Hidrológiai tájékoztató, 1972

Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek

karsztosodott medencében egyre gyakoribbak a vízbetörések a bányatérségekbe. A tatabányai szénmedence ÉK-i peremén helyezkednek el a Ili/a, a VI., a XIV. jelű rendkívül vizes aknák. Erre az irányvonalra merőleges törés mentén található a XV, b és a Síkvölgyi aknák, melyekből az utóbbit vízbetörés miatt bezárták. Mélységi vizeket használ fel az említett bányvizeken kívül a Komárom megyei Vízmű Vállalat a Tarjáni úti 1038. számú mélyfúrásból és a Turul alatt telepített karsztaknából. A vízbetörések megelőzése céljából mélyítették XlV/a aknát a szénmedence DK-i részén, és a XV/c aknát a szénmedence ÉK-i részén. Ez utóbbi két karsztvízkivételi művet kívánja a későbbiek folyamán a Vízmű Vállalat regionális vízellátási célokra felhasználni. Tata vidékének vízföldtani viszonyai. Felszíni vizek közül a legfontosabb a Duna és az Általér. A Duna közelsége még Tatabánya és Oroszlány vízellátása esetében is többször számításba jött. Jelentős vízmennyiséget szállítanak a Fényes-források is, amelyek hozama a tatabányai vízemelések következtében évek óta rohamosan csökken. Tata vidékének vízföldtani viszonyaira a számos Langyos vizű karsztforrás feltörése jellemző. Ezek közül is kiemelkedik mennyiségben és' fürdővíz-minőségben egyaránt Tata ÉNy-i határában található Fényes-források csoportja. Említésre méltóak Szomód határában és Dunaalmáson feltörő források. A szénbányászat erőteljes karsztvíz emelése következtében elvesztették pozitívitásukat a tatai Pokol-, a Loprestiés a Tükör-forrás. A bányák vízszintsűllyesztő hatása nehézségeket fog a vízellátásban is okozni. Felszín alatt kis mélységben a Duna völgysíkja alatt Komáromtól Dunaalmásig 5—15 m vastag homokos kavicsréteg települ, amiből a vízállás függvényében jelentékeny vízmennyiség termelhető ki. Komárom, Szőny, Neszmély, Nyergesújfalu vízellátásával több tanulmány és szakvélemény foglalkozott. Ezek mind feltételezik, hogy a Duna közelében telepített 10—15 kúttal megfelelő vízállás esetén a Duna kavics teraszából napi 3000—6000 m3 vízmennyiség termelhető ki ezen a területen. Almásfüzitő, Dunaalmás, Naszály. Szomód. Baj és Tata területén nyilvántartanak a pannóniai képződmények rétegvizeit feltáró mélyfúrási kutakat. Vízhozamuk 300 l/percig terjed. A törések mentén mélyített kutak karsztvizet csapolnak meg Dunaalmáscin, mint például a Csokonai artézi kút, a strandfürdőn mélyített kút. Kisbér térségének vízföldtani viszonyai A felszíni vizek közül legfontosabb a Feketevízér Acsteszéri ága. a Nagy-ér, a Kisbéri-ér. és a Sárkányi-ér, A vizsgálatok szerint csak helyi problémák megoldásához vehetők számításba. A terület forrásai vízbeszerzési célokra nem alkalmasak. A felszín alatt kis mélységben lévő vizek közül a völgyek teraszvize jöhet számításba, de a vízfolyások időszakos jellege tározók telepítését tenné szükségessé. Feltárásra került a Feketevízér völgye, és a Kéthelyi-ér terasza 7—15 m mély fúrásokkal. A Feketevízér kavicsterasza 2—5 m átlagos mélységközben található. A kitermelhető vízmennyiség 120—400 l/p között váltözik. ha a vízutánpótlódás biztosított. Felszín alatt nagyobb mélységből Kisbér Ászár községek területén főként pannóniai és oligocén rétegeket megcsapoló fúrt kutak adnak vizet zömmel 40—15 m mélységközből, amelyei: 50—70 l/p hozamúak. Ezek a kutak száraz időjárás idején elaoadnak, amiből a vízadó rétegek lencsés jellegére lehet következtetni. Az alaphegység karsztosodott dachteini mészköve 700—1000 m között volna elérhető. összefoglalva Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér települések és létesítmények vízbeszerzésének földtani lehetőségeit, megállapítható, hogy Tatabánya—TataOroszlány—Kisbér vidékén az igényelt vízmennyiség vízföldtanilag rendelkezésre áll. Megdőlt az az állítás, hogy Tatabánya—Tata— Oroszlány—Kisbér vízellátását a Dunáról kell megoldani. De ugyancsak megdőlt az is, hogy a terület vízbeszerzését és ellátását helyi vízföldtani adottságok figyelembevételével kis vízművekből kell biztosítani. Dorog—Esztergom térségi regionális vízellátási rendszer Elsősorban Esztergom város és Dorog nagyközség vízellátása vet fel mennyiségi, minőségi problémákat. A térség vízellátási gondjainak megoldására készített tanulmánytervet a VIZITERV. Ebben feldolgozta a térség vízföldtani sajátosságait, a földtani és szerkezeti adottságokat. Dorog—Esztergom térségének vízföldtani viszonyai A felszíni vizek közül legnagyobb a Duna. A terület egyéb felszíni vízfolyásai a Pilis, illetve a Gerecse hegységből eredő patakok, a Tát-mogyorósbányai vízfolyás, az Unyi patak, a Körtvélyesi vízfolyás, és a Kenyérmezei patak. A területen a Pilis, és a Gerecse, illetve azok lábainál több forrás található, amelyek a helyi vízigények kielégítése szempontjából figyelembe vehetők. Így pl. Tinnye, Piliscsév. Kesztölc és Nagysáp esetében forrásfoglalás célszerű. A felszín alatt kis mélységben található vizekre a Duna közvetlen hatása jellemző, különösen a partmenti terület 150—1100 m — átlagosan 500 m — széles sávjában. Alacsony Duna-vízállásnál talajvíz a part felől a folyóba áramlik, nagy vizek idején pedig a Duna táplálja a talajvizet a peremek irányába. Felszín alatt nagyobb mélységből elsősorban a karsztvíz-felhasználás jöhet számításba annak ellenére, hogy a Dorogi Szénbányák jelentős mennyiségű karsztvízkiemelése miatt vízszintsüllyedéssel számolni kell. Legjelentősebb vízkivételi lehetőség a tokodi IV/c ereszkéből érhető el gazdaságosan. összefoglalva, a Dorog-térségi regionális vízmű területén vízbeszerzési lehetőségeink vízföldtanilag biztosítottak. Alapvetően a Duna partmenti sávjában — armak öblözeteiben — található nagyobb vastagságú kavicsréteg felszín alatt kis mélységben lévő vízikészleteiből kell a térség regionális vízigényeit biztosítani. Nagyobb mélységből kiemelt víz, mint a IV'c ereszke karsztvize pedig elsősorban azért szükséges, hogy a Duna ingadozásaiból eredő kapacitásváltozásokat annak vízkészletével kiegyenlíteni lehessen. A Pilis és Gerecse völgyeiben elhelyezkedő települések vízellátását egyedileg célszerű megoldani. Forrásvizekre kell telepíteni Tinnye, Piliscsév, Keszitölc és Nagysáp vízellátását. Karsztvízre kell települni Dág—Uny, Máriahalom, Csolnok esetében, talajvízből kell megoldani Tardosbánya. Piliscsaba, Ebszőnybányn, Vértestolna vízellátását. Komárom térségi regionális vízellátási rendszer Komárom és közvetlen környezetének felszínét negyedkori (pleisztocén és holocén) képződmények borítják. A pleisztocént folyami homok és kavics, valamint folyami homokból származó futóhomok képviseli. A területen lemélyített vízkutató fúrások adatai alapján ismeretes, hogy a negyedidőszaki üledékek átlagvastagsága 10—15 m. E

z alatt a pliocén kor pannóniai emeletébe tartozó agyagos homok, iszapos finomhomok, iszapos agyag és agyagrétegek váltako zásából álló, 100 m-t is meghaladó vastagságú rét?gösszlet települ. Komárom térségének vízföldtani viszonyai Komárom térségében a Dunától eltekintve jelentős felszíni vízfolyás nem található. A Concó Ács 1972.