Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Vitális György: Dr. Vendl Aladár

csőkút csoport gépházzal és gravitációs csatornahálózattal, a Palotai- és Margitszigeteken egy-egy 25 csőkútból álló vízműtelep épült. A szigetekről az ivóvíz áthozatalát a partokra további három Duna alatti alagút létesítésével oldotta meg. A főváros budai oldalán összesen 28 000 m

3 űrtartalommal növelte a medencés víztárolási lehetőségeket. Ezek és még számos bővítési és rekonstrukciós munkák mind arra utalnak, hogy jó gazda volt, aki aktívan hozzájárult a Fővárosi Vízművek fejlesztéséhez. A felszabadulás után, az akkor már 67 éves egészséges ember és aktív mérnök nehezen találta meg helyét az új életben. Blősizör a Duna—Tisza-csatorna terveivel foglalkozott, majd részt vett a tiszalöki duzzasztómű építését előkészítő munkákban. 1951-ben a Mélyépítési Tervező Vállalathoz került és a tervellenőrző osztályon kapott beosztást részére megfelelő munkakörben. A vízellátási tervek vizsgálata során a nagy mérnöki gyakorlat és gazdag ismeretek biztosították, hogy a tervezőktől jó és korszerű tervek kerüljenek a kivitelezők kezébe. Hét éven át, a tervek révén, magam is többször kerültem Feri bácsival kapcsolatba. Minden alkalommal tapasztaltam, hogy részletes vizsgálat alá vonta a terveket, számos részletkérdésre is felvilágosítást kért és végül mélyreható bírálatot mondott a tervekről. Gondosan megjelölte a megoldások hiányosságait. Közvetlen, szeretetreméltó modora miatt, ezeken a tervbírálatokon mindig úgy éreztem magam, mintha Édesapám tanított volna a jó mérnöki munkára. akkor sem, hogy munka nélkül töltse napjait. A MTESZ 1957-ben, harmadízben, most már véglegesen nyugalomba vonult. Tevékeny természete nem hagyta még keretében megalakult arany, gyémánt és vas okleveles mérnökök körében alelnöki tisztet vállalt. E kör működésének és összetartásának egyik tevékeny tagja volt 1960-ban nagyszámú hallgatóság előtt tartotta utolsó előadását. A magyar vízépítő munkákat, melyekben tevékenyen részt vállalt, szakszerűen és lebilincselő módon foglalta össze. Számos kitüntetésben részesült. Emlékszem egyik legnagyobb kitüntetésnek azt tartotta hogy a Magyar Hidrológiai Társaság díszoklevéllel kitüntetett tiszteleti tagjául választotta. A Budapesti Műszaki Egyetem arany, gyémánt és v<as oklevéllel tüntette ki. Számos értékes tanulmányt és könyvrészletet hagyott az utókorra. A Magyar Műszaki Alkotások című könyvben a vízépítésről szóló fejezetet 1962-ben, 85 évér korában írta. Hosszú és eredményekben gazdag életét a hazai vízi és egyéb mérnöki munkák iránti vonzalom jellemezte. Szerette az alkotó feladatokat és bátran vállalta azok kivitelezésének irányítását. Munkáját a megfontoltság, pontosság és körültekintés jellemezte. Mindenkor a legjobban kívánta megalkotni a reábízott létesítményeket. Erre nevelt és tanított minket is, akkor még fiatal mérnököket. Ezért örökké hálás szívvel gondolunk a mi Feri bácsinkra, Pap Ferenc vízépítő alkotó mérnökre. Abos Brúnó Dr. Vendl Aladár* 1886—1971 Dr. Vendl Aladár akadémikus, nyugalmazott műegyetemi tanárról mint a budapesti források és keserűvizek szerelmeséről, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya egykori elnökéről és mint Társaságunk tiszteleti tagjáról emlékezünk. A nyolc évtizedet meghaladó gazdag életút eseményeiből és széles körű tudományos munkásságából itt csak a hidrológiához és a Hidrológiai Társasághoz kapcsolódó tevékenysége előtt rakjuk le az emlékezés e szerény koszorúba font virágait. A Gyergyói havasokból a Maros völgyébe lezúduló patakok partjáról a szépen- csiszolt, érdekes rajzú köveket zsákszámra hazahordó kisfiúra vetjük az első pillantást. Édesapja a ditrói polgári iskola igazgatója nemcsak az első geológiai könyveket adja a kezébe, hanem a zongorához is melléül, s a kis Aladár a patakcsobogás és a klasszikus zene muzsikájával átitatott lélekkel indul a soproni főreáliskola, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem padjaiba. A kitűnő eredménnyel megszerzett természetrajz—kémia szakos középiskolai tanári oklevél mellé rövidesen sub auspiciis regis megszerzi a bölcsészdoktori oklevelet. Szolgálatát a Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszókén Schafarzik Ferenc professzor tanársegédeként kezdi meg, majd a Földtani Intézet geológusaként a Velencei hegység dombjait és a Déli-Kárpátok magaslatait, az első világháborút és három év hadifogságot megjárva, egykori főnöke méltó utódaként veszi át az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetését. Schafarzik professzor mellett kerül kapcsolatba a hidrogeológiával és a Hidrológiai Szakosztállyal. *A Magyar Hidrológiai Társaság 1971. április 26-i vezetőségválasztó közgyűlésén elhangzott megemlékezés. Vízföldtani témájú tanulmányaiban megismertet a Somló- és Szárhegy geológiájával és egykori hévforrásaival, a Duna a nagymaros—szentendrei szakasza földtanával, a Duna budapesti homokjának ásványaival és kémiai összetételével. Rávilágít a hidrológiai és tektonikai vonatkozásokra, ismerteti az óbudai suvadásos terület és a Lágymányos talajvizét, a Balaton menti werfeni rétegek vízbőségét, a budai keserűvíz képződését, a földtan és az ivóvízellátás kapcsolatát. Tudósít a városligeti új artézi kútról, az alföldi kutak betongyűrűinek gyors elpusztulásáról, a nehéz vízről és a budapesti meleg gyógyforrásokról. Megalkotja Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezetét, és leírja a budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiáját. Legutóbbi dolgozatai: A talajvíz szulfát ionjának csökkenése, A források védelméről, Régi elgondolások a felszíni és a felszínalatti vízről és A víz a repedezett tömött kőzetekben a Hidrológiai Tájékoztató hasábjain látnak napvilágot. A Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének története, valamint A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története c. munkáiban a Tanszók vízföldtani vonatkozású tevékenységére és a Hidrológiai Szakosztály életére vonatkozó adatok mind megtalálhatók. Sokoldalú szakirodalmi munkásságát — a közel 200 nyomtatásban megjelent közleményén túl — a Geológia c. kétkötetes munkája koronázza, laimélyet az első kiadás megjelenésekor egyik professzor társa többek között így méltatott: Nem mérnökhallgatóknak szóló tankönyv ez, hanem minden magyar geológus bibliája lesz ez a könyv, melyben mindennek utána nézhet, ha valahol megakad. Könyve nagyszerűségét legékesebben bizonyítja, hogy még életében az első kötet négy, a második kötet három kiadást ért meg, az első kötet pedig rövidesen ötödször is megjelenik.