Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Ferencz Magdolna: Zoobenthos vizsgálatok szikes vizekben

mind összetétel, mind pedig mennyiség tekintetében szabályozza. A vízkészlet ezzel együtt a felhígulás, vagy a sókoncentráció fokozódása, az időszakos kiszáradás olyan jelenségek, amelyek egyrészt az időjárás függvényei, másrészt messzemenően determinálják a mesozooplankton összetételében és mennyiségében tapasztalható különbségeket. Ez az oka annak, hogy évszakonként, de a különböző évek azonos szakában is (pl. tavasszal) feltűnően más a mesozooplankton ugyanabban a szikes vízben is. Abban az esetben, ha a különböző helyen levő közel fekvő szikes víz (pl. bugci tavak) mesozooplanktonját azonos időben vizsgáljuk gyakran szembetűnő mennyiségi és minőségi eltéréseket tapasztalunk. A makroklíma különösen az utóbbi esetben (bugaci tavak) azonos, tehát a különbségeket más környezeti tényező, vagy tényezők okozzák. Ilyeneknek tartom pl. az alzatot (homokos, vagy laza iszap), a Na-ion mellett tapasztalható különbségeket, a vízmélység eltérő voltát, a submersus növényzet hiányát, vagy jelenlétét, az eltérő mikroklímát stb. Vázolt összefüggésekkel indokolhatjuk azt, hogy évszakonként feltűnően különböző a mesozooplankton. Pl. a pusztaszeri Dongértóban 1967. március 10-én: Diaptomus-Cyclops-Daphina, május 11-én: Daphina-Diaptomus, szeptember 6-án: Moina- Diaptomus, december 1-én: Diaptomus-plankton alakult ki. Hasonló különbséget tapasztaltunk az ugyanazon a napon (pl. 1966. június 13-án) vizsgált két viszonylag egymáshoz közel levő tó esetében is. A pusztaszeri Dongértóban Moina-Diaptomus-, ugyanakkor öszeszéken Diaptomus-Diaphanosoma-planktont figyeltünk meg. Szikes vizeink egy része kiszárad. A kiszáradás folyamata fokozatosan csökkenti a fajok számát. Az utolsó fázisban, amikor már alig van a tómederben víz, csak az Arctodipatomus spinosus, vagy csak a Moina brachita nagyszámú egyedei népesítik be a sűrű, iszapos vizet. Thienemann II. biocönotikai alapelvét talán sehol nem tapasztalhatjuk szembetűnőbben érvényesülni, mint az astatikus szikes vizeinkben. A szikes vizekben élő fajok hiányát, vagy jelenlétét, utóbbi esetben elszaporodásukat befolyásoló további tényező a vízben lebegő kolloidális szervetlen anyagok mennyisége, az ezzel összefüggésben álló megvilágítási viszonyok (fényklíma), ami mellett szól az egyidőben vizsgált kardoskúti Fehértó és a kunfehértói Fehértó mesozooplanktonjának a különbözősége. Előbbi sok lebegő szervetlen anyagot tartalmazó igen sekély vízi biotop, míg utóbbi viszonylag mélyebb, tisztább víztömeg. Előbbiben nyáron Moina-Diaptomus, utóbbiban pedig Diaphanosma-Diaptomus-planktont figyeltünk meg. Szikes vizeink egy részét gazdag makrovegetáció (nádas) övezi (pl. öszeszék), más részének parti öve növényzet nélküli (pl. Dongértó), egyesekben sok az alámerült növényzet (pl. kunfehértói Fehértó). Ezekben a vizekben az ugyanazon a napon vett plankton-minták is mások voltak. Több szikes víz esetében tapasztalható a növényzet előretörése, a nyílt víz visszaszorulása (pl. kunfehértói Fehértó). A folyamat még nem változtatta meg lényegesen a víz kémiai összetételét, még dominálnak a szikes vizekre jellemző faunaelemek is, de ugyanakkor az utóbbi években egyre több kozmopolita-faj él bennük (Cládocera, Rotatoria), mint korábbi (1949, 1953) vizsgálataim idején. Mélyreható és szembetűnő változást hoz egy-egy szikes víz életében az emberi beavatkozás, pl. haltenyésztés (szegedi Fehértó), kacsatenyésztés (Kakasszék). Utóbbi zooplanktonja 1966-ig megközelítően azonos volt az időközben rezervátummá nyilvánított Dongértóéval. 1966-tól kacsatenyésztésre használják. 1967-ben már eltűnt a vízből az Arctodiaptomus spinosus, s elszaporodtak benne az elszennyeződött vizekre jellemző Cladocera-íajok. Végezetül megemlítek néhány problémát, amelyet eddig nem vizsgáltunk, de tudjuk azt, hogy az érintett kérdések és összefüggések megértéséhez tanulmányozásuk feltétlenül szükséges. Ilyenek a következők. Milyen összefüggések vannak a biotikus tényezők (mikro- és makrovegetáció, rovarlárvák, Rotatoria- és Entomostraca-fajok kölcsönhatása stb.) és a mesozooplankton között. Hogyan hat az algavegetáció a mesozooplanktonra? Hogyan függ össze az elsődleges és másodlagos produkció a szikes vizek termelésbiológiai folyamatában. Tisztázandó kérdés a szikes vizek tömeges szervezeteinek (pl. Arctodiaptomus spinosus) az autökológiája. Mi az alapja pl. annak, hogy a hónapokig tartó kiszáradás után ismét megjelennek a jellemző fajok. Befejezésül engedjék megjegyezni, hogy előadásom tájékoztató jellegű volt, nem kívántam a részletekre kitérni, annál is inkább, mert vizsgálatainkat nem tekintjük befejezetteknek. Kérem tisztelt hallgatóim szíves tanácsát, ha mód van rá munkánkba való bekapcsolódásukat, hogy a szikes vizek életét minél tökéletesebben megismerhessük, s ezzel hozzájáruljunk az IBP célkitűzéseinek a megvalósításához. Szabadjon ezt az alkalmat arra is felhasználnom, hogy megköszönjem munkatársaimnak, a szegedi kutatógárdának eddig végzett önzetlen, lelkes részvételét a komplex téma kidolgozásában. Tegyenek meg továbbra is mindent azért, hogy hazánk e sajátos vizeit minél jobban megismerhessük, a feltárt tényekkel segítsük elő gazdasági hasznosíthatóságukat. Zoobenthos vizsgálatok szikes vizeken DR. FERENCZ MAGDOLNA Józseí Attila Tudományegyetem, Szeged Hazai szikes vizek zoobenthos vizsgálatát 1963. április 5-én kezdtem, összesen 8 tavat vizsgáltunk, 51 alkalommal. A zoobenthos részletes feldolgozását 2 tó esetében végeztem el eddig (Kardoskút és Kunfehér tó). Mivel azonban két tó vizsgálati eredményei nem elegendőek a szikes tavak jellegzetességeinek megállapítására, kiegészítés képpen a többi tóból is egy év (1967, illetve 1968) 6—6. illetve Bugacról 4—4 gyűjtés anyagát, csupán a rendszertani kategóriákig lebontva, azok mennyiségi eloszlását próbáltam összehasonlítani. Hangsúlyozni kívánom, hogy — az összes faj teljes ismerete hiányában — pillanatnyilag csak vázlatos képet nyújthatok a hazai szikes tavak zoobenthos faunájáról. A gyűjtések alkalmával, esetenként átlag 2 dm

3 iszapmintát vettem. Az anyag kimosása 0,35X0,35 mmszembőségű drótszitán történt, kiválogatás után 6%-os formaiinban rögzítettem az állatokat. A gyűjtéseket általában évszakonkét végeztük. Az egyes tavak legjellegzetesebb élőhelyeiről (partközeiből, növényzet közül illetve nyíltvízből) vett minták összehasonlítása nem mutat éles eltérést, mivel egyrészt a sekély tavak a párti nád- illetve sásszegélyen kívül a középrészükön sem teljesen növény mentesek általában, másrészt a csekély hydrográfiai eltérések meglehetősen hasonló életkörülményeket biztosítva 135