Hidrológiai tájékoztató, 1971
Baranyó Géza: Az 1970. évi Körös árhullámok kialakulásának körülményei
A mostani árvíz a Berettyó és a Sebes-Körös felső és középső szakaszán nem döntötte meg az eddigi magassági, rekordot, viszont az alsó szakaszokon, főként a Tisza visszaduzzasztó hatására, valamint ennek a vidéknek viszonylagos mélysége miatt már rendkívül magas és tartósan magas vízszintek jöttek létre. összehasonlításul lássuk folyóink fentiekben megnevezett jellemzőit. Az összehasonlításnál a tartósságot az I. fokú árvízvédelmi készültségnél magasabb árvízszintekre vonatkoztatjuk: A folyó Vízmérce neve 1970 ! 1919 ! 970—919 évi LNV különbsége cm evi arviz tartóssága nap Fekete-Körös — Ant 12 4+10 + 49 Fekete-Körös — Remete 17 12 + 73 Fehér-Körös — Gyula 17,5 3+9 + 43 Kettős-Körös — Békés 22,5 17+5 + 44 Sebes-Körös — Körösszakái 4 3+8 — 38 Berettyó — B.újfalu 8 20 — 62 Sebes-Körös — K.ladány 49 27 +101 Berettyó — Szeghalom +112 Hármas-Körös — Gyoma 50 32,5 + 45 A körösi árhullám keletkezése idején (pl. június 12én) a Tiszán Csongrádnál még igen magas, 861 cm-es (apadó) vízállás volt. Erre jött a Körös árhullám, mely előidézte a 913 cm-es tetőző vízállást. A Fehér-Körös a romániai töltésszakaszon, Kisjenő felett 14-én 5 órakor átszakadt. A szakadáson kb. 90— 100 millió m 3 víz ömölhetett ki. A Fekete-Körösön, a Felfogó csatorna betorkolás felett 13-án 14 óra 30 perckor bekövetkezett szakadáson mintegy 40 millió m 3 víz ömölhetett ki a mederből. Június 15-én 8 órától a Berettyó balpartján a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a kutasi víztározóba 24 millió m : l vizet eresztett ki. Ezek a vizek csökkentették a közeli folyószakaszok max. vízszintjét, de az alsóbb szakaszokon is jelentős volt a három árapasztás 164 millió m 3 vízhozama, mivel az több, mint a Hármas-Körösnek fenti napokra eső 100—140 millió m 3/nap vízszállítása. Fentiekkel kapcsolatban szükséges néhány megjegyzést tenni. A Fehér-Körös felső szakaszán ez az árhullám nem döntötte meg az eddigi LNV-ket. A gyulai folyószelvényben bekövetkezett LNV-t a Fekete-Körös és a Tisza visszaduzzasztó hatása okozhatta. A FeketeKörösön ez az árvíz rendkívül ritka eseményként jellemezhető. A Sebes-Körösön szintén nem keletkezett rendkívüli árvíz. Ezt a felső szakaszon a vízállások és a Körösszakál-i visszatérési idő tanúsítja. Alsó szakaszán azonban, a Berettyó alsó szakaszához hasonlóan, rendkívül ritka eseményként következett be a mostani tetőzés. Ennek magyarázatára igen jó az LNV-k abszolút szintben való felírása: Fehér-Körös — Gyula Fekete-Körös — Ant Fekete-Körös — Remete Kettős-Körös — Doboz Kettős-Körös — Békés Kettős-Körös — K.tarcsa Sebes-Körös — K.szakál Berettyó — B.újfalu Berettyó — Szeghalom Sebes-Körös — K.ladány Hármas-Körös — Gyoma Tisza — Csongrád A Berettyó Szeghalomnál 112 cm-rel, a Sebes-Körös Körösladánynál 138 cm-rel alacsonyabban tetőzött, mint a Kettős-Körös Békésnél. A körösladányi Sebes-Körös LNV 2 cm-rel volt alacsonyabb, mint a köröstarcsai Kettős-Körös LNV szint. A Kis-Sárrét helyén meglévő mélyedés mind domborzati, mind vízrajzi szempontból kedvezőtlen árvízlevonulást, jelentősebb Tisza visszaduzzasztást eredményez. 718 cm 92,48 mAf. 14,08 h. 908 cm 95,18 mAf. 13,14 h. 863 cm 92,39 mAf. 14,10 h. 893 cm 91,63 mAf. 14,12 h. 938 cm 91,17 mAf. 14,12 h. 909 cm 89,81 mAf. 14,12 h. 454 cm 97,37 mAf. 13,10 h. 450 cm 94,55 mAf. 13,20 h. 678 cm 90,05 mAf. 14,02 h. 815 cm 89,79 mAf. 14,04 h. 918 cm 88,52 mAf. 14,16 h. 913 cm 85,98 mAf. 16,20 h. Összefoglalás Az előfordult vízszint visszatérési ideje A KÖVÍZIG működési területéhez tartozó, alábbiakban részletezett 5 folyó 6 vízmércéjén észlelt júniusi tetőző vízszint előfordulási valószínűségét vizsgáltuk kétféle becslési eljárással. A két becslés egyike gamma, illetve normális eloszlásfüggvény alkalmazásával, a másik a Pearson III. típusú eloszlásfüggvény alkalmazásával készült. Az eredmények erősen szórnak, éppen ezért csak becsült, közelítő értékeknek tekinthetők. Átlagos visszatérítési idő évenként Folyó Vízmérce • 197i LNV Fehér-Körös — Gyula 718 Fekete-Körös - Remete 863 Kettős-Körös — - Békés 938 Sebes-Körös — K.szakál 466 Sebes-Körös — K.ladány 815 Hármas-Körös — Gyoma 918 a to •S £ Eh O C e . O N tfí W H a ,_' 0) M PL, ti 20 25 75 60 300 85 85 125 145 25 145 100 Ez a rendkívüli árvíz bebizonyította, hogy a védmű és a védekezési szervezet fejlesztésén túl fejleszteni kell a Körös-vidékén a hidrológiai szolgálatot. Folyóink heves vízjárásúak. A védekezés előkészítésére kevesebb idő áll rendelkezésre, mint más alsó folyószakaszon levő igazgatóságnál. Ezért itt az előrejelzésnek nagyobb a szerepe. Bizonytalan, ismeretlen árvízi helyzetben eredményesen védekezni nem lehet. Közelítően pontos és előre közölt, biztos előrejelzés szükséges. A felső folyószakasz maximális vízszínének közlése csak 2—3 napos előrejelzési lehetőséget ad. A hegyvidék csapadékviszonyaiból az előrejelzés kevésbé pontos lenne, de több napos előnyével hasznos szolgálatot tenne. Előrejelzés tekintetében a román vízügyi szervekkel szorosabb kapcsolatra lenne szükség. Rendkívüli esetben még kihelyezett hidrometeorológiai részlegek tevékenysége is indokolt lehetne. A hegyvidéken a meteorológiai észlelési probléma magyar területek árvédelmi ügye is. A Fekete-Körös magyarországi szakaszán lelassult árhullám VITUKI vizsgálatot indokol. Az anti vízmércétől a remetei vízmércéig csupán 16,1 km a távolság. Ezt a tetőző vízállás 20 óra alatt tette meg. A folyónak ez a lelassulása a folyószakasz árvízi szabályozatlansága lehet. A szabályozás az árhullámok levonulási idejét rövidítené meg. Ez hasznos lehetne a Fehér-Körös árhullám levonulására, de kétséges a Sebes-Körös alsó szakaszára. 56
