Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Károly Zoltán: A Velencei tó vízgazdálkodási kérdései

új lakótelepek, gyártelepek. A lakosság általában csak azt látja, arról szerez tudomást, ami a föld felett, az utca szintje felett látható. Azt, hogy ezek a nagyszerű létesítmények mennyi eltakart, föld alatti járulékos létesítményt igényelnek, kevesen tudják. A vízrendezési létesítmények túlnyomó többsége 2. kép. Gaja Malom-csatorna baloldalt: az 1968-ban befedett szakasz, jobboldalt: nyílt, befásított partu szakasz (Foto: Párniczky József) kép az Aszalvölgyi árok Lövölde-utcai szakaszának lefedését és 1969-ben építette az Aszalvölgyi árok Felszabadulás úti szakaszának lefedését. Ezek a sok milliós munkák csak az építés idején tűnnek fel, utána az útburkolat eltakarja a létesítményt. olyan, hogy azok létét ritkán érzékeljük, inkább csak akkor, ha már veszély van. Ki gondol arra, hogy egy-egy lakótömb alatt sok drága föld alatti létestímény van, köztük a csapadékvízlevezető hálózat. 1968-ban építette a város az Ybl Miklós lakótelep előtti Malom-csatorna szakasz lefedését, 108. kép 109. 3. kép. Az Aszalvölgyi árok napjainkban készülő csatornázása (Foto: Párniczky József) A közelmúlt létesítménye, a város által több év alatt egyre jobban kiépített vidámpark melletti csónakázótó azzul sorolható be a vízrendezési művek sorába, hogy az kivételesen olyan, amely megépülte után is láthatóan hirdeti építtetőjének alkotó tevékenységét. A Velencei tó vízgazdálkodási kérdései KAROLYI ZOLTÁN Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár A Velencei tó jelen és jövő problémáinak jobb érzékelhetősége érdekében érdemes egy kicsit visszatekinteni a tó múltjára. A Velencei tó fenekét felsőpannóniai rétegek alkotják, melyekre vékonyabb, vastagabb holocén kori tavi és mocsári üledékek települtek. Ez a körülmény vezette Szabó Károlyt a század elején arra a következtetésre, hogy a tó a pleisztocénban keletkezett, amikor is nagyobb területű és magasabb vízállású volt. A pleisztocén kori rétegeket ugyanis a 110 m-es szintvonal magasságában találta meg a déli parttól kb 350 m-re. Később Sümeghy József ezt a feltevést megcáfolta és a Velencei tó keletkezését későbbre, az óholocén elejére teszi. (Sümeghy J.: A Velencei tó" kialakulása. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1944. évről, 29—35. Bp. 1952.) Ekkor következett be az a tektonikai süllyedés, melynek eredménye lett a tó medencéjének kialakulása. A tavi és mocsári korszak kezdetét az újholocén elejére lehet tenni. A tó területén lerakódott kavicsos anyagot a befolyó patakok a tó DNy-i végén Seregélyesig elterült ún. Nádas-tavon keresztül a pannóniai agyagos fenékig kierodálták, és a patakok vize ezután gyűlt össze tóvá. Az így kialakult tó az évezredek során elöregedett, mocsarassá vált. A települések kialakulása után fel• Előadásként elhangzott az MHT Közép-dunántúli Csoportja 1969. június 26-i előadóülésén. merült a rendezés igénye is. A római időkből két ilyen létesítményről tudunk. Az egyik a sokak által ismert ún. Gránit-kapui kőtöltés," a másikat Pátka határában csapolták le. A honfoglalás után a Velencei tó és környéke hasonlóan a Mezőföldhöz halban és vadban való gazdagsága miatt fejedelmi birtok volt. Először 1787-ben és 1790-ben került sor arra, hogy megpróbálják a Velencei tavat lecsapolni. Ebből a célból fél öl szélességű lecsapoló árkot építettek Dinnyésen keresztül a Kajtori tóig. Az árok kicsinek bizonyult, el is hanyagolták, ezért beiszapolódott és szinte teljesen eltűnt. Később a tóparti birtokosok, amikor Mária Terézia királyi biztosai Magyarország ármentesítési munkáit megkezdték, a lecsapolás ügyét megemlítették az illetékeseknek. A kérdés elfogadásra talált és akkor készült el a tóról az első térkép. Utána a vármegye és a parti birtokosok felszólítására CHIAPO BENIAMINUS (Csapó Benjámin) a vármegye hiteles földmérője 1792-ben elkészítette a lecsapolási tervet latin nyelven OBSERVATIONES HYRAULICAE DE LACU WELENTZENZIS címmel. A terv három fő variánst tartalmaz. Az egyik terv övcsatornákkal akarta a tavat körülvenni, hogy a befolyó patakok vizét felfogva a tavat lecsapolja. Csapó szerint ez a lecsapolás 10 hónap alatt megtörténik. A kivitelre nem került sor, csak terv maradt. A fenti néhány példa is jól illusztrálja, hogy már elég régen felvetődött a Velencei tó rendezésének igé93