Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Vendl Aladár†: Schafarzik Ferenc tanulmányai a budapesti forrásokról

ügyi miniszter ezzel a munkával Schafarzikot bízta meg. 1891-ben ezit a feladatot is a legnagyobb részletességgel és pontossággal oldotta meg. Így kapcsolódott bele a szabályozás nagy művébe. Rozlozsnik Pál a Schafarzikról tartott akadémiai 'emlékbeszédében a következőket mondotta: „És ha utunk az Al-Dunára visz, s a Kazán-szoros felé haladva elénk tárul Európa egyik legfenségesebb tájképe, amelyben Trajén útja és a Szécheinyi-út fennen hirdeti két évezredes múltnak két Legnevezetesebb időszakát, szeiniteljük a megemlékezés néhány meghitt pillanatát szerény tudósunk emlékének, aki e vidék évtizedekig tartó fáradságos tanulmányozásával e helyen is elismerést és dicsőséget vívott ki a magyar tudományinak". Hetvenöt éve, hogy Schafarzik megkezdte a fővárosi források hidrogeológiájának részletes vizsgálatát. Legelőször a Rác-fürdő (ma Imre-fürdő) forrásaira irányította figyelmét. 1898-ban elkészült ezeknek a forrásoknak a megvédésére írt munkája és a hozzátartozó javaslat. Ebben, a munkában néhány bevezető sorban vázolta a fürdő történetét. A fürdő a XV. században, „Corvin Mátyás uralkodása alatt" épült, s a királyi várpalotával folyosó kötötte össze. „Később a török hódoltság alatt e fürdő mint „zöldoszlopos fürdő" volt ismeretes. 1696. március 16-án Lipót király e fürdőt a babyloniai születésű Pergassi Jánosnak ajándékozta, akinek utódai azt 1774-ben Zagler Márkusnak, ennek örökösei pedig 1860-ban Heinrich Np. János orvostudornak eladták, akinek örökös családja a fürdőt még ma is bírja". Folytatódik a dolgozat a terület geológiájának öszszefoglaló ismertetésével. A Budai-hegységnek dolomitjáról Schafarzik azt írta, hogy ennek a képződménynek „vastagsága és ennélfogva terjedése a mélység felé tetemes". Hangsúlyozta a hegység rögös szerkezetét. A rögöket mélyen ható hasadékok választják ei egymástól. A vetődési síkok ÉÉNy—DDK-i irányban és erre közel merőlegesen NyDNy—KÉK-i irányban szelik át a jobb parti területet. „Ezen elvetődések függőleges méretei igen különbözőek, kezdve a néhány méternyi eltolódástól egészen azon óriási elvetődésig. amely viszonyítva a Gellért-hegy 235 méter, vagy a Hármashatárhegy 496 méter t. sz. f. magasságokig felmelkedő cMoarijütjához, a városligeti artézi kútban -—809,02 méter t. sz. alatti mélységben a Zsigmondy Vilmostól kimutatott dolomit által, jellemezve van". „A budai hegységnek forrásokban és patakokban rendkívüli szegénységét érthetővé teszi kőzeteinek minősége. Nemcsak a mészkő és mészmárga, hanem főleg a dolomit is egy olyan kőzet, amely tömörsége dacára is számtalan kisebbnagyobb hasadékainál fogva a vizet a maga tömegén keresztül könnyen átbocsátja". „A kisebb-nagyobb mélységekbe lehatoló vetődések pedig fokozottabb mérvben képesek a meteorvizeket elnyelni, valamint azokat a vizeket -is befogadni, lamelyek a szomszédos márga és kiseelli agyag lejtőkről feléjük lefutnak. Minden a budai hegység területére hulló csapadék tehát — amelynek fölöslege pl. felhőszakadás alkalmával vadvizek alakjában pár óra alatt a Dunába nem ömlik — végül is a dolomit mélyen lenyúló tömegébe jut. Ilyen módon tehát a dolomittömeg összes szűkebb és tágasabb erekből álló hasadékhálózata vízzel meg lesz töltve." A továbbiakban, vázolta Schafarzik a víz mozgását. A dolomitrögök szűk, kapilláris hasadékerezetén a nagy súrlódás miatt a víz csak lassan mozog lefelé. A tágasabb vetődéseken elleniben a vízoszlop mozgása sokkal nagyobb arányban jut kifejezésre. Mivel a víz mozgása a nagyobb hasadékokban, ezekben; a főbb csatornákban élénkebb, a dinamikai nyomás ezekben kisebb, mint környékükön. Tehát a finomabb repedésekben levő víz a nagyobb hasadékokba kiömlik, s így 'gyarapítja a nagyobb hasadékokban levő víz tömegét. így a csapadékvizek cirkulációja a dolomit legmélyebb régiójáig is lehat, vagyis addig, ameddig a dolomit fekvőjében levő át nem eresztő kőzetet el nem éri. Vagyis a víz a dolomit dőlése irányában addig fog lehatolni, amíg természetes vagy mesterséges forráscsatornák alá nem kerül, amelyeken a hidrosztatikus nyomásnak engedve fölszálló forrás alakjában fölfélé tódul. „Természetes, hogy ez a fölszállás a ruptura-rendszer legmélyebben fekvő, vízhatlan rétegektől el nem takart hasadékán fog bekövetkezni". A Budai-hegységben a Hármashatárhegy K-i tövétől, vagyis az üröm—békásmegyeri hegyek K-i szélétől a Gellérthegy Dhí végéig követhető vetődéses hasadás húzódik, amely fedetlen, vagy csak részben fedett. Ez a legmélyebben levő hasadás a budai melegforrások kilépési helye, ún. termális vonal (ezt a kifejezést ebben a munkájában használta először Schafarzik). Minden adat ismeretében a vázoltak alapján megszerkesztette az első földtani szelvényt a források területéről (1. ábra). 1. átírta . ^héicüitufi mámja 1: TjŰŰŰ.—^Za^a&jáycv a ijoMziuáyficx a (huLii lóxzc vcnat&ozéuiif 2: I, ({üCcnfien I: I. 1. ábra. Földtani szelvény a Sas-hegytől a városligeti artézi kútig (Az ábrák Schafarzik saját kezű rajzainak félnagyságúna kicsinyített másolatai) 10