Hidrológiai tájékoztató, 1971

Takács Lajos: Az 1970. évi rendkívüli körösi árvédekezés

Az 1970. évi rendkívüli körösi árvédekezés TAKÁCS LAJOS Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 2. kév. A vér! eh evést nkadálvozó beépítettséq a l<ettős-Körös balpartján Békés községnél A Fekete-Körös Antnál 49 cm-rel, Remetónéi 75 cm-rel, A Fehér-Körös Gyulánál 43 cm-rel, A Kettős-Körös Békésnél 76 cm-rel, A Sebes-Körös Körötslladánynál 101 cm-rel, A Berettyó Szeghalomnál 112 cm-rel, A Hármas-Körös Gyáménál 45' cm-rel, A Hortobágy-Berettyó az árvízikapunál 11 cm-rel volt magasabb az eddigi legnagyobb víznél. A csapadékok és a vízállás előrejelzés ismeretében az Igazgatóság késedelem nélkül megtette a szükséges megelőző védelmi intézkedéseket. Június hó 11-ig hazarendelte valamennyi dolgozóját, gépeit & védelmi eszközeit a marosi és tiszai árvízvédekezésről. 26 helységben elrendelte a postai és tanácsi telefonügyeletet. Létrehozta a közvetlen telefonkapcsolatot Araddal és Nagyváraddal. Elrendelte a vízőri szolgálat megerősítését, megrendelte a védekezésihez szükséges homokzsákokat és pvc fóliát. Megkezdte a védelmi anyagok Köztudott, hogy minden folyónak más a természete, mások vízjárásának körülményei és eltérők azok a tapasztalatok is, amiket egy rendkívüli árvíz során le lehet szűrni. Azok a hasznos tapasztalatok és szempontok, amiket az eredményes tiszai, vagy a korábbi években ugyancsak ensdményes dunai árvízvédekezés nyújtott, nem alkalmazhatók átértékelés nélkül a Körösökön. A Körösöknek az a különlegessége, hogy felső-, középső és alsószakasz jellegük aránylag rövid szakaszon változik. További sajátosságuk — és ez az árvízvédekezésben különösen hátrányos állapot — hogy a vízgyűjtőt a vízfolyásokra merőlegesen, a magyar—román országhatár vágja ketté. Ezek a sajátosságok olyan speciálissá teszik a védekezésit a Körösökön, hogy feltétlenül foglalkozni kell a védekezés során szerzett tapasztalatok értékelésével. Az 1970-es év tavasza rendkívül csapadékos volt. Különösen a helyi csapadékok voltak jelentősek, amelyek egyes vízgyűjtő területeken nagy árhullámokat váltottak ki. A csapadékosságra jellemző, hogy a Körösök vízgyűjtójében január hó 1. és június hó 30^a között átlagban, 450 mm csapadék hullott. A osapadékos időjárás következtében a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kilenc alkalommal rendelt el árvízvédelmi készültséget é

s ezek során 13 árhullám 1. kép. A Fekete-Körös maximális árvize a remetei közúti hídnál. 1970. június hó 13-án vonult le. A készültségben töltött napok száma 147 volt, amelyből 53 nap I. fokú, 28 nap II. fokú, 66 nap pedig III. fokú készültségben telt el. A rendkívüliként emlegetett árhullámot a június hó első felében lehullott csapadék váltotta ki. Június hó 10—13 között a Berettyó térségében 63,1 mm, a Sebes-Körös vízgyűjtőjében 84,4 mm. a Fekete-Körcs völgyében 111,5 mm, a Fehér-Körös forrásvidékén 111,1 mm csapadék hullott. A csapadékok hatására az említett folyókon az eddigi maximum feletti vízállások alakultak ki. A folyók áradása rohamos volt. A víz szintje pl. a Fekete-Körösön 24 óra alatt 260 cm-t, 48 óra alatt 400 cm-t, a Berettyón pedig 72 óra alatt ugyancsak 260 cm-t emelkedett. A nagy hevességgel kif ejlődött árhullámok Körösszakái kivételiével minden mértékadó vízmércén jelentősen meghaladták a korábbi LNV értékeket. 3. kép.Átázás és koncentrált folyások elleni védelem földeszsákokkal a Kettős-Körös bal oldali töltésénél 57