Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

MEGEMLÉKEZÉS ELHUNYT TISZTELETI TAGJAINKRÓL - Dr. Lászlóffy Woldemár: Hallósy Ferenc

nyugodtan támaszkodhat, mert minden további kutatás biztos földtani alapját képezik. A 116 nyomtatásban megjelent tanulmánya közül 24 vízföldtani vonatkozású. A klasszikus földtani szemlélet és a gyakorlati vízföldtan kapcsolata kiemelkedően összefonódik a „Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben'' (Földt. Int, Évk. 1912.), „A budapesti hévforrások földtani fejlődéstörténete'' (Magy. Baln. Ért. 1912.), a ..Salgótarján környékének hidrogeológiai viszonyai" (Hidr. Közlem. 1919.), „Az esztergomi barnaszénterület karsztvize" (Hidr. Közi. 1921.), az „Egri langyosvizű források" Földt. Int. Évk. 1923.), a „Hidrogeológiai vizsgálatok a Balaton ÉK-i partján levő fürdőhelyek és községek vízellátása érdekében" (Földt. Int. Évi Jel. 1929—32.), „A talajvíz és a szénbányászat" (Hidr. Közi. 1939.). „A Borsod—Heves vármegyei miocén barnakőszénmedencék hidrogeológiai vU.-onyai" (Hidr. Közi. 1950.), valamint „A Bükk-hegység régi .tömegének földtani és vízföldtani viszonyai" (Hidr. Közi. 1954.) c. dolgozatában. Vízföldtani tapasztalatainak szinte összefoglalásaként: „A geológia és a hidrológia kapcsolata" c.. a Hidrológiai Tájékoztató 1967. májusi számában, 85. életévében közzétett tanulmányát külön is kiemeljük. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban levelező tagjává választotta, 1957-től a föld- és ásványtani tudományok doktora. Számos előadásával és szakcikkeivel a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) és a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) tudományos munkájában egész életében részt vett. Ezenkívül a Magyar Földrajzi Társaság és a Barlangkutató Társaság tudományos életében is tevékenykedett. A MFT alapításának centenáriumán, 1948-ban, a MHT pedig megalakulásának 50. évfordulóján, 1967ben tiszteleti tagjává választotta. A MFT-nak több évtizeden át választmányi tagja volt, 1966-ban pedig „A Bükkhegység felsőpermi Brachiopodái" c. monográfiájáért a Szabó József Emlékérem odaítélésével tisztelték meg. 1955-ben a „Szocialista Munkáért" Érdeméremmel, 1969-ben — a Magyar Állami Földtani Intézet alapításának centenáriumán — a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Az elmondottak csak szerényen tükrözik egy munkában és alkotásban eltöltött rendkívül gazdag életút eseményeit. Ügy érezzük, hogy Schréter Zoltán dr. a MFT centenáriumi emlékplakettjén olvasható: „Magyar honod földjét szeresd, titkait kutasd" jelmondat szellemének, érdemdús életével mente et malleo maradéktalanul eleget tett. A tudományos munkásságát élete végéig folytató mester a szaktudományok minden művelőjének mind szakmai, mind emberi téren mindenkor példaképül szolgálhat. Dr. Vitális György Hallóssy Ferenc 1890—1970 Január 27-én kísértük utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben, ahol dr. Lászlóffy Woldemár elnökségi tagunk búcsúztatta a következő szavakkal: „1931-ben figyeltünk fel Rád. Amikor az ország a gazdasági válság legmélyebb pontján állott, a Földművelésügyi Minisztérium Sajó Elemér elgondolása szerint, pályázatot írt ki a vízügyi szolgálat tökéletesítésére és hatékonyságának fokozására vonatkozó javaslatokra. Pályamunkásban, amellyel elnyerted az első díjat, a következőket írtad: „Ami kicsink van, azt úgy kell ápolnunk, hogy egy talpalatnyi föld, egy csepp víz, egy makula energia kihasználatlanul ne maradjon. Sokan akarunk élni e kis földdarabon, és ennek megvan a lehetősége is. Végre ráeszméltünk Alföldünkre, mint eddig kiaknázatlan kincsesbányánkra, melynek földje termékeny, csak a termékenység életfeltételeit kell megeteremteni. Öntözni kell az Alföldet". Majd így folytattad „Az: Alfölddel a legtávolabbról is öszszefüggő kérdések műszaki vonatkozásait nyilván kell tartani, felkutatni, adatok beszerzése útján tisztázni, ebből az Alföld fejlődésére vonatkozó elveket leszűrni, és mindezek alapján olyan nagy és minden kérdést súlya szerint mérlegelő tervet kell készíteni, amelyben a lehetőségek teljes egészükben kifejezésre jutnak, és amely felé az Alföld műszaki fejlődésének haladnia kell." Íme, nemcsak a költők és írók látnak a jövőbe. Korodat 30 évvel megelőzve vázoltad fel, azt ami napjainkban vízgazdálkodási kerettervként valósult meg. S hogy mennyire a keretterv gondolata lebegett szemed előtt, azt bizonyítja pályamunkád egész felépítése. Hiszen a gazdaságfejlesztés minden feladatát felsorolja a piackutatástól a termelés és értékesítés megszervezésén át az oktatási kérdésekig. Ebből a kis, nyomtatásban csak kivonatosan megjelent írásodból tudtuk meg, kicsoda a körünkben a maga posztján szerényen dolgozó Hallósy Ferenc. Egycsapásra megszerezted őszinte nagyrabecsülésünket, mert e néhány sorban egyaránt benne volt izzó hazaszereteted, melegen érző szíved, a szűkebb munkakörödön túlmutató nagy szakmai tudásod és közgazdasági beállítottságod. A műszaki tevékenység a gazdasági élet szolgálata. Ha a mérnök több akar lenni, mint egyszerű eszköz, a népgazdaság szemszögéből kell néznie munkásságát. Ez a felismerés vezette Hallósy Ferencet a közgazdasági összefüggések burgó tanulmányozására, és éppen ezért minden feladatát az országépítés részének tekintette. Ezt tükrözik mind a magyar haltenyésztés fejlesztését, mind a Duna—Tisza csatorna építését szolgáló, mind a vízitársulatok feladatait szolgáló írásai. És ennek a beállítottságának köszönhette, hogy a minisztérium halászati ügyosztályáról hamarosan a tervezési osztály élére került, majd 1945-ben a földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki szolgálatának vezetésére kapott megbízást. 6