Hidrológiai tájékoztató, 1971
Dr. Berczik Árpád: Dr. Dudich Endre
Kimagasló tudása, széles látóköre, sokoldalú képzettsége, és minden hozzá folyamodót támogató közismert emberi jósága révén a Műegyetem, az Akadémia, a belés külföldi tudományos társaságok legmagasabb fokozatait éri el. Dékán és Rectar Magnificus, levelező tag, majd akadémikus, a Földtani Társulat választmányi tagja, elnöke és tiszteleti tagja, a Hidrológiai Szakosztály társelnöke, elnöke, végül tiszteleti tagja. Elsők között kapja a Kossuth-díjat, 80. születésnapján pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. Szelleme magasan szárnyalt egész életén át, és szárnyal ezután is, mint a szerkezeti mozgások révén magasra emelt sasbérc, melynek hasadékait egykor felszínre tört források lerakódásai töltik ki. Ezek fényes kristálylapjai a rájuk hulló napsugár fényét sokszorosain visszaverik, szétszórják és közkinccsé teszik. Vendl Aladár professzor túláradó forrásaiból mindnyájan bőven meríthettünk és kívánjuk, hogy tudása kincse a következő nemzedékek kincsévé is kristályosodjon. Dr. Vitális György Dr. Dudich Endre* 1895—1971 Ez év február 5-én, 76 éves korában húnyt el, rövid szenvedés után, dr. Dudich Endre, az MTA rendes tagja, Kossuth-díjas ny. tanszékvezető egyetemi tanár, Társaságunk tiszteleti tagja. Az állatrendszertan, ökológia, hidrobiológia, barlangbiológia nagyhírű művelője, tudós professzora volt. Rövid megemlékezésünkben nem tekinthetjük át élete pályáját, széles körű egyetemi és tudományos, tudomány szervező tevékenységét, ezért most elsősorban életművének hidrobiológiái vonatkozásait kíséreljük meg felidézni. Dudich Endre tudományos szemléletét kezdettől fogva az állatrendszertannal és az ökológiával—cönológiával való kettős eljegyzettség határozta meg. A századunk tizes éveiben hirtelen fejlődésnek indult ökológia — amely a szervezet és a környezet kapcsolatát, kölcsönhatásait helyezi szemlélete középpontjába — megteremtette a hidrobiológia alapjait. Szinte természetes tehát, hogy Dudich Endre kettős szemlélete, fiigyeimét eleve az ökológiai alapon nyugvó hidrobiológia felé is fordította. Nápolyi tanulmányai — mint ő is gyakran hangoztatta — nemcsak igazán zoológussá, hanem az öszszefüggéseket, kölcsönhatásokat kutató ökológussá, hidrobiológussá is érlelték. Kutatómunkájában jelentős állomásokat képviselnek hidrobiológiái vonatkozású dolgozatai. Alapos és széles látókörű hidrobiológiái tudása nemcsak tevékenységének első szakaszában, a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában töltött 15 év alatt, hanem ezt követően* 33 éyes budapesti egyetemi tanársága alatt is értékes eredményeket hozott. Egyetemi intézetének feladata az állatrendszertan, valamint az állatföldrajz és ökológia tárgyainak oktatása volt ugyan, a hidrobiológiái vonatkozások mégis mindig kellő hangsúlyt kaptak. Doktori értekezések, diplomamunkák, 'kandidátusi értekezések gyakran készültek a hidrobiológia tárgyköréből. Minden lehetőséget megragadott, hogy magántanári előadásokkal, illetve megbízott előadókkal lehetőséget teremtsen hidrobiológiái tárgyak hallgatására. Kiemelkedő jelentőségű, hogy már a 30-as évek elején. néhai Maucha Rezső akadémikussal együtt, sürgette a Duna nemzetközi, szervezett és rendszeres hid*A Magyar Hidrológiai Társaság 1971. április 26-i vezetőségválasztó közgyűlésén elhangzott megemlékezés. robiolágiai vizsgálatát. E törekvéseknek kezdetben a gazdasági krízis, később a második világháború vetett gátat. — Amikor 1957-ben a bécsi Liepolt professzor felkereste Dudich Endrét, hogy a Duna-kutatás megszervezéséről tárgyaljon, akkor ő volt az, aki a Duna biológiai kutatásának teljes programját már az asztalra tehette. Megvalósult régi terve, a Magyar Dunakutató Állomás, amelynek 1957-től 1970-ig vezetője, majd tudományos tanácsadója volt. A Nemzetközi Dunakutató Munkaközösségnek rövid idő alatt egyik legtekintélyesebb, emberi és tudományos szempontból egyaránt legmegbecsültebb vezéralakjává vált. Ebben a helyzetben szükségesnek tartotta jó kapcsolatot teremteni, és fenntartani a hazai illetékes vízügyi szervekkel, intézményekkel biztosítani a vízgazdálkodás legkiválóbb hazai képviselőinek bekapcsolását a Duna nemzetközi biológiai kutatásába és a Limnologie der Donau c. terjedelmes munka megírásába. Társaságunkban nem viselt tisztséget, de mint a Társaság tagja, gyakori látogatója volt a Limnológiai Szakosztály üléseinek, tanítványait, beosztottjait gyakran bíztatva előadás tartására, s az előadóülések látogatására. Hangoztatta, hogy a hidrobiológusoknak tájékozottaknak kell lenniök a vízzel foglalkozó többi tudomány területén is. Igen nagyra becsülte ezért a Hidrológiai Társaság komplex jellegét, a Társaságban rejlő nagy szellemi .tőkét. S amikor utolsó nagy tankönyvén dolgozva hosszabb időre otthon maradt, előfizetett még a Hidrológiai Közlönyre, hogy idejében kézhez kapja a mindig érdeklődéssel átnézett kiadványt. Dudich professzor úr tevékenységének eredményessége a hidrobiológia szolgálatában, nagy tudásán kívül kimagasló nevelői erényeivel, niemes emberi tulajdonságaival is elválaszthatatlanul összefüggött. Tudatosan készült az egyetemi tanári pályára, és sziinite határtalan felelősséget érzett iminden kimondott, vagy leírt szóért, magatartásának minden vonatkozásáért, ö igazán tudta, hogy a példaadás a legfőbb nevelő eszköz. Tanítványai, munkatársai, beosztottjai sohasem felejthetik el a nagy tudós és tanítómester szerénységét, saját munkájával szembeni kettőzött kritikáját, az embertársai iránt érzett felelősségét, és azt a természetes nyíltságot, amellyel minden tudását, idejét kész volt a mások javára áldozni. Dr. Bérezik Árpád 7
