Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Beretzk Péter: A szikesek átalakulásának hatása a madárvilágra

gyakran változtatja és újítgat rajtuk, s a tanterven. Ez pedig szintén hiba". „Az iskolák ilyen vagy olyan rendszere és tanterve magában véve nem hozhatja meg az óhajtott sikert, mert tudományt és tudományosságot nem az iskolai rendszer, s nem a tanterv, hanem csupán az egyéni munkásság és az összcselekvőség alkot és hozhat létre. Azután a leghelyesebb szervezetnek, s a legcélszerűbb tantervnek is csak lassan érlelődnek meg gyümölcsei, s az igen gyakori újolgatások és változtatások többet ártanak, mintsem használnak. „Ha a gyümölcsfát folytonosan átültetgetjük vagy minduntalan mással felcseréljük, sohasem fogjuk gyümölcsét szedni." Már Hunfalvy szerint is „nincsen olyan tudomány, mely teljesen be volna végezve, s melyet egész teljességében az iskolákban lehetne a tanulóval közölni." Még az egyetemen is „a tanári kar a különböző tudományokból úgyszólván csak töredéket közölhet Önökkel, s ezeknek feldolgozása, kiegészítése és megtökéletesítése Önök saját dolga és kötelessége. A tanári kar leginkább csak a módszerrel, a tudományosan fegyelmezett gondolkodás módjával, a tudományos anyag gyűjtésében és feldolgozásában követendő eljárással ismertetheti meg Önöket, egyszóval a tanári kar Önöknek csak utat és a módot mutathatja meg, melyen haladniok, s melyet követniök kell, hogy saját megfigyeléseik, nyomozásaik és búvárkodásaik által tehessenek szert a tudományra, a tudományos alkotásra. Ingyen semmit sem adnak az istenek, s kivált a tudományban való előmenetel éber figyelmet, folytonos szorgalmat és ernyedetlen munkát kíván." „Mindenkinek" egyaránt szép feladata, egyaránt fontos kötelessége van az állam és a társadalom iránt... Minden életpálya, s minden hivatás megkívánja az általános műveltséget, s a különös szakismeretet s az állam és társadalom csak úgy boldogulhat, ha kiki saját bőrén kellő képességgel bír s híven teljesíti kötelességét," . . . Eddig Hunfalvy legnemesebb emberi, közösségi és hazafias érzésektől áthatott, felelősségtudattal elmondott, ma is ugaynúgy aktuális államvezetői szavai. VII. Mivel nemzetközi szinten az egyetemeket és oktatóikat a világszínvonalú tudományos koncepciók és azok elterjedése keretében a nagy koncepciók elismertetésével kapcsolatos nemzetközi szintű tevékenység jellemzik, lássuk az elmúlt száz évet ilyen oldaláról is. A kezdet e tekintetben jó volt, mert Hunfalvy is már nemzetközileg elismert nagy tekintély volt, összehasonlító egyetemes földrajzi irányzatával. A nemzetközi hírnév főként Lóczy, majd Cholnoky nevével kulminált, akik tudományos iskolát teremtettek, elsősorban természeti földrajzi irányzattal. Közülük Cholnoky elsősorban volt elfoglalva minden ágával az akkori geográfiának. Lóczy iskolája geológiai-morfológiai iskola, Cholnokyé zömmel geomorfológiai, tágabban pedig természeti földrajz — leíró földrajzi iskola. Cholnoky az utolsó geográfus-polihisztor, mert az emberföldrajzot is művelte, bár kisebb mértékben. — Emellett mindketten exprolátorok, Kína- és Belső-Ázsia kutatók, Lóczy nemzetközi kongresszus-szervező és a Balaton-monográfia fő szervezője volt. Külföldi nemzetközi földrajzi kongresszusokon sokat szerepeltek, tanítványaikkal, munkatársaikkal együtt. Az utolsó negyedszázad nemzetközi szintű profeszszora egyetemünkön a 9 éve elhúnyt Bulla Béla volt, aki a Nemzetközi Földrajzi Unióban több bizottság keretében dolgozott, több nemzetközi Földrajzi Kongresszuson, valamint Negyedkorkutató Kongresszuson vett részt. Bulla csak geomorfológus volt. A testvéráltalános, gazdasági földrajzi tanszék vezetője Mendöl Tibor zömmel a településföldrajzot művelte nemzetközi szinten. Bulla és Mendöl és részben még Cholnoky tanítványai képviselik a jelenlegi földrajzos generációt, amelyik sok siker jegyében viszi előbbre a magyar geográfia érdekeit. A „ma" eddigi sikereit használta azzal a Nemzetközi Földrajzi Unió, lévén igen jó véleménye a magyar geográfia helyzetéről, hogy 1971-ben Magyarországon kívánta megrendezni a NEFU Európai Regionális Kongresszusát, ahová külföldről mintegy 600 vendég érkezett. Az említett Regionális Kongresszus rendezéséről az ELTE geográfus gárdája is ki vette a részét. Dr. Láng Sándor A szikesek átalakulásának hatása a madárvilágra DR. BERETZK PÉTER Hazai szikeseink élővilág-kutatása csak századunk első felében kezdődött meg rendszeresen. Mindezideig a szikesek inkább a mezőgazdákat foglalkoztatták hasznosítás céljából, ami nem volt könnyű feladat ezen az „elátkozott földeken". Vízellátása kiszámíthatatlan volt, dacolt mindenféle kísérletezéssel. Ösi hasznosítása a legeltetés volt. Alacsony sós növényzetét, valamint jellegzetes növényét a széki sást zsenge korában juhokkal legeltették. Kedvező körülmények között székfűvirággyűjtéssel, aszály idején a sziksósepréssel merült ki a hasznosítása. A környéki lakosság alkalmazkodott az adott viszonyokhoz, ha lehetett libákat nevelt, a megöregedett „csatakot" aljnak, vagy kemencefűtésre használta. A nyár derekán a kiszáradt szikesek — fehértavak — sivataggá változtak. A szikes azonban talajában még ekkor is őrizte tetszhalott állapotban élővilágát. melyet az első bővizű zápor életre keltett. A szikes életéhez a víz nélkülözhetetlen volt. Évtizedek előtt sikerült kitenyészteni egy sótűrő rizsfajtát, mely főleg a Körösök mentén tenyészett, majd további tenyésztésekkel a világkereskedelemben is kiváló termést adott. Azóta folyóink menti szikeseken a rizsföldek száma megsokszorosodott. Halgazdaságok létesültek ott — főleg folyóink mentén — ahol a szükséges vízszerzés lehetősége biztosítva volt. A szikesek bő planktontermők, halastavak részére kifizetőnek bizonyultak. Sok tízezer holdra emelkedett a mesterséges halastavak területe és napjainkban is épülnek halastavaink. Ott, ahol elegendő víz nem áll rendelkezésre az ősi hasznosítással, legeltetéssel pásztorkodnak és javítják a legelőket időnkénti elárasztással, trágyázással. Természetes, ezen eljárás is változtat bizonyos fokig a szikes talaján. A földcsere (digózás), kémikáliák a magasabb szikes talajok termőfölddé alakítás céljából ma is használatosak. A szikesek említett hasznosítására, átalakítására vonatkozóan számokkal nem rendelkezem, csak felsoroltam azon módokat, melyekkel a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlon a szikesek arculatát és életét megváltoztatták. Az ősszikeseket, az édes vízzel hasznosított területeket vízi madarak népesítették be és vízi madárvilág költözött az új vízborításos területekre. A sík pusztának víz nélkül is vannak madarai. 24