Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Molnár Béla: A dél-alföldi szikes tavak keletkezése

keringésébe, anélkül, hogy e törekvések eredménytelenek, fölösleges költségeket pocsékolók legyenek. A munkaközösség 1962. óta 5 természetes állapotban levő Szeged környéki szikes víz (ún. tó) tudományos feldolgozását végezte el (kunfehértói Ferhér tó, kardoskúti Fehér tó, öszeszék, Dongér tó, Kakasszék). Jelenleg a bugaci szikes vizek (Bogárzó tó, Szekercés szék, Ródli széktó) vizsgálata folyik. A vizsgálatok során geológus, geográfus, vízkémikus és a biológusok dolgoznak együtt azonos vizsgálati objektumokon, azonos időben. Az 1962. óta végzett földtani, természeti földrajzi, hidrográfiai, vízkémiai vizsgálatok eredményeire alapozott hidrobiológiái kutatások alapján megállapíthatók azok a legfontosabb környezettani összefüggések, amelyek a szikes vizek élővilágának időszakos alakulását, minőségi és mennyiségi összetételét befolyásolják. Az eddigi vizsgálatok alapján ismertté vált a szikes vizeket benépesítő növény- és állatvilág jelentős része, valamint az elsődleges termelés folyamatának főbb mozzanatai (1. Kiss I. és Uherkovich G. munkáit). A vizsgálatok során nyert adatok továbbá körvonalazzák a szikes víznek, mint élettérnek az anyagforgalmát, a biológiai produkciót befolyásoló tényezőket. A fentebb főbb vonásaiban körvonalazott eredményeket szakmai körökben elhangzott előadások és a különböző szakfolyóiratokban megjelent tudományos közlemények ismertették. (Az eddig megjelent tanulmányok jegyzékét a beszámoló mellékleteként közöljük.) A vizsgálatok eredményeire alapozott tanácsadással már eddig is sok esetben segítették az altémán dolgozók a tanulmányozott tavak halászati, vagy más irányú hasznosítására törekvő szervezetek (Tsz., Állami Gazdaság) munkáját. Mindezeken túl a vizsgálatok eredményeként könyvelhető el az is, hogy az Országos Természetvédelmi Tanács 2 szikes tavat (pusztaszeri Dongér tó és a kardoskúti Fehér tó) védetté nyilvánított, ami megteremtette annak lehetőségét, hogy ezek a felszíni vizek a magyar és a külföldi kutatók számára továbbra is természetes állapotban levő tudományos vizsgálati objektumok maradjanak. összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk azt, hogy á Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága által irányított és támogatott komplex kutatások az eltelt 7 év alatt elsősorban elméleti kérdéseket oldottak meg, de azok többsége alapul szolgálhat a gyakorlati célok megvalósítását elősegítő alkalmazott zott kutatásokhoz, illetőleg ahhoz, hogy az alföldi szikes vizek egy részét mielőbb népgazdasági hasznot hozó objektumokká lehessen átalakítani, másokat pedig a hazai és nemzetközi tudományosság számára megőrizni. Az 1962. óta megjelent tanulmányok jegyzéke 1. Ando M.: Geomorphologische und hydrographische charakterisierung des Kunfehér-Sees und seiner Umgebung. Acta Ceographica, V. 1—7, 1961—64. 2. Ando M.; A DK-Alföld természeti földrajzi adottságainak jellemzése (kandidátusi disszertáció összefoglalása és tézisei), 1964. 3. Andó M.: Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen Teiche im südlichen Teil der grossen Tiefebene. Acta Geographica, VI, 1—4, 1966. 4. Andó M.—Mucsi M. Klimarythmen im Donau—TheissZwischenstromland. Acta Geographlca, VII, 1—6, 1967. 5. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. — III. Results of the investigation of the Solonetz of Orosháza. Acta Biologica, XI, 1—2, 1965. 6. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. — IV. Investigations on the Solonetz meadow soils of Orosháza. Acta Biologica, XI, 3—4, 1965. 7. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. — V. Results of the investigation of the „Fehértó" of Orosháza. Acta Botanica Hung., 12, 1966. 8. Ferencz M.: Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-Teiches („Fehértó") bei Kardoskút. Acía Biologica, XI, 3—4, 1965. 9. Ferencz M.: Beitrage zur Zoobenthos-Untersuchung des Kunfehértó. Acta Biologica, XIII, 1—2, 1967. 10. Kiss I.: A Kardoskút—Pusztaközponti Fehértó mikrovegetációja. Szegedi Pedagógiai Főiskola Evkönyve, 1959. 11. Kiss 1.: Vízfeltörések vizsgálata az Orosháza környéki szikes területeken, különös tekintettel a talajállapot és a növényzet változására. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963. 12. Kiss I.: Vízfeltöréses (forrásos) talajfelületek vizsgálata Dél-Alföld szikes területein, különös tekintettel a mikrovegetáció tömegprodukciós kialakulására. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968. 13. Marék N. és munkatársai: Untersuchungen über Probleme der Algenzüchtung. Szeged, 1965. 14. Marián M.: The Herpetofauna of the Fehértó (Laké Fehér) near Karkoskút, Hungary. Vertebrata Hungarica, VIII. 1—2, 1966. 15. Marián M.: Die Amphibien- und Reptilienfauna des Kunfehértó (Kunfehérsodasees) in Ungarn. Vertebrata Hungarica, X, 1—2, 1968. 16. Miháltz I.—Mucsi M.: A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, 10, 1964. 17. Megyeri J.: Vergleichende hydrofaunistische Untersuchungen an zwei Natrongewássern. Acta Biologica, IX, 1—4, 1963. 18. Molnár B.—Mucsi M.: A kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 9, 1966. 19. Mucsi M.: A soltvadkerti Petőfi-tó földtani viszonyai. Földtani Közlöny, 95, 2, 1965. 20. Sterbetz 1.: A kardoskúti Fehértó madárvilága. Vertebrata Hungarica, VII, 1—2, 1965. 21. Sterbetz I.: Adatok a kardoskúti Természetvédelmi Terület emlős- és halfaunájához. Vertebrata Hungarica, VIII, 1—2, 1966. 22. Sterbetz I.: A kardoskúti Fehértó védetté nyilvánításának első eredményei. Állattani Közlemények, LIV, 1—4, 1967. 23. Sterbetz I.: Vadrécék környezetvizsgálata a kardoskúti természetvédelmi területen. Aquilla, LXXV, 1968. 24. Sterbetz L: Der Zug der Zwerggans auf der ungarischen Puszta. „Ardea", 56, 3—4, 1968. 25. Uherkovich G.: Beitráge zur Kenntnis der Algenvegetation der Natron-bzw. Soda-(Szik)-Gewasser Ungarns. — I. Über die Algen des Fehér-Telches bei Kunfehértó. Acta Botanica Hung., XI, 1965. 26. Uherkovich G.: Beitrage zur Algenflora der Nátron-(Szik)GewSsser Ungarns. — I. Eugleophyteen aus dem Teich Öszeszék. Acta Biologica, 13, 3—4, 1967. 27. Uherkovich G.: Beitrage zur Kenntnis der Algenvegetation der Natronl bzw. Soda-(Szik)-GewSsser Ungarns. — II. Über die Algen des Teiches Öszeszék. Hydrobiologia, 33, 2, 1969. A dél-alföldi szikes tavak keletkezése DR. MOLNÁR BÉLA József Attila Tudományegyetem, Szeged Az alföldi szikesek komplex feldolgozása, javítása és hasznosítása érdekében régóta folynak hazánkban vizsgálatok. Az alföldi szikes tavak részletes és komplex kutatásával azonban csak az utóbbi években foglalkoznak (Fehér J. 1961—64, Megyeri J. 1963, Kiss I. 1963. Ando M. — Mucsi M. 1967. Marián M. 1969) Pedig indokolt, hogy a különböző eredetű szikes tavakat, azok változásait is megismerjük. A dél-alföldi szikes tavak földtani kutatásában eddig elért eredmények lehetővé teszik, hogy — a Dunavölgyi szikes tavak kivételével — földtani szempontból már rendszerezzük ezeket a tavakat. A továbbiakban célunk a dél-aldöldi szikes tavak keletkezésének, keletkezési idejének,földtani viszonyainak és vízföldtanának összefoglaló áttekintése. A Dél-Alföld pleisztocén-végi és holocén földtani fejlődés-törtnete A Dél-Alföldön a pleisztocén végére három egymástól eltérő földtani felépítésű és jellegű tájegység alakult ki. 1. A Duna—Tisza közi hátság a Duna-völgy fölé 30 m-re, a Tisza alluviuma fölé majdnem 40 m-re kiemelkedő változatos felszínű terület. Földtani felépítésében a plesztocén jelentős részében lerakódott eolikus üle124