Hidrológiai tájékoztató, 1972

Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek

ÍBano %Bak^nyszombothely v&rtesketheli Bokonybánk • * Bakonysárkány 20 km j Központi átemelő ••••• Távlati fönyomó I. Tatabányai térség II. Dorogi térség III. Komáromi térség 1. ábra. Regionális rendszerek, távlati összekötési terv Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér regionális vízellátási rendszer Komárom megye legnagyobb területére kiterjedő vízellátási komplexum. Lényegében az Általér völgyében települt városok és községek ellátását kívánja biztosítani, kibővítve a Bokod, Kisbér vonal mentén elhelyezkedő községekkel. A terület vízföldtani viszonyai aránylag kedvezőek. Az Általér völgyében a helyi vízbeszerzési lehetőségek biztosítottak, de a több különálló vízellátó mű megépítéséből a későbbiek folyamán egységes rendszer nem alakítható ki. Oroszlány város térségének vízföldtani viszonyai A térségben lévő felszíni vizeknél már további vízhasznosítások nem lehetségesek. A terület forrásai nem jelentősek. Felszín alatt kis mélységben lévő vizek közül vízbeszerzésre a völgyek teraszvize és a lakatlan futóhomok területeken a pleisztocén futóhomok és a paleogén agyagrétegek határán összegyűlő talajvíz felhasználása lehetséges. Teraszvíz feltárására elsősorban az Általér völgyében van mód, ahol általában 10—15 vastag homok- és homokos kavicsrétegből álló kavicsteraszok találhatók. Ilyen kavicsteraszra települt 8 db kúttal a Bokodi Vízmű. Az oroszlányi Hőerőmű hí • tava alatti völgyszakasz Környéig kutak telepítésére alkalmas lenne, de szulfátos szennyezés miatt a terület nem használható fel vízbeszerzési célokra. A Majki-tó környékén és Kecskéd határában végzett hidrológiai feltárások eddigi adatai alapján megállapítható, hogy sem a Majki, sem az Oroszlányi vízfolyás völgye fúrt kutakból történő jelentősebb menynyiségű gazdaságos és biztonságos vízbeszerzésre nem alkalmas. Éppen ezért Oroszlány város távlati vízellátásával kapcsolatban ezeken a területeken karsztvíz feltárására további vízkutatásokat végezni nem érdemes. Felszín alatt nagyobb mélységben lévő vizek vizsgálatánál rétegvizek nagyobb arányú vízikitermelése szempontjából nem jöhetnek számításba. Gyenge, illetve, egyenetlen vízadó képességű kréta képződményekben csak néhány mélyfúrásban jelentkezett jelentősebb mennyiségű karsztvíz. Az oroszlányi és a pusztavámi bányaüzemek területén kiemelt bányavizek mennyisége nem számottevő, a kiemelt bányavizeket az üzemek saját ipari célokra használják fel. Tntabánya vidékének vízföldtani viszonyai A felszíni vízfolyások közül az Általér és a bányavizek levezetésére szolgáló Galla patak tekinthető állandó jellegűnek. Csak jelentéktelen forrásvizek ismertek, amelyet vízbeszerzési célra nem vehetők figyelembe. Felszín alatt kis mélységben lévő vizek a terület szennyezettsége miatt vízellátásra nem vehetők figyelembe. A szénbányászat szempontjából a dachsteini mészkő aljzatú területek a legvízveszélyesebbek. Az erősen 1972.