Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Szmolenszky Imre: Hozzászólás dr. Steiner József előadásához

Sajnos meg kell állapítanom, bármennyire is rosszul esik, de sem az építési hatóságok, sem a vízügyi hatóságok, a községek vezetősége éppúgy nem, a vízmű vállalatok hasonlóképpen nem foglalkoznak a falusi szennyvíz kérdésének megoldásával. Azt is sajnálattal kell megállapítanom, hogy a tervezők tanulmányainak során nem foglalkoznak higiénikus alapismeretek szerzésével, nincsen kezdettől fogva kialakult szemlélet. Ezért különösebb súlyt nem helyeznek a falu szennyvizének valamilyen módon való jó megoldására. Vagy nem foglalkoznak valamely átfogó tervvel, mely megoldaná a problémákat. A kivitelezők sem nagyon értenek hozzá. Vannak esetek járásunkban is (Sellye, Szakmunkásképző Iskola szennyvíztelepe), amikor 3—4-szer kell átvenni a szennyvíztelepet a helytelen megépítés miatt. Súlyosbítja a kérdést a peszticidek mind nagyobb mértékben való használata. Nincsen megoldva az itt keletkezett szennyvizek elhelyezése, különösképpen magas talajvizes területeken. Ezekhez hozzájárul a másik nagy megoldatlan állapot: a mezőgazdasági majorokban keletkezett emberi és állati szennyvizek elvezetése és elhelyezése. A trágyáié gyűjtése omlófélben lévő aknákban, az istálló környezetében folydogáló trágyáié, a trágyáié kihordásának elmulasztása, a fedetlen gyűjtőaknák, a szállítóeszközök állapota, melynél fogva pontosan meg lehet állapítani a szállítás útját. A felszíni vizek szennyezése, a hiányosan vagy sehogysem kezelt szennyvizekkel való öntözés és halak táplálása, szennyvíziszappal való talajkezelése mind súlyos problémák. Mindezek a körülmények a talaj szennyezésével az ivóvízellátás aggodalmas problémáját állandóan és szünet nélkül súlyosbítják. Végső fokon az enterális járványok keletkezéséért felelőssé tehetők a szennyvizek több esetben. Közismertek az ilyen járványok (Szeged, Siklósi Kórház). Ezekkel részleteiben nem foglalkozunk. Az elmondottak alapján éppen ezért meglepő, hogy a szakkönyvek és a szakemberek alapos részletességgel foglalkoznak a szennyvízelvezetés, a szennyvízkezelés, a szennyvízelhelyezés módjaival a városokban és ipartelepen, de hogy mi történik a községekben és mit kell tenni a községekben keletkezett különböző típusú szennyvizekkel, azzal senki sem foglalkozik. Mindezek az állapotok szükségessé teszik, hogy minél több és minél átfogóbb, széles körben alkalmazható megoldásokat keressünk. Nem érdektelen a falusi viszonyokra figyelemmel az alábbi néhány javaslat: 1. A vízügy vagy vízmű vállalatok csak akkor adják meg a vízbekötési engedélyt, ha már előzőleg a szennyvízelvezetés és elhelyezés megépítése megtörtént. Szükséges ez a kivitelezésnél gyakran észlelhető hibák elkerülése végett. 2. A településhálózati fejlesztési tervben távlatban a szennyvízkérdés megoldását is fel kell vetni. Meg kell állapítani többéves ütemben a lehetséges módokat. Az egyedi vagy közmű megvalósítást erőltessük és rögzítsük le ütemezve a lehetséges megoldási módokat. Ennek előfeltétele a vízellátás kérdésének megoldása törpevízmű formájában, és ez szabhatja meg a szennyvízkérdés egyedi vagy közműves megvalósítását. Nálunk például Vajszló községben a törpevízmű a folyó évben a vezetékhálózattal együtt megépül és már most folynak tárgyalások szennyvízközmű létesítésére kollektív összefogással. Ennek megfelelően a községekre nézve kívánatos felfektetni a községek kataszterét a talajvízállás alapján. Ennek megfelelően a szennyvízelhelyezés módja már a tervezésnél megoldható. Egyedi megoldás a jobb, vagy közmű építés szükséges. Olyan községben, ahol például 10 év múlva létesítenek vízművet, már most el kell határozni, hogy a szennyvízkérdés közmű nélkül hogyan oldható meg. Ehhez szükséges a talajvízszínállás ismerete, mert ez határozza meg a megvalósítás módját: az elhelyezés gyűjtéssel, vagy szikkasztással lesz lehetséges. Hasznos lesz a talajvízállás alapján a községek kataszterének felállítása. A megoldás módját az anyagi erő is befolyásolja. Ennek hiányában nem erőltetjük a közmű megvalósítását, hanem kizárólag egyedi megoldásokat javasolunk. Azonban ha tudjuk, hogy a közmű-fejlesztés szükséges talaj vízadottságok miatt, és más megoldás nem lehetséges, mint legjobb megoldást a közmű megépítését javasoljuk a vízmű létesítésével. Itt nagy jelentőségű a többszörös erőösszefogás. A fentiekből következik, hogy a településhálózat fejlesztési tervben meg kell határozni már előre a szennyvízkérdés megoldásának valamely módját, és a létesítési ütemtervet akár 15 évre előre. Egy ilyen tartalmú fejlesztési tervben válik világossá előttünk, hogy melyik településen mit és hogyan kell létesíteni, és ezzel a tervszerűséggel kézben tudjuk tartani a szenny vízkérdés megoldását és a megoldás irányítását. Ennek a felmérésnek a kidolgozásában nekünk higiénikusoknak a szakszerűség és eredményesség biztosítása végett nagy részt kell vállanunk. 3. A házi vízbekötéseket engedélyezni kell, ez elsőrendű közegészségügyi feladat. Megtörténik azonban, hogy csak kerticsapra kérnek bekötési engedélyt, és a már engedélyezett kerticsapra való vízbekötés révén közegészségügyi vagy egyéb hatóság ellenőrzése és tudta nélkül építik meg laikus vagy veszélyes módszerrel a házi vízvezetéket és a szennyvizek elhelyezését. Kérdés, hogy nem volna-e szükség ebben a tekintetben valamely megelőző intézkedésre. Igaz, hogy ez a vízfelhasználási mód a későbbiekben nyilvánosságra juthat. 4. Előfordul, hogy a vízbekötést valamely hatóság ellenzi, mert a törpevízmű rendelkezés csak utcai csapok útján való ivóvízellátást engedélyez. Ez ma már elavult feltétel, mely módosításra szorul. Víz nélkül nem követelhetünk fürdőszobát. 5. Községi — vállalati — tsz-összefogás szennyvízközmű létesítéséhez valamely községben ma egyetlen járható út. A különállóan való megoldás a beruházó részére nagy befektetést igényel, általában nehezen valósítható meg. Emiatt idegenkednek az egyedi szennyvízmegoldástól. Az összefogás viszont az egész település előnyére válik, csak le kell folytatni a szükséges komoly tárgyalásokat. 6. Szükséges építészmérnöki, építésztechnikusi képzéshez alap vagy továbbképzés a higiénés ismeretek megszerzése, illetve kibővítése céljából feltétlenül szükséges. A tervek felülbírálata során lényegesen kevesebb lenne a tartalmatlan vita, mely a tervezés higiénikus irányát is megzavarhatja. 7. Olyan községekben, ahol nincs vízmű, meg kell követelni a hidroforos megoldást, amennyiben van az épületben ivóvízminőségű vizet adó ásott kút. Ezzel együtt a szennyvízkérdés is megoldódik. Ezt az elvet építési engedélyek kiadásánál kellene érvényesíteni. 8. A megyei tervosztály foglalkozzék egy olyan gondolattal, hogy a koordinációs bizottság a kis településeknél kulcskérdésnek tekintse a szennyvízberendezések építését, illetve az építésnél a kollektív módszernek az alkalmazásával igyekezzen megvalósítani a szennyvízberendezések létesítését. Az eddig elmondottak csak vázlatát adják annak az aggodalomnak, ami bennünket higiénikusokat eltölt, ha elgondoljuk, mit tartogat a jövő, ha elmulasztjuk időben tárgyalás alá bocsátani a kis települések szennyvízelhelyezési problémáját. 40