Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr.Megyeri János: Tájékoztató a magyarországi szikes vizek kutatásáról

A XI. Hidrobiológus Napok keretében megrendezett szikesvízi szimpózium előadásai A szikesvizek hidrobiológiái kutatását — tekintettel hazai természeti adottságainkra — a nemzetközi szak­mai közvélemény is jellegzetes magyar feladatnak te­kinti. Főképpen osztrák szakemberek javaslatára ezért került sor Magyarországon a Szikesvízi Szimpózium megrendezésére 1969. szeptember 29-től október 4-ig. Az elhangzott előadások általános hidrobiológiái, víz­kémiai, botanikai, zoológiai területre terjedtek ki. Több magyar és osztrák előadás a Fertőn végzett kutatások eredményeiről számolt be. Ezek a Fertő-táj ügyének előtérbe kerülése miatt részünkről különös érdeklődés­re tarthatnak számot. A nagysikerű szimpózium előadásainak túlnyomó többségét az alábbiakban adjuk közre. Tájékoztató a magyarországi szikes vizek kutatásáról DR. MEGYERI JÁNOS Szegedi Tanárképző Főiskola, Szeged Földünk lakosságának nagymértékű szaporodása, az iparosodás fejlődése, sok más mellett, két alapvető probléma megoldása elé állította az emberiség jelenjét és jövőjét szívükön viselő felelős vezetőket. Neveze­tesen: hogyan lehet biztosítani a normális emberi élet fenntartásához szükséges kellő mennyiségű és minő­ségű szerves anyagot és a vizet. E kettő nélkül ugyanis az általános emberi jólét és boldogulás elképzelhetet­len. Olyan feladatok ezek, amelyeket csak nemzetközi összefogással, a részeredmények nemzetközi viszony­latú kölcsönös felhasználásával lehet megoldani. A feladatok megvalósításáért, nemzetközi együttmű­ködés keretében (IBP) számos magyar kutató is dol­gozik. így pl. 1962-ben a Magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Bizottsága olyan feladatok kutatására to­borozta a szegedi kutatókat, amelyek mindenekelőtt szolgálják a hazai tudományos és gyakorlati igényeket, de ugyanakkor messzemenően hozzájárulnak az emlí­tett nemzetközi törekvések megvalósulásához is. A személyi és dologi adottságok, valamint a Szegeden folyó korábbi kutatások eredményei indokolták azt, hogy az 1962-ben megindult kutató munka elsődleges célja és feladata az Alföld, közelebbről Szeged és kör­nyéke vizeinek, vízkészletének a tudományos megis­merése. Ezt a célkitűzést juttatja kifejezésre annak a komplex témának a címe is, amelyen 1962. óta dolgoz­nak a szegedi kutatók, illetőleg amelyről a továbbiak során elhangzó előadásokban tájékoztatni kívánjuk a szimpózium résztvevőit. A téma címe: Szeged és környéke vizeinek hidrobiológiái és hid­rogeológiai tanulmányozása ipari, mezőgazdasági és közegészségügyi szempontból. A téma számos részfeladatot foglal magába, ame­lyet három csoportra, altémára bontva igyekszik meg­oldani a témán dolgozó munkaközösség, melynek tag­jai a JATE Földtani, Földrajzi, Növénytani és Állat­rendszertani Intézete; a Szegedi Tanárképző Főisko­la Növény- és Állattani Tanszéke; a Móra Ferenc Mú­zeum és a szegedi Vízügyi Igazgatóság vízkémiai labo­ratóriuma kutatóiból (dr. Andó Mihály, dr. Bodrogkö­zy György, dr. Ferencz Magdolna, dr. Horváth Andor, dr. Kiss István, dr. Marián Miklós, dr. Megyeri János, dr. Molnár Béla, Szépfalusi József, dr. Uherkovich Gá­bor, dr. Varga Izabella) szerveződtek. A komplex téma kutatási feladatainak egyik csoport­ját, altémáját képezi a természetes szikes vizek hidrog­ráfiai és hidrobiológiái vizsgálata. Mint ismeretes, a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) a szerves eredetű élelmiszerek és ipari nyersanyagok növelése érdekében célul tűzte ki az egész Föld élővilágának felmérését, a legjobban termelő életközösségek anyag- és energia­forgalmának, az elsődleges termelés folyamatának megismerését. Ilyen célkitűzésű vizsgálatokra különösen alkalma­sak a természetes, azaz kultúrhatásoktól még mentes felszíni vizek, tavak. Hazánkban, konkrétan Szeged környékén többek között ilyenek a szikes vizek. A századforduló óta szervezetlenül, szórványosan végzett főleg florisztikai, illetőleg faunisztikai jellegű kutatások eredményeire alapozva 1962. óta éppen a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága te­remtett lehetőségeket a szikes vizek szervezett tanul­mányozására. A szikes vizek részletes, sokoldalú tanulmányozása elméleti és gyakorlati szempontból hazánkban igen időszerű. Napjainkban lépésről-lépésre alakul át a magyar táj. Egymásután tűnnek el a természetes álla­potban levő tájdarabok, hogy helyet adjanak az ered­ményesebb termelést, a közjót hatékonyabban szolgáló kultúrtájnak. Ez a természetátalakító folyamat szük­ségszerűen érinti Alföldünk speciális, a tudomány szá­mára sok újat ígérő tájelemeit, a szikes vizeket is. Mindezekből következik, hogy foglalkoznunk kell a szikes vizekkel egyrészt azért, hogy tudományos feldol­gozásuk a magyar és nemzetközi tudományosság szá­mára megtörténjék mielőtt az emberi beavatkozás kö­vetkeztében meg nem szűnik a lehetősége a természe­tes állapotban levő szikes vizek vizsgálatának. Sürge­ti a vizsgálatokat a mindennapi élet gyakorlata is, amely valamilyen formában hasznosítani kívánja eze­ket a ma még nagyrészt inproduktív vizeket. A gazda­sági életbe való tervszerű bekapcsolásuk előfeltétele viszont a részletes tudományos feldolgozás, a minél többoldalú megismerés. A szikes vizek természetének a bennük élő életközösségeknek sokoldalú megismeré­se teremti meg azokat az alapokat, amelyek figyelem­be vételével a szikes vizeink egy részéből strand- és gyógyfürdőt, más részéből halastavakat, vagy valami­lyen más, hasznot hozó objektumokat lehet majd lé­tesíteni, azaz be lehet kapcsolni a gazdasági élet vér­123

Next

/
Oldalképek
Tartalom