont.iából ez a telep különösen veszélyes, mert a felsorolt objektumokon kívül az itt elhelyezett 80 db ló, nagymennyiségű trágyát és trágyalevet produkál. Vízzáróan kiképzett trágyatárolóik nincsenek, s a trágyalégyüjtő aknáik tartalmát is a környező erdei réteken öntik szét. A méntelep vízellátását, szennyvízkezelési megoldását, vízjogi engedély nélkül létesítették, s részben ezzel is magyarázható a kezdetleges, közegészségügyi szempontból súlyos károkat okozó talajszenynyező tevékenység. 6. A Lillafüredi Állami Erdei Vasútak Garadna nevű végállomásánál lévő tisztáson, a Miskolc és Vidéke Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet több faházból álló üdülőtelepet létesített, ugyanitt különösen munkaszüneti napokon említésre méltó forgalmat lebonyolító falatozó-italboltot is üzemeltet. E létesítmények vízellátását a közeli forrásból egy gravitációs vezeték biztosítja, s a keletkező szennyvizeket minden előzetes tisztítás nélkül a Garadna patakba vezetik. Az erdei vasút végállomásától kb. 200 m-re K-i irányban, az Ómassára vezető műút mentén, az Erdőgazdasági Vállalat kb. 40 ló elhelyezésére alkalmas istállót üzemeltet. A trágyát egy betonból készült nyitott tárolóba hordják, ahonnan a trágyáié hamarosan utat talál a Garadna patakba, a több köbméternyi trágya pedig a legyek tömegeinek tenyészhelye és a rágcsálók tanyája. 7. A lillafüredi Erzsébet sétány mentén lévő lakóházak. a sétány végén lévő erdőgazdasági épületek és istálló talajszennyező hatása vitathatatlan, ugyanis az itt keletkező, főként fekáliás-házi szennyvizeket a városi közcsatornába nem vezették be. A szennyvizek nagy részét gödrökbe vezetik, ahonnan a karsztos kőzet repedésein hamarosan eltűnik, míg a szennyvizek kisebbik részét abba a Szinva patakba vezetik. amelynek medrébe, a lillafüredi autóparkírozó mellett, egy vízföldtanilag ismeretlen összefüggésű víznyelő van. Miskolc m. j. város közigazgatási területén, a már felsorolt jelentősebb településeken kívül, több olyan szórvány-település, üdülő, vagy munkahely van. melvnek talaiszennveződést okozó tevékenységét nem szabad figvplmen kívül hagynunk. Különböző helvek°n hosszabb-rövidebb időtartamra telenített munkásszállók, a Kerekhegvi rakodónál és a KözépGaradna °rd o í vasút állomásán üzemelő fafeldolgozók, a Garadra völgyében lévő pisztránetenvésztő tel«r), a Lenin Kohászati Művek dolomitbánváia, az Űimassai Múzeum és erdészeti étiületek mind olyan létesítmények. ahol a hulladékok eltávolítása a keletkező szennyvizek ártalmatlanná tétele, megoldatlan kérdés. Az ezidáig felsorolt és talajszennyeződés szemoontiából komoly problémákat okozó létesítmények Miskolc város közigazgatási határain belül fekszenek, azonban a karsztos kőzetbe kerülő, különböző eredetű szennyvizek, a közigazgatási határokat nem respektálják! Hollóstető turistaháza és környékének egyre szaporodó üdülői, a Bánkúti menedékház és BÁÉV üdülő vagy a Barátságkerti Visszafolyó szomszédságában éoült vállalati üdülő, városunk határa közelében üzemelő létesítmények, amelyeknek szennyvízelvezetése. a hulladékok elhelyezése, illetve ártalmatlanná tétele, megnyugtató módon nincsen megoldva. Bükkszentlászlón — a legutóbbi inénszámlálás adatai szerint — 810 fő. 188 épületben lakik, ezenkívül 9 lovat, 67 szarvasmarhát és 32 sertést is tartanak a községben. A keskeny völgyben települt község szennyvizeinek ártalmatlan.1 * tétele a házi szemét elhordása, az istállótrágya higiénés kezelése, szintén megoldatlan kérdés. Bükkszentkereszt község vezetékes vízhálózattal való ellátása óta nedig nagyobb mértékű szennyvízprodukciót is eredményez, s a szennyvízelhelyezés megoldatlansága, a bevezetőben részletezett súlyos közegészségügyi következményeket okozhatja. Az Ómassát ivóvízzel ellátó Garadna forrás időszakos coli fertőzöttsége közegészségügyi szempontból igen nyugtalanító jelenség. 1972.
