Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Kárpáti István-dr. Kárpátiné Nagy Vera-Borbély György-Szekér Lajos: A Fertő tavi vegetáció-kutatásaink célkitűzése és eredményei

A Fertő tavi vegetáció-kutatásaink célkitűzése és eredményei DR. KÁRPÁTI ISTVÁN*—DR. KÁRPÁTINÉ NAGY VEUA*— BORBÉLY GYÖRGY*—SZEKÉR LAJOS** +Agrártudományi. Főiskola, Keszthely; +-}-'Vízgazdálkodási Társulat, Sopron A Fertő tó komplex kutatási célkitűzéseihez csatlakozva kutatjuk a tó állandó- és időszakosan vízzel borított részeinek vegetációját. Ennek alapján átfogó képet kívánunk kialakítani a magyarországi tó-szakaszra vonatkozóan. Tanulmányozzuk a társulások cönotaxonómiai viszonyait, társulásszérkezetét és synökológiai jellemzőit. A társulásdinamikai törvényszerűségek kutatása során mérjük az egyes állományok fitomassza produkcióját, évi-periódikus és szukcessziós változásait. Kutatásainkat, mind az elmélet, mind a gyakorlat (vízrendezés, mezőgazdaság) szempontjaival igyekeztünk összhangban végezni. Elméleti jellegű kutatásaink szervesen csatlakoznak a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő . Fertőtáj Bizottság célkitűzéseihez. A bevezető sorokban jelzett törvényszerűségeket kívánjuk megismerni a tó állandó- és időszakosan vízzel borított részeinek viszonylatában. Gyakorlati feladatainkat az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság tevékenységének biológiai alátámasztása érdekében súlyozzuk. Az igazgatóság gyakorlati munkáját kívánják eredményeink szolgálni. Ezen túlmenően hasznos alátámasztást szándékozunk adni a nádgazdasági gyakorlat felé. A gyakorlati célkitűzések szerint két fontos problémakört elemzünk: a) Az egyes hínár- és nádasállományok fitomasszaprodukciója, különös tekintettel a tó feltöltődési folyamatában játszott szerepükre. b) A nádasállományok evapotranszspirációjának vizsgálata a tó vízgazdálkodási viszonyainak ismeretéhez. ' A következőkben tájékoztatást kívánunk nyújtani eddigi eredményeinkről. Kutatási eredményeinken kívül főleg Bojko H., Tóth L. és Csapody I. adatait használtuk fel elsősorban. Mindenekelőtt tekintsük át a tó állandó vizei és parti zonációinak cönotaxonómiai viszonyait: A Fertő ló vegetációjának társulásrendszertani áttekintése A) Lemno-Potamea Soó 68 . a) Hydrochari-Lemnetea (W. Koch et Tx. 54) Soó 68 I. Hydrocharietalia Rübel 33 1. Hydrocharition (Vierhapper) Rübel 33 1. Lemno-Utricularietum Soó 28 b) Potametea Tx. et Prsg. 42 II. Potametalia W. Koch 26. 2. Potamion eurosibiricum W. Koch 26. 2. Myriophyllo-Potametum Soó 34 potametosum balatoniéi myriophylletosum spicati III. Ruppietalia maritimae J. Tüxen 60 3. Ruppion maritimae Br.—Bl. 31. 3. Parvipotameto—Zannichellietum pedicillatae Soó (43) 47 4. Najadetum marinae B)\ Cypero-Phyragmitea Soó 68 IV. Phragmitetalia W. Koch 26 5. Scirpo-Phragmitetum W. Koch 26 phragmitetosum schoenoplectetosum litoralis phragmiti typhosum typhetosum bolboschoenietosum maritimi cladietosum 5. Bolboschoenion maritimi Soö (45) 47 6. Bolboschoenetum maritimi Continentale Soó 27 schoenoplectetosum tabernaemontani phragmitetosum A Lemno-Potametea divízión belül, kutatásaink alapján, négy növénytársulást ismerünk a Fertő tóról: 1. Lemno-Utricularietum 2. Myriophyllo-Potametum 3. Parvipotameto-Zannichellietum pedicillatae 4. Najadetum marinae A Parvipotameto-Zannichellietum és a Najadetum marinae kimondottan halophil jellegű társulások. A többi társulás összetételét tekintve ríem mutat eltérést hazánk édesvizeiben előfordliló hasonló nevű állományoktól. Ezt a kérdést azonban tovább kívánjuk tanulmányozni, mert úgy látszik, hogy tüzetesebb vizsgálatok alapján a Lemno-Utricularietum és a MyriophylloPotametum társulatoknak tartott fertőtavi állományokat a Najadetum- marinae hoz kell majd bevonnunk ökológiai és társulásszerkezeti megokolások alapján. A nyílt víz hínártársulásához csatlakoznak a CyperoPhragmitetea divízión belül tárgyalt társulások. Á nádas állományok szintén halophil jellegűek. Itt is, tüzetesebb vizsgálatok alapján, minden valószínűség szerint revízióra lesz szükség a taxonómiai besorolás tekintetében. A nádas állományoknak több szubasszociációját különítjük el. Ezek egy részét már Tóth L. tanulmányából ismerjük. Az ő adataihoz különösen a határozottan halophil jellegű- szubasszociációk felismerésével adtunk kiegészítést. Továbbá vizsgálataink alapján ismert a Fertő tó területéről a Scirpo-Phragmitetum cladietosum is. Kutatásaink alapján a Scirpo-Phragmitetumnak következő szubasszociációit ismerjük a Fertő tó területéről: a) phragmitetosum b) schoenoplectetosum litoralis c) typhetosum d) phragmiti-typhosum e) cladietosum f) utricularietosum g) bolboschoenietosum h) schoenoplectetosum tabernae-montani A Phragmitetalia sorozaton belül még ismertté váltak a Fertő tóról a Bolboschoenetum maritimi, a Cladietum marisci, Juncetum maritimi balatonicum, Caricetum elatae és Caricetum acutiformis-ripariae társulások is. Elkészítettük a Fertő tó magyarországi szakasza elterjedtebb növénytársulásainak 1 :10 000-es léptékű vegetáció térképét. Ehhez hasznosan alkalmaztuk alaptérképül a Győri Vízügyi Igazgatóság által készített • szintvonalas térképet. Az előadáson bemutatott vegetáció térképről szemléletesen szemünkbe tűnik, hogy a nyílt vízben túlnyomó részben a Myriophyllo-Potametum myriophylletosum spicati terjedt el. Egyes nádas állományok által körülvett elsekélyesedett vizekben pedig a Najadetum marinae különböző szubasszociációi alakultak ki. Nemcsak cönológiai, hanem florisztikai szempontból is érdeklődésre tarthat számot a Scirpo-Phragmitetum schoenoplectetosum litoralis Fertő-tavi előfordulása. Első előfordulását Tóth L. mutatta ki, majd őt köve156