Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Vajnai Imre: Székesfehérvár város vízrendezésének múlja és jelene

anyaggyái, Várpalota ipari és kommunális vizeivel, Inota szennyvizeivel, valamint a Gaján érkező székesfehérvári szennyvizekkel együtt. Ez a rendszer biztosítja a királyszentistváni tározott vizek levezetését is. A tisztább vizek pótlásaként tervezik egy Gaja-Malom-csatorna építését is, amely folyamatosan kb. 1 m

3/sec, még Székesfehérvár szennyvizeitől mentes — tehát gyakorlatilag tiszta — vizet szállítana a Sárvízi Malom-csatornába. A kialakított Malom-csatorna rendszer képezi és a továbbiakban is képezné az alapot a halastavas mezőgazdasági vízellátáshoz, és a tisztavízű öntözéshez. Vízminőségi problémák A tisztavízű rendszer egyedüli szennyezője Veszprém város. E szennyezési probléma csökkentésének megoldása folyamatban van. A használt vizű rendszer — ez alatt a Veszprémi Sédet (a Király-szentistván-Vilonyai osztóműtől) és a Nádor-csatornát értem, — vízminőségének védelme igen sok és rendkívül komoly, egyúttal nehéz problémát jelent. A problémakör kiindulásának a Sió alsó böge — a Sión épülő árvízkapu által visszaduzzasztott vizek — vízminőségvédelmét veszem. Itt célszerűen, minden vízhasználati célra alkalmas vízminőséget kellene tartani. Kommunális vízellátási célra gazdaságos lenne Szekszárd város ivóvízellátásának bővítését parti szűrésű vízből megoldani. Tolna megye ipari fejlesztésének vízbázisát jelenthetné a Sió alsó vízlépcső. Lehetőség nyílnék a vízlépcső segítségével az intenzív mezőgazdasági termelés bővítésére. A területi adottságok miatt alkalmas lehetne a Sió böge üdülőtelepek, horgásztanyák kialakítására, vízisportok telepítésére, és a Duna halállomány-pótlását is szolgálhatná. Emellett esetlegesen közreműködne (Távlati Vízgazdálkodási Keretterv egyik koncepciója) a Balaton vízháztartási egyensúlyának biztosításában. E problémák már a jelen ismertetés kereteit messze túlhaladó regionális vízminőségvédelmi tervek készítésének igényével jelentkeznek, úgy hogy ebből csak a Nádor rendszerre jutó feladatok megoldási igényét emelem ki. 1. Meg kell oldani a tározott fűzfői szennyvizek tisztítását és ezzel ki kell küszöbölni a szakaszosan, lökésszerűen jelentkező erős szennyezett vízhullámok levonulását. Az üzem megkezdte szennyvizeinek elválasztását, a) befogadóba vezethető ásványi szennyeződést tartalmazó, b) biológiailag bontható szervesanyagokat tartalmazó, és c) biológiailag nem bontható, megsemmisítendő szennyvizekre. Épül a 2000 m

3/nap biológiailag tisztítható szerves szennyezéseket tartalmazó szennyvizek félüzemi tisztítóberendezése. Megépült és üzemel a nem bontható, károsan szennyező anyagok megsemmisítő berendezése. Folynak a technológiai felülvizsgálatok, és sorra került több termék gyártási technológiájának megváltoztatása. Folyamatban van és több helyen üzemel is, a technológia részeként, a helyi szennyvíztisztító berendezés megoldása. 2. A jelenlegi szennyezések esetén csökkenteni kell, a távlati építés során pedig ki kell küszöbölni a péti és peremartoni műtrágyagyártó üzemek szennyezését. Péten megépült az ammóniás tározó tó. Épül, és az ammóniás tározó tó vizét is hasznosítani kívánja, a várpalotai szennyvízöntöző telep. 3. Meg kell oldani Várpalota város és a várpalotai szénbányák szennyvizeinek kezelését. A tervezés folyik, a megépítés a következő ötéves terv programjában szerepel. 4. Üzembe kell helyezni Székesfehérvár 1968. évben megépült 18 000 m

3/nap kapacitású szennyvíztisztító berendezését. A veszélyesen szennyező üzemeket helyi tisztítás megépítésére kell kötelezni. Gondoskodni kell a gyorsan növekvő város, hasonló ütemben szaporodó szennyvizeinek megfelelő kezeléséről. A VIDEOTON, Finommechanikai V., a SZIM Köszörűgépgyára, az IKARUS Jármű és Karosszériagyár, a Bőrgyár, a MÁV állomás és Fűtőház, valamint Járműjavító helyi szennyvíztisztító berendezései tervezés alatt állnak. Ugyancsak tervezik Székesfehérvár szennyvíztisztító berendezésének II. ütemét is. A 4. pontban összefoglalt, folyamatban levő megoldások főleg a szerves eredetű és az erősen mérgező, meg a fertőző szennyezések erőteljes csökkentését ereményezik. Változatlanul probléma marad az ásványi anyagokkal történt szennyezés kiküszöbölése. E probléma megoldására kialakult elképzelés még nincs. Mint gondolat felvethető a megfelelő minőségű vízzel történő hígítás kérdése. A hígítás csak csapadék-, illetve hóolvadásből származó vizekkel történhet, a felszín alatti vízkészlet más célra történő felhasználása miatt. Ez a megoldás tározási problémát és nagy öszszegű beruházási költség problémát jelent. Másik gondolatként felvethető a Nádor vízkészletének folyamatos elöntözése. Ez, bár a nitrogéntartalmú anyagokat a termésben hasznosítaná, de előbb utóbb talaj javítási következményekkel jár. Felvethető gondolat az is, hogy a Nádor-völgyön stabilizációs tórendszert kell kialakítani, ahol a vízinövényi szervezetek felhasználnák a sók egy részét, főleg a trágyahatású nitrogén- és foszforvegyületeket. E megoldás esetén viszont az elszaporodott növényi szervezetek vízből történő kiszedése és hasznosítása a probléma, nehogy másodlagosan — elpusztulásuk után, — visszaadják a víznek azt, amit kivettek belőle. Ez az ismertetés a teljesség igénye nélkül készült. Szerettem volna a vízrendszer jelentőségét, összefüggéseit, és problémáit villanásszerűen feltüntetni. Ha csak azt értem el, hogy akik végigolvasták, elgondolkodnak rajta és jó gondolatuk esetén segítenek a megoldásban, már elértem a célomat. Székesfehérvár város vízrendezésének múltja és jelene VAJNAI IMRE Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Az „Alba-regia" napok rendezvényein sorra veszik azokat a témákat, amelyek a város történelmi múltja, szorgos munkában telő jelene és biztató jövője szempontjából fontosak. Ilyen téma a vízrendezés is. Egy település fejlődésére döntő befolyást gyakorol az a kö• Az 1969. évi „Alba-regia" napok ünnepi műsora alkalmával a Magyar Hidrológiai Társaság Székesfehérvári Csoportja közreműködése kapcsán elhangzott előadás rövidített szövege. (Szerk.) rülmény, hogy a felszíni és a felszín alatti vízkészlet milyen időszakos változásokkal, milyen mennyiségben jelenik meg. Napjaink rohamos fejlődése egyre újabb olyan területek kijelölését és berendezését kívánja meg, amelyeken a település vízrendezési előfeltétele vagy legalább lehetősége megteremthető. Az „Alba-regia" napok ünnepi hangulata parancsolóan megköveteli — amint az egyébként ilyenkor dicsérendő szokás, — hogy városunk régmúltjáig nyúljunk vissza. 88