Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Szmolenszky Imre: Hozzászólás dr. Steiner József előadásához

Ugyanakkor nem engedélyezünk falusi lakóház építést fürdőszoba, W. C. (vizes helyiség) nélkül. Most módom lenne elkalandozni más szakterületekre: higiénia, talajfertőzés veszélye, településtervezés, kistelepülések olcsó közmű megoldásai, életmód stb. De álljunk meg, és tisztázzuk közös feladatainkat a települések fejlesztésében, illetve annak első ütemében a közmű — fejlesztésben. öt évet foglalkoztam munkatársaimmal a megyében beruházások koordinálásával. Az eredmények, amelyeket kollektív munkával értünk el — a 3000 lakosú és ennél nagyobb lélekszámú településeken — ma már jólrosszul megépített létesítmények. A nagy költség nem engedte meg, hogy kisebb településeken az ivóvíz közművön kívül „nehéz" közművet fejlesszünk. A módszer adott: közmű fejlesztésekre közös beruházások létrehozása szükséges. így sem érhető el rövid időn belül kielégítő eredmény, ha a kis települések (úgy értem, hogy 3000-es lélekszám alatt) közműveire korszerű és gazdaságos műszaki megoldást nem alkalmazhatunk. Nagy segítséget adhatnak a fejlődő mezőgazdasági üzemek az előadásban vázolt feladatok megoldásához. De az összehangoláshoz — a fejlesztési igények összekapcsolásához „nincs recept" — vagy felismerik ennek előnyeit és rendkívüli értékét a településen érdekeltek (vezető szervek) vagy nem. Az adott településen tehát, ha új, kollektív szemlélet nem alakul ki — nincs eredmény. Ma már nem lehet nagyobb létesítményt sehova sem telepíteni a közmű igények kielégítése nélkül — több konkrét esetben, a közmű ellátatlanság miatt bukott meg megyénkben is az „irányított" ipari, vagy lakás, kommunális fejlesztés. Lehetne a „komplex" összetett — de a valójában teljesen indokolt, ésszerű, kézenfekvő megoldási módszerről még sokat előadni — amíg viszont e kérdések legalább „indító támogatást" gazdaságilag nem kapnak — a kis települések közmű helyzete nem javulhat gyorsabban. A továbbiakban rövid elemzésünket ismertetem a megye IV. ötéves tervéből: Az elemzés Baranya megye területére (Pécs, m. város nélkül) vonatkozik. A közmű fejlesztés területén az ivóvíz ellátást és szennyvízközmű fejlettségét vizsgáltuk, településenként és településkategóriánként. Megállapítottuk, hogy városi és községi népességünk közmű ellátottsága igen eltérő. 1976. január l-ig községjellegű településeink száma a jelenlegi 317-ről — feltevéseink szerint — 308-ra csökken. A településkategóriákon belüli népességszám változással számolhatunk, amelyből főként a kiemelt, kiemelésre javasolt, valamint Pécs mj. város környéki településeink népességszáma növekszik jelentős mértékben. A növekvő népességszámú településeken tovább halmozódik a többletigény a közműellátás iránt is. Ivóvíz közmű fejlesztéssel 1971. január 1-én 56 településen, 1976. január 1-én 96 településen számolunk. Szennyvízközmű fejlesztéssel 1971. január 1-én 11 db 1976. január 1-én 16 db településnél számolunk. A vízellátás módja is eltérő, legtöbb településünkön a megyében közkutas rendszerű. A szennyvízközmű fejlesztések szinte kizárólag 3000 lakosnál nagyobb népességű településeinken valósulnak meg és ott, ahol egyáltalán többszintes, vagy sorházas beépítési móddal számolhatunk, például a lakásépítésben. A IV. ötéves terv közműfejlesztési beruházásainak programja valószínűleg meghaladja a III. ötéves tervét. Megvalósítása az igények kielégítését nagymértékben előbbre viszi. Településhálózatunk vizsgálatánál viszont arra a megállapításra jutottunk, hogy a közműfejlesztéseket elsősorban nagyobb súlyú településeinken kell megoldanunk és a fejlesztési kezdeményezéseket a település kategóriák igényeinek elemzésével kell alátámasztanunk. Bármiféle túlzott „átlagellátás" számítása torz képet adhat, a valós helyzet feltárása helyett. A közműfejlesztés az állami és „magán" létesítmények beruházásainak leglényegesebb, kiinduló üteme, amely fejlett és korszerű higiéniai ellátás megteremtését jelenti. Hozzászólás Dr. Steiner József előadásához DR. SZMOLENSZKY IMRE Járási Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőség Siklós A kistelepülések szennyvízelhelyezési és elvezetési rendszere, a mezőgazdasági termelés fokozódó belterjes alakulása, az intenzív szennyvízöntözés, a szennyvízhalastavak, a szennyvíziszap mezőgazdasági trágyázásra való felhasználása, a peszticidek használata közegészségügyi tekintetben oly mértékű változást mutat, hogy ma már azon problémák sorába emelkedett, melyek mellett, mint közegészségügyi ártalmat jelentő tényezők mellett elmenni nem szabad, és szükségszerűen, amint már tapasztaljuk, ezen témák a higiéné központi kérdésévé váltak. Az előbb említett területeken szennyvízcsatornázás természetesen nincs, és csak településenkénti és épületenkénti szennyvízelvezetésről beszélhetünk. Járási szinten a szennyvizek keletkezési helye szerint a szenny vízkérdést két csoportra oszthatjuk: a falutelepülések egyfelől, másfelől a mezőgazdasági úgynevezett majortelepülések szennyvízkérdése. Nézzük meg a Siklósi járás területén a falutelepülések helyzetét. A járásban 84 községünk van: Siklós 7000 lakossal, Sellye, Villány, Beremend 3000 lakossal, a többi község ennél kisebb, egészen 300 körüli lakosság számig. Közülük 3 községben Siklós, Beremend és Harkányban a meglévő törpevízmű mellett a szennyvízközmű épül. Remélhetőleg rövidesen az egész községre kiterjed. További 8 községben van törpevízmű, de szennyvízközmű nincs. A többi községben vízmű nincs. A vízbekötési tervek felülbírálatával egyidőben a szennyvízelvezetés és elhelyezés terveit is felülbíráljuk. A szennyvíztervek nélkül a vízbekötéshez nem járulunk hozzá. A szennyvízelhelyezést ülepítéssel és szikkasztással írjuk elő. Magas szintű talajvíz esetén a gyűjtést rendeljük el. Karsztos területen, mint pl. Máriagyüdön, csak a szennyvízgyűjtést engedélyezzük. Feltétlenül előtérbe helyezzük, csak ásott kutak esetén a hydroforos vízellátást, amennyiben ivóvízminőségű a víz. TJj épületeknél a fürdőszoba, tervezési előírás, egyben higiénikus követelmény. Itt a szennyvízelhelyezést ülepítéssel és szikkasztással engedélyezzük. Ezek szerint minden udvar talaja szennyvízzel telítődik, ha a vízbekötés teljes igénye meglesz. A meglévő helyzetben az árnyékszékek, trágyagödrök, az ólak és istállók miatt annyira szennyezett a talaj és a benne áramló víz, hogy sok olyan községünk van, melyben ivóvíz minőségű vizet adó kút egy sincs.