Hidrológiai tájékoztató, 1972

Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek

karsztosodott medencében egyre gyakoribbak a víz­betörések a bányatérségekbe. A tatabányai szénmeden­ce ÉK-i peremén helyezkednek el a Ili/a, a VI., a XIV. jelű rendkívül vizes aknák. Erre az irány­vonalra merőleges törés mentén található a XV, b és a Síkvölgyi aknák, melyekből az utóbbit vízbetörés miatt bezárták. Mélységi vizeket használ fel az em­lített bányvizeken kívül a Komárom megyei Vízmű Vállalat a Tarjáni úti 1038. számú mélyfúrásból és a Turul alatt telepített karsztaknából. A vízbetörések megelőzése céljából mélyítették XlV/a aknát a szénmedence DK-i részén, és a XV/c aknát a szén­medence ÉK-i részén. Ez utóbbi két karsztvízkivé­teli művet kívánja a későbbiek folyamán a Vízmű Vállalat regionális vízellátási célokra felhasználni. Tata vidékének vízföldtani viszonyai. Felszíni vizek közül a legfontosabb a Duna és az Általér. A Duna közelsége még Tatabánya és Orosz­lány vízellátása esetében is többször számításba jött. Jelentős vízmennyiséget szállítanak a Fényes-források is, amelyek hozama a tatabányai vízemelések követ­keztében évek óta rohamosan csökken. Tata vidékének vízföldtani viszonyaira a számos Langyos vizű karsztforrás feltörése jellemző. Ezek kö­zül is kiemelkedik mennyiségben és' fürdővíz-minő­ségben egyaránt Tata ÉNy-i határában található Fé­nyes-források csoportja. Említésre méltóak Szomód határában és Dunaalmáson feltörő források. A szén­bányászat erőteljes karsztvíz emelése következtében el­vesztették pozitívitásukat a tatai Pokol-, a Lopresti­és a Tükör-forrás. A bányák vízszintsűllyesztő hatása nehézségeket fog a vízellátásban is okozni. Felszín alatt kis mélységben a Duna völgysíkja alatt Komáromtól Dunaalmásig 5—15 m vastag ho­mokos kavicsréteg települ, amiből a vízállás függ­vényében jelentékeny vízmennyiség termelhető ki. Komárom, Szőny, Neszmély, Nyergesújfalu vízellátá­sával több tanulmány és szakvélemény foglalkozott. Ezek mind feltételezik, hogy a Duna közelében tele­pített 10—15 kúttal megfelelő vízállás esetén a Duna kavics teraszából napi 3000—6000 m3 vízmennyiség ter­melhető ki ezen a területen. Almásfüzitő, Dunaalmás, Naszály. Szomód. Baj és Tata területén nyilvántartanak a pannóniai képződ­mények rétegvizeit feltáró mélyfúrási kutakat. Víz­hozamuk 300 l/percig terjed. A törések mentén mélyített kutak karsztvizet csa­polnak meg Dunaalmáscin, mint például a Csokonai artézi kút, a strandfürdőn mélyített kút. Kisbér térségének vízföldtani viszonyai A felszíni vizek közül legfontosabb a Feketevíz­ér Acsteszéri ága. a Nagy-ér, a Kisbéri-ér. és a Sár­kányi-ér, A vizsgálatok szerint csak helyi problémák megoldásához vehetők számításba. A terület forrásai vízbeszerzési célokra nem al­kalmasak. A felszín alatt kis mélységben lévő vizek közül a völgyek teraszvize jöhet számításba, de a vízfo­lyások időszakos jellege tározók telepítését tenné szük­ségessé. Feltárásra került a Feketevízér völgye, és a Kéthelyi-ér terasza 7—15 m mély fúrásokkal. A Fe­ketevízér kavicsterasza 2—5 m átlagos mélységközben található. A kitermelhető vízmennyiség 120—400 l/p között váltözik. ha a vízutánpótlódás biztosított. Felszín alatt nagyobb mélységből Kisbér Ászár községek területén főként pannóniai és oligocén ré­tegeket megcsapoló fúrt kutak adnak vizet zömmel 40—15 m mélységközből, amelyei: 50—70 l/p hozamú­ak. Ezek a kutak száraz időjárás idején elaoadnak, amiből a vízadó rétegek lencsés jellegére lehet kö­vetkeztetni. Az alaphegység karsztosodott dachteini mészköve 700—1000 m között volna elérhető. összefoglalva Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér települések és létesítmények vízbeszerzésének földtani lehetőségeit, megállapítható, hogy Tatabánya—Tata­Oroszlány—Kisbér vidékén az igényelt vízmennyiség vízföldtanilag rendelkezésre áll. Megdőlt az az állítás, hogy Tatabánya—Tata— Oroszlány—Kisbér vízellátását a Dunáról kell megol­dani. De ugyancsak megdőlt az is, hogy a terület víz­beszerzését és ellátását helyi vízföldtani adottságok figyelembevételével kis vízművekből kell biztosítani. Dorog—Esztergom térségi regionális vízellátási rendszer Elsősorban Esztergom város és Dorog nagyközség vízellátása vet fel mennyiségi, minőségi problémákat. A térség vízellátási gondjainak megoldására készített tanulmánytervet a VIZITERV. Ebben feldolgozta a térség vízföldtani sajátosságait, a földtani és szerkezeti adottságokat. Dorog—Esztergom térségének vízföldtani viszonyai A felszíni vizek közül legnagyobb a Duna. A te­rület egyéb felszíni vízfolyásai a Pilis, illetve a Gere­cse hegységből eredő patakok, a Tát-mogyorósbányai vízfolyás, az Unyi patak, a Körtvélyesi vízfolyás, és a Kenyérmezei patak. A területen a Pilis, és a Gerecse, illetve azok lábainál több forrás található, amelyek a helyi víz­igények kielégítése szempontjából figyelembe vehe­tők. Így pl. Tinnye, Piliscsév. Kesztölc és Nagysáp esetében forrásfoglalás célszerű. A felszín alatt kis mélységben található vizekre a Duna közvetlen hatása jellemző, különösen a part­menti terület 150—1100 m — átlagosan 500 m — széles sávjában. Alacsony Duna-vízállásnál talajvíz a part felől a folyóba áramlik, nagy vizek idején pedig a Duna táplálja a talajvizet a peremek irányába. Felszín alatt nagyobb mélységből elsősorban a karsztvíz-felhasználás jöhet számításba annak ellené­re, hogy a Dorogi Szénbányák jelentős mennyiségű karsztvízkiemelése miatt vízszintsüllyedéssel számolni kell. Legjelentősebb vízkivételi lehetőség a tokodi IV/c ereszkéből érhető el gazdaságosan. összefoglalva, a Dorog-térségi regionális vízmű területén vízbeszerzési lehetőségeink vízföldtanilag biz­tosítottak. Alapvetően a Duna partmenti sávjában — armak öblözeteiben — található nagyobb vastagságú kavicsréteg felszín alatt kis mélységben lévő vízikész­leteiből kell a térség regionális vízigényeit biztosítani. Nagyobb mélységből kiemelt víz, mint a IV'c ereszke karsztvize pedig elsősorban azért szükséges, hogy a Duna ingadozásaiból eredő kapacitásváltozásokat an­nak vízkészletével kiegyenlíteni lehessen. A Pilis és Gerecse völgyeiben elhelyezkedő tele­pülések vízellátását egyedileg célszerű megoldani. For­rásvizekre kell telepíteni Tinnye, Piliscsév, Keszitölc és Nagysáp vízellátását. Karsztvízre kell települni Dág—Uny, Máriahalom, Csolnok esetében, talajvízből kell megoldani Tardosbánya. Piliscsaba, Ebszőnybá­nyn, Vértestolna vízellátását. Komárom térségi regionális vízellátási rendszer Komárom és közvetlen környezetének felszínét ne­gyedkori (pleisztocén és holocén) képződmények borít­ják. A pleisztocént folyami homok és kavics, vala­mint folyami homokból származó futóhomok képvi­seli. A területen lemélyített vízkutató fúrások adatai alapján ismeretes, hogy a negyedidőszaki üledékek átlagvastagsága 10—15 m. E z alatt a pliocén kor pannóniai emeletébe tartozó agyagos homok, iszapos finomhomok, iszapos agyag és agyagrétegek váltako zásából álló, 100 m-t is meghaladó vastagságú rét?g­összlet települ. Komárom térségének vízföldtani viszonyai Komárom térségében a Dunától eltekintve jelen­tős felszíni vízfolyás nem található. A Concó Ács 1972.

Next

/
Oldalképek
Tartalom