Hidrológiai tájékoztató, 1970 június
A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Neuhuber Friderike: Adatok a Fertő tó kémizmusához
földalkalia-érték azonban nem olyan nagy mértékben, mint a nátrium-, vagy alkalinitás-érték, úgyhogy északon egy pozitív F—A-eltérés keletkezik, ami azt mutatja,' hogy a szóda tartalom itt teljesen eltűnt. A víz ionösszetétele itt hasonló a normális karbonátvizekéhez. Az észak—déli irányban ide-oda ingadozó össz-ionkoncentrációhoz hasonlóan tolódik el a negatív F—A értékek határa is szélhatás következtében. Csendes időben az északi csatornanyíladékig ki lehet mutatni szódatartalmat (6. ábra fent). Szélsőséges szélviszonyok idején ez északi irányban egészen Illmitz magasságáig húzódik fel, vagy délen a déli csatornanyíladékig húzódik vissza. Megkíséreltük, hogy hosszanti és haránt szelvények alapján hasonló F—A-eltéréseket mutató körzeteket határoljunk körül. Csendes időben (7. ábra) a tó déli részén negatív értékek mutatkoznak. Az északi részen, északkeleten nagyobb pozitív eltérések fordulnak elő. A legkisebb pozitív F—A-értékek a nyugati part egy sávjában találhatók, míg az északi rész legnagyobb részében közepes pozitív eltérések állapíthatók meg. Északnyugati szél esetében eltolódnak az egyes zónák. (8. ábra.) Szóda csak messzebb, délebbre fordul elő. A legkisebb pozitív F—A eltérések zónája szintén nem nyúlik fel messze északra. A közepes pozitív eltérések övezete a délre messzebb behatoló, nagyobb pozitív eltérések zónája által összeszorul, míg keleten Pátfalunál, északkeleten Védény, és északnyugaton Fertőszéleskúton még nagyobb pozitív eltérések mutathatók ki. Feltehető, hogy a déli tórészbe szódatartalmú talajvíz jut, míg az északi részt földalakalikarbonát tartalmú talajvíz befolyásolja. Az északi befolyás jelentősége talán megnőtt egy más régebben előrehaladó folyamat, vagy a vízállás megemelkedése és az ennek hatá7. ábra. Az F—A eltérések körzeteinek határa szélcsendben (1968. július 10.) sa alatt bekövetkezett csekélyebb párolgás és csekélyebb kalcium és magnézium-kicsapódás miatt, és ezt még fokozza az uralkodó északnyugat-délkeleti áramlás, mert fennáll annak a lehetősége, hogy a csatornán át túlnyomórészt szódatartalmú víz folyik le. Hogy a hozzáfolyások milyenek (tóparti források, „Kochbrunnen", Lajta- vagy Duna-talajvíz, mélyvizek, sóval átitatott üledékek) mellékes. Egyes helyeken megállapítható volt, hogy nádasi források gyakorolnak bizonyos befolyást és jégmentes helyek vagy szembetűnően vékonyabb jégtakaróval borított helyek is más töménységeket és ion-viszonyokat mutatnak. Pontos kémiai elemzések és áramlás-mérések, amelyeket jég alatt végeznek, vetnének nagyobb világosságot erre a kérdésre. IRODALOM Emszt K.: 2. Mitteilung aus dem Chemischen Laboratórium der agro-geologischen Aufnahmeabteilung der kgl. ungar. Geologischen Anstalt. Jahresber. d. kgl. ungar. Ceol. Anst. für 1902, Budapest. 1904, 212—224. ábra. Az F—A eltérések körzeteinek határa ÉNy-i szélben (1969. május 21.) Pritsch V.—Tauber A.: Die Mineralwasser des Neusiedlerseegebietes. Wiss. Arb. aus d. Burgenland, Eisenstadt, 1959, H. 23. 34—47. Geyer F.—Mann H.: Limnologische und fischereibiologische Untersuchungen am ungarischen Teil des Fertő. Arb. d. Ungar. Biol. Forschungsinstitut. Tihany, 1939, 9. 64—193. Hock R.: Ein Beitrag zur Chemie des Neusiedlersee-Wassers. Prakt. Chemie, Wien, 1957, Jg. 8. H. 6. 163—166. Knie K.: Uber den Chemismus der WSsser im Seewinkel und der Neusiedlersees. Wiss. Arb. aus d. Burgenland, Eisenstadt, 1959, H. 23. 65—68. Moser J.: Der abgetrocknete Boden des Neusiedlersees. Jahrbuch der k. u. k. Geol. Reichsanstalt, Wien, 1840, Bd. 16. 338—344. Pichler J.: Entwicklung und wissenschaftliche Forschung des Neusiedlersees und seiner Umgebung. Hidrológiai Közlöny, 1969. 189—200. Sauerzopf F.: Der Wasserhaushalt des Neusiedlersees. Wiss. Arb. aus d. Burgenland, Eisenstadt, 1959, H. 23. 101—104. Schroll E.: Zur Geochemie und Genese der Wasser des Neusiedler Seegebietes. Wiss. Arb. aus d. Burgenland, Eisenstadt, 1959. H. 23. 55—64. Szontagh T.: Geologisches Studium des Fertő-Sees. Jahresber. d. kgl. ungar. Geologischen Anstalt für 1902, Budapest, 1904. 206—211. Varga L.: Die physikalisch-chemischen Verháltnisse des FertőSees. Hidrológiai Közlöny, 1932. 21—41. F-A mvl/l = 0,25-0,50 Q50-Q75 : : : : 0,75-1,00 IIII 100-1.25 •"*"»» ° negatív F-A érték t-i hatóra F-A : mvl/l SSB Q00 -0,25 = 0,25 -0,50 --- 0,50 -0,75 :: 0,75 -1,00 I , I 1,00-1,25 II 1.25 -1,50 1,50 -1,75 a negatív F-A érték É-i határa ( 155