Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Vajnai Imre: Székesfehérvár város vízrendezésének múlja és jelene

1. ábra. Vázlat Székesfehérvár főbefogadó vízfolyásairól (lépték nélkül) 1963 tavaszán mutatta meg ez a vízfolyás, hogy milyen veszélyt jelent a város életében. Tavaszi eső és fagyott talajon bekövetkező hóolvadás emberemlékezet óta nem észlelt nagyságú árvizet okozott. Hidrológiai mérések és számítások szerint a levonult árhullám 100 évenként egyszer előforduló mértéke 23,5 m

3/ mp volt. Legnagyobb rombolást a kórházban okozta a vízelöntés, behatolt a víz a Vöröshadsereg úti házak és számos mellékutca házának telkére, kertjébe és pincéjébe. Nagy volt a kár a csatorna „Alsó-városi" szakaszán: itt ki kellett lakoltatni a Berényi és az Eötvös utca környékén több ház lakóit. A nagy árvíz után a Vízügyi Igazgatóság tanulmánytervben dolgozta ki a vízfolyás rendezésére elképzelhető változatokat, és a gazdasági összeh.Tori'ításukat. Ennek eredménye: az aszalvölgyi vízmű felett, a Rác-völgyben, 500 000 m

3 nagyságrendű tározót kell építeni, a Berényi út hídjánál 200 000 m

3-es tározó létesüljön, a Béke-téri fedett szakasz 263 m hosszon való meghosszabítása a Felszabadulás-út elejébe 160 m-rel felhaladva, a Széchenyi-út és a Hoszszúsétatér közötti szakasz lefedése, a csatorna többi részén mederbővítés földmunkával. Ezekből elkészült a fél millió m

3-es rácvölgyi tározó, a Béke-téri befedett szakaszhoz csatlakozóan 70 m új lefedés, Székesfehérvár város anyagi fedezetéből, a Gajába való torkolástól a Széchenyi útig mederbővítés a Vízügyi Igazgatóság hiteléből. Az előirányzatokon felül a megyei kórház leburkoltatta a területén átvonuló mederhosszat. Az Aszalvölgyi-árok teljes szabályozása láthatóan mée sok tennivalót kíván, bár az elmúlt évek során számottevő előhaladás történt. A feladat nagyságrendjének szemléltetésére közlöm a teljes szabályozás becsült költségét: 9,0 millió Ft. Basa-árok A vízfolyás rendkívül elhanyagolt. Árterülete igen szeszélyes képet mutat, hol kiszélesedik, hol elszűkül. Különleges és rendkívül kedvezőtlen kihatással jár, hogy a Sós tó egy átvezető csatorna révén összeköttetésben van a Basa-árokkal, miáltal fennáll a Sós tóban túlgyülemlett szennyvíz átvezetésének lehetősége. Itt települt Székesfehérvár régi szennyvíztelepe, amely túlterhelés esetén szintén a Basa-árokba ereszti elhelyezhetetlen szennyvíztömegeit. A jókar'oahelyezés égetően sürgős, mégis a hatékony végrehajtásnak ez ideig számos akadálya volt. Kismérvű rendezés a közelmúltban történt, de minimális eredménnyel. Az akadályok közül a legdöntőbb a 63. sz. út Széchényi-utcai hídja. Ennek oly szűkösek a méretei, hogy azok miatt nem lehet a befogadó Aszalvölgyi-árok fenekét mélyíteni. Maroshegyi vízfolyás A Demkóhegy és Maroshegy elnevezésű lakótelepülések és a délről hozzájuk csatlakozó mezőgazdasági terület vizeit vezeti le a Maroshegyi vízfolyás. Esésviszonyai aránylag kedvezőek, s ezért elhanyagolt állapota ellenére csak igen kedvezőtlen időjárás esetén merül fel vízpanasz. 1953-ban készült jelentősebb fenntartási munka a patakon, kétségtelenül kívánatos volna újabb rendezés programba vétele. Jancsár-árok — Malom-csatorna Két neve azért van ennek a csatornának, mert a hosszabbik, felső szakaszát mesterségesen az ártér szélén vezetve, malmok vízellátására építették ki és tartották fenn, míg alsó, rövidebb szakasza lecsapoló jellegű csatorna. A Gaja patak 10+180-as szelvényében 91