Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Vitális Sándor: A vízellátás helyzete és távlati célkitűzései Magyarországon

ken 2500 kútban) a talajvízszín változását, s ma már a talajvízállás előrejelzése is megoldott kérdés. A Magyar Állami Földtani Intézet talajvíztérképeiből és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet észleléseiből ismerjük az országban azokat a területeket, ahol a talajvíz ivásra vagy öntözésre felhasználható. A kitermelhető, felhasználható talajvízkészletet országosan kereken 41 m

3/sec-r'a becsülik. Egyes területeken kisebb községekben és a tanyavilágban még ma is a talajvíz a fő ivóvízszerzési mód. 2. Partiszűrésű víz A partiszűrésű víznek igen nagy szerepe van az ország ivóvízellátásában, főleg a Duna, Dráva, Rába és az észak-magyarországi folyók mentén. Budapest főváros első vízműve 100 évvel ezelőtt 1868-ban a mai Parlament helyén ugyancsak partiszűrésű vízre, a Duna kavicsteraszára települt, s a Fővárosi Vízművek nagyarányú fejlesztése a jövőben is a partiszűrésű kutak számának növelésével történik. Jelenleg a Fővárosi Vízművek 818 kútja, és 3 galériája üzemel csúcsban 700 000 m

3/'nap teljesítménnyel. A távlati 10 éves fejlesztési terv szerint a Szentendrei szigeten kb. 67 csápos kutat mélyítenek 450 000 m

3/nap teljesítménnyel. Még nagyobb távlatban rendelkezésre áll még Csepel sziget, melynek előzetes kutatása most folyik. Végső kifejlesztésben Tököltől- a Szentendrei sziget északi csúcsáig 67 km hosszúságú folyamszakaszon lehet hasznosítani a partszűrésű vizet (budapesti Dunaszakasz kivételével), mely hosszú évtizedekig biztosítja a főváros ivóvízellátását. Partiszűrésű vízre települ pl. Győr, Vác, Dunaújváros stb. vízműve. A partiszűrésű víz tartósan kitermelhető készletét országosan kereken 77 m

3/sec-ra becsülik. 3. Karsztvíz A karsztvíznek nagy szerepe van a Durjántúli Középhegység, és az Északkeleti Középhegység környékének vízellátásában, de igen fontos szerepe van főleg a Dunántúli Középhegységben a szén- és bauxitbányászatban. Az itt kiemelt karsztvíz 1968-ban kereken 550 m

3/perc volt, melyből kereken 20 m

3/perc ivóvizet és 70 m

3/perc ipari vizet hasznosítanak, míg a többi egyelőre a befogadókba kerül. A Dunántúlon számos város, község és ipari üzem vízellátása karsztvízből történik, s a távlatban ennek még nagyobb szerepe lesz. A nagymérvű bányavízemelés miatt a Dunántúli Középhegységben a karsztvíz szintje rohamosan süllyed, ezért sok természetes karsztforrás teljesen elapadt vagy hozamuk erősen lecsökkent. A folytonosan növekvő bányavízemelés hatásának, a karsztvízszint csökkenésének megfigyelése érdekében folyamatosan kiépül a karsztvíz-megfigyelő kúthálózat. Ez ideig a Dunántúli Középhegység területén kereken 120 figyelő kút ván. A tartósan kitermelhető karsztvízkészletet országosan kereken 12 m

3/sec-ra becsülik. 4. Rétegvíz A rétegvíznek, vagy ahogy általánosságban használjuk az artézi víznek a legnagyobb szerepe főleg az alföldek ivóvízellátásában van. Az első artézi kutakat az országban több mint 100 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmos bányamérnök mélyítette, és megalapozta a magyar kútfúróipart. Egymás után mélyülnek le az artézi kutak az alföldi városokban és községekben, úgyhogy a második világháború előtt számukat már 20 000-re becsülték. A második világháború után nyilvánvaló lett, hogy az Alföld ivóvízellátását elsősorban az artézi kutakra, a rétegvizek igénybevételére lehet és szükséges alapozni. Ennek érdekében 1958-ban elkezdődött az artézi kutak számbavétele, s azóta folyamatosan történik. Az 1968. év végén 49.819 artézi kutat tartanak nyilván. (Ebből 40 650 ma is működik, 8200 tönkrement és 950 sikertelen). Az ország 3246 helységéből ma 2228 helységben van artézi kút, s 1018 főleg hegyvidéki helységben nincs. A tervszerű fejlesztés eredménye, hogy ma már az Alföld csaknem összes helységében van artézi kút. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy egyes helységekben túlzottan sok, főleg a kisebb mélységű 30—50 m mély artézi kút van (Pl. Debrecenben 2122, Hódmezővásárhelyen 929, Kecskeméten 782, Szegeden 467 db). Az artézi kútfúrás ma is alapja főleg az Alföld ivóvízellátása fejlesztésének, s ezért évente átlagosan 900—1000 új kutat fúrnak ma is. Rétegvízre (artézi kutakra) települ a legtöbb alföldi város (pl. Debrecen, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba) és számos község vízműve. A rétegvíz (artézi víz) tartósan kitermelhető készletét országosan kereken 80 m

3/sec-ra becsülik. * Röviden ismertettem az ország ivóvízellátási helyzetét, az igénybevehető felszín alatti vízfajtákat. A távlati célkitűzések ismertetése előtt röviden meg kell emlékeznem az Országos Vízgazdálkodási Kerettervről, mely 1965-ben készült el az országos vízgazdálkodás távlati tervezése céljából. , 4. ábra. Az épülő és tervezett nagyobb regionális vízművek (Illés Gy. után) BORSOD [NÓGRÁD\ tNY/RSEG \BUDAPESTi.Debrecen ) y // \ //séd' t-Jzombafhely

\BAKCNY) UG/Í.M . BALATON Nfe HZALAy^if /ASZSÁG Körös Kecskemét BEKES CSONGRÁD, Szeged [MECSEK 100 km Megépült és építés alatt álló regionális vízmüvek Tervezett regionális vízmüvek 20